A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Karcsú test, nagy úszószegély
A közönséges kalmár teste hosszúkás és hengeres, hátulsó részén rombusz alakú úszószegély található. A köpeny a fejlábúak izmos testfala, amely a zsigeri szerveket védi, és a víz kipréselésével a gyors helyváltoztatást is segíti.
Két hosszú fogókarja és nyolc rövidebb karja van. A fogókarok végén nagyobb tapadókorongok ülnek, ezekkel ragadja meg a zsákmányt.
Színváltás és tintafelhő
Bőrében kromatoforok, vagyis pigmentet tartalmazó színsejtek működnek. Ezek gyors összehúzásával és elernyesztésével a kalmár rövid idő alatt módosíthatja testének mintázatát és árnyalatát.
Veszély esetén tintát bocsát a vízbe. A sötét felhő elrejtheti a menekülő állatot, miközben a kalmár sugárhajtással eltávolodik a támadótól.
Partközelben vadászik
A faj főként a mérsékelt övi tengerek partközeli vizében él, de a felszíntől több száz méteres mélységig is előfordulhat. Nappal gyakran mélyebb vízben tartózkodik, éjjel pedig feljebb húzódhat táplálkozni.
Aktív ragadozó: halakat, rákokat és más fejlábúakat kap el. Két hosszú fogókarját nagy sebességgel nyújtja ki, majd a zsákmányt a csőréhez húzza.
Rövid, egyszeri életciklus
A közönséges kalmár gyorsan nő, és rendszerint egyetlen szaporodási időszak után elpusztul. A nőstény több ezer petét rak zselatinos petefüzérekbe, amelyeket szilárd felszínhez vagy más víz alatti tárgyhoz rögzít.
A petékből kikelő fiatalok eleinte planktonikus életmódot folytatnak. Néhány hónap alatt fokozatosan áttérnek a nagyobb zsákmányállatok elejtésére és a kifejlett egyedekre jellemző úszásra.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger
A faj az Atlanti-óceán keleti részén a Brit-szigetek és az Északi-tenger térségétől Afrika nyugati partvidékéig, körülbelül 55° és 20° déli szélesség között fordul elő. A Földközi-tengerben széles körben elterjedt; a térképes országlista a forrásokban megadott tengeri elterjedés part menti országokra vetített, közelítő felsorolása.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként alkonyatkor és éjszaka aktív, nappal gyakran mélyebb vízben tartózkodik.
Hogyan él?
Gyakran csapatokban úszik, főleg táplálkozás és vonulás közben.
Hogyan mozog?
Gyors úszó, sugárhajtással és úszószegélyével mozog; nappal mélyebbre húzódhat.
Mivel táplálkozik?
Halakat, rákokat, más fejlábúakat és kisebb tengeri állatokat zsákmányol.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a petéket lerakja, de utódait nem őrzi és nem gondozza.
Ember közelében
Gazdaságilag fontos zsákmányállat, rendszeresen fogják halászatban és kisebb parti halászatokban.
Mi veszélyezteti?
A fajra a célzott halászat és a fenékvonóhálós halászat járulékos fogása jelenthet terhelést. A sekély parti élőhelyek bolygatása a peterakóhelyeket is érintheti.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
A petefüzérek rejtett szerkezete
A nőstény nem egyszerűen szétszórja a petéket a vízben. A petéket nyálkás váladék veszi körül, amely hosszú, fonalszerű füzéreket alkot, ezek pedig gyakran már meglévő petecsomók közelében halmozódnak fel.
Egy nőstény néhány ezer petét rakhat, miközben egy nagyobb közös petetömeg akár több tízezer embriót is tartalmazhat. A zselatinos burok egyszerre rögzíti a petéket és mérsékli a környezet közvetlen hatásait.
A víz hőmérséklete egész életére hat
A fejlődés sebességét erősen befolyásolja a víz hőmérséklete. A melegebb környezetben fejlődő embriók hamarabb kelhetnek ki, a kikelés időzítése pedig később a növekedésre és az ivarérettség elérésére is hatással lehet.
Ezért ugyanazon faj különböző területein eltérhet a szaporodási időszak, a növekedési ütem és a kifejlett méret. A közönséges kalmár életciklusa így nem egyetlen, minden tengerre érvényes naptárt követ.
