Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Történetek a természetből

Több talaj mosódott le a vegyszeres kukoricaföldről egy Fülöp-szigeteki kísérletben

A T’boli közösség gazdái egy kis léptékű vizsgálatban a hagyományos és a glifozáttal kezelt kukoricaföld talajveszteségét hasonlították össze. A környékbeli tó halpusztulásának okát nem vizsgálták közvetlenül, ezért az erózió és a halpusztulás közötti kapcsolat egyelőre feltételezés.

Több talaj mosódott le a vegyszeres kukoricaföldről egy Fülöp-szigeteki kísérletben – AI-generált illusztráció

A talaj változása keltette fel a gazdák figyelmét

A Mongabay 2026. november 20-i híre szerint a Fülöp-szigeteki Mindanao szigetén, Lake Sebu környékén élő T’boli gazdák már 2023 táján észrevették, hogy világosabbá vált a talaj, megváltozott a növények külseje, és kevesebb élőlényt találtak a földben. A termésként betakarított manióka is kisebb lett.

A gazdák azt gyanították, hogy a meredek kukoricaföldekről lemosódó talaj hozzájárulhat a közeli tó feltöltődéséhez, és talán a halpusztulásokhoz is. Ezt a kapcsolatot azonban a vizsgálat nem mérte fel közvetlenül.

Kétféle földművelést hasonlítottak össze

A Lem Bulul Farmers Association tagjai a MASIPAG gazdálkodói és tudományos hálózat segítségével két parcellát vizsgáltak. Az egyikben hagyományos fehér kukoricát termesztettek vegyszer nélkül, a másikban glifozáttűrő, génmódosított kukoricát és glifozáttartalmú gyomirtót használtak.

A gazdák hetente mérőrudakkal követték, mennyi talaj erodálódik, vagyis mennyi mosódik le a föld felszínéről. Egy termesztési időszak adatait gyűjtötték össze, 2025 márciusa és júliusa között.

A vizsgált területen nagyobb volt a talajveszteség

A MASIPAG számítása szerint a hagyományos művelésű parcelláról hektáronként 7,59 köbméter, a glifozáttal kezelt, génmódosított kukoricát termesztő területről pedig 39 köbméter talaj mosódott le. A két érték közötti különbség több mint ötszörös volt.

A hagyományos parcellán a vizsgált növényzet össztömege 620 grammot tett ki, a másik területen 220 grammot mértek. Földigilisztát az előbbi parcella 15 mintavételi pontjából 13-ban, a kezelt terület 15 pontjából 6-ban találtak. Ezek a helyi megfigyelések a két parcella közötti különbséget mutatják, de önmagukban nem bizonyítják, hogy azt kizárólag a gyomirtó okozta.

A lejtő és a növénytakaró is számít

Artemio Salazar agrárkutató szerint a meredek lejtőkön a talajt borító növényzet eltávolítása növelheti az erózió kockázatát. A gyér növénytakaróval fedett földön az eső könnyebben magával sodorhatja a felső talajréteget, ezért a gazdálkodás módját és a terület lejtését együtt kell figyelembe venni.

A kísérlet két parcellára és egyetlen termesztési időszakra terjedt ki. Az eredmények ezért fontos helyi jelzések, de nem döntik el, hogy más területeken vagy körülmények között is ugyanez történne.

A tóra gyakorolt hatás még nem bizonyított

A gazdák és a MASIPAG szakemberei attól tartanak, hogy a lemosódó talaj a tóba jutva sekélyítheti a vizet, ronthatja az élőlények oxigénellátását, és összefügghet a halpusztulásokkal. A közölt vizsgálat azonban a parcellák talajveszteségét mérte, nem a tó vízminőségét vagy a halpusztulás okait.

A megfigyelések így további kutatásra adnak okot, de a tóban élő állatokra gyakorolt hatást egyelőre nem lehet biztosan a kukoricatermesztésnek vagy a glifozátnak tulajdonítani.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol végezték a gazdák vizsgálatát?