Éjszakai zsákmányszerző csapatok
A közönséges kalmárok gyakran együtt mozognak, de ez nem jelent állandó családi csoportot. A csapatok elsősorban a táplálkozást, a vándorlást és a ragadozók elleni védekezést segíthetik.
Az éjszakai órákban a kalmárok sokszor sekélyebb vízbe emelkednek, ahol a halak és rákok is aktívabbak. A fényre való vonzódásukat az ember halászati módszerekben is kihasználta, ezért a parti halászatban a lámpázás is szerepet kaphat.
Képgaléria

Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a közönséges kalmár?
A legtöbb közönséges kalmár köpenyhossza körülbelül 15-25 centiméter. A hímek általában nagyobbra nőnek a nőstényeknél, és egyes források 40 centiméter körüli, illetve ennél nagyobb köpenyhosszakat is közölnek. A mérési adatok eltérhetnek attól függően, hogy csak a köpenyt vagy a karokkal együtt mért teljes testhosszt adják meg.
Hol él a közönséges kalmár?
Az Atlanti-óceán keleti részén él, a Brit-szigetek és az Északi-tenger térségétől dél felé Afrika nyugati partvidékéig, továbbá a Földközi-tengerben is elterjedt. Többnyire partközeli, félig nyíltvízi faj, amely homokos és más tengerfenéki aljzatokon is előfordul. Mélységi elterjedése területenként változik, és néhány száz méterig terjedhet.
Mit eszik a közönséges kalmár?
Aktív ragadozó, amely főként halakat, rákokat és más fejlábúakat zsákmányol. A táplálék összetétele a kalmár méretétől, életkorától és élőhelyétől is függhet. A fiatal példányok kisebb planktonikus állatokat fogyasztanak, később pedig nagyobb zsákmányra váltanak. Ritkábban saját fajtársai elfogyasztását is megfigyelték.
Meddig él a közönséges kalmár?
A közönséges kalmár rövid életű faj. Életciklusa általában körülbelül egy év alatt lezajlik, a dokumentált maximális élettartam pedig nagyjából 15 hónap. A szaporodás után a legtöbb egyed elpusztul, ezért a faj rendszerint egyetlen szaporodási időszakban vesz részt. Az élettartam és a növekedési ütem a víz hőmérsékletétől és a földrajzi területtől is függ.
Hogyan szaporodik?
A hím spermatoforokat, vagyis spermát tartalmazó tokokat ad át a nősténynek módosult karjával. A nőstény ezután zselatinos burokba ágyazott petehúrokat rak, rendszerint sekélyebb vízben, szilárd felszínhez rögzítve. Egy nőstény több ezer petét termelhet. A peték fejlődése általában körülbelül 30 napig tart, de a hőmérséklet ezt jelentősen módosíthatja.
Gondozza a nőstény a petéket?
Nem. A nőstény a petéket megfelelő víz alatti felszínre rögzíti, majd magukra hagyja őket. A petéket zselatinos burok védi, de a faj nem őrzi, tisztítja vagy védi aktívan a petefüzéreket. A kikelő fiatalok planktonikus életmódot folytatnak, és önállóan táplálkoznak. Ez a fejlábúaknál gyakori stratégia, amely sok utód létrehozásával ellensúlyozza a nagy kezdeti veszteségeket.
Veszélyes az emberre?
A közönséges kalmár nem számít veszélyes tengeri állatnak. Csőre és tapadókorongjai a zsákmány megragadására szolgálnak, ezért kézbe fogva védekezhet, de a szabadon úszó példányok rendszerint elkerülik az embert. A fajjal leggyakrabban halászat, tengeri kutatás vagy természetes víz alatti megfigyelés során találkoznak. A közvetlen érintést ettől függetlenül érdemes kerülni.
Miért változtatja meg a színét?
A bőrben található kromatoforok segítségével gyorsan módosíthatja a test színét és mintázatát. A színváltás szerepet játszhat az álcázásban, a társakkal való jelzésben és a ragadozók elkerülésében. Veszély esetén tintafelhőt is kibocsáthat, amely optikai zavart kelt a támadó előtt. A tintázás után sugárhajtással távolodik el, így a két védekezési mód együtt különösen hatékony.