A vizsgálat a Fülöp-szigeteki Mindanao szigetén, Lake Sebu település hegyvidéki részén, Sitio Tenetem környékén zajlott. A Lem Bulul Farmers Association tagjai két kukoricaparcellát jelöltek ki: az egyikben hagyományos módon, vegyszerek nélkül, a másikban glifozáttal és glifozáttűrő génmódosított kukoricával gazdálkodtak. Az eredmények erre a két helyi területre vonatkoznak.

Mit mértek a gazdák a kísérlet során?

A gazdák mérőrudakat helyeztek a parcellákba, és hetente feljegyezték, mennyi talaj mosódott le. A vizsgálatban a talajban talált földigilisztákat, valamint egy kijelölt területen a növényzet tömegét is összehasonlították. Az adatgyűjtés egy termesztési időszakon át, 2025 márciusa és júliusa között tartott.

Mekkora különbséget találtak a talajveszteségben?

A MASIPAG számításai alapján 2025 márciusa és júliusa között a hagyományos parcelláról hektáronként 7,59 köbméter talaj mosódott le, a glifozáttal kezelt területről pedig 39 köbméter. Ez a vizsgált parcellákon több mint ötszörös különbséget jelentett. Az adat egyetlen termesztési időszakból származik, ezért nem tekinthető minden gazdaságra érvényes általános eredménynek.

Bizonyítja a vizsgálat, hogy a glifozát okozta az eróziót?

Nem. A vizsgálat két eltérő módon művelt parcellát hasonlított össze, így a gyomirtó használata mellett a növénytakaró, a lejtés és más helyi körülmények is szerepet játszhattak. A kísérlet nem választotta szét ezek hatását, és csak egy termesztési időszak adatait rögzítette. Az eredmények különbséget jeleznek, de önmagukban nem bizonyítanak egyetlen okot.

Találtak kapcsolatot a talajerózió és a tó halpusztulása között?

A gazdák felvetették, hogy a hegyoldalakról a tóba jutó talaj hozzájárulhat a sekélyedéshez, és hatással lehet a vízi élőlények oxigénellátására. A közölt kísérlet azonban nem mérte a tó vízminőségét, az üledék mennyiségét vagy a halpusztulás okait. Ezért a talajerózió és a halpusztulás közötti kapcsolat a hírben feltételezésként, nem bizonyított eredményként szerepel.

Milyen különbséget mértek a növényzetben és a földigilisztáknál?

A kijelölt mintaterületen a hagyományos parcelláról összeszedett növényzet tömege 620 gramm, a glifozáttal kezelt területen 220 gramm volt. Földigilisztát a hagyományos parcella 15 mintavételi pontjából 13-ban találtak, a másik terület 15 pontjából pedig 6-ban. Ezek a megfigyelések a két helyszín közti eltérést mutatják, nem általános érvényű szabályt.

Miért számíthat a lejtő meredeksége?

Lejtős területen a csapadék a gravitáció hatására lefelé folyik, és magával viheti a talaj felső rétegét. Ha kevés növény borítja a földet, kevesebb gyökér és növényi maradvány segít a talajt a helyén tartani. A hírben megszólaló agrárkutató ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényzet eltávolítása meredek kukoricaföldeken fokozhatja az erózió veszélyét.

Mit mondott a Bayer a glifozátról?

A Mongabay megkeresésére a Bayer Philippines azt közölte, hogy a glifozátot világszerte vizsgálták és értékelték a hatóságok, és álláspontja szerint az előírások szerinti használat biztonságos. A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a T’boli gazdák vizsgálatáról csak a teljes kutatási anyag áttekintése után tud nyilatkozni. A hír nem számolt be arról, hogy később értékelte volna a vizsgálatot.

A hír forrása

Mongabay – eredeti hír ↗

Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 20.

Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.