Ünnep a varjak tiszteletére
A Mongabay 2026. november 20-án megjelent beszámolója szerint Nepálban a Kaag Tihar nevű ünnepnapon a házi, vagyis indiai varjakat is tisztelik. Az évente, a Diwali hindu ünnep idején tartott hagyományban a madarakat isteni hírvivőként tartják számon.
Katmanduban közben gyorsan változik az a városi környezet, amelyben ezek a madarak élnek. Az ünnepi tisztelet és a mindennapi együttélés így két különböző képet mutat ugyanarról a kapcsolatról.
Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!
Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.
Kevesebb a fa, szűkülnek a fészkelőhelyek
Az idézett műholdas elemzés szerint Katmandu beépített területe 1989 és 2018 között 124 százalékkal nőtt. Egy másik vizsgálat arra jutott, hogy a városi zöldterületek nagysága 1975 és 2025 között 54 százalékkal csökkent.
A Mongabay által ismertetett, Tribhuvan Egyetemen vezetett 2024-es kutatás szerint a főutak mentén több mint 2000 idős fát vágtak ki. A beszámoló úgy írja, hogy az indiai varjak emiatt villanyoszlopokon és vezetékeken is fészkelnek.
A hulladék nagy varjúcsapatokat vonz
A fák eltűnésével párhuzamosan a nyitott szemétlerakók és a húsboltok előtt hagyott, fedetlen hulladék bőséges táplálékot kínál. A beszámoló szerint ezeken a helyeken indiai varjak és barna kányák gyűlnek össze, különösen a folyópartokra került szemét körül.
A varjak dögevőként részt vesznek a tetemek eltakarításában, de a rosszul kezelt hulladék sűrűbb csoportosulásra készteti őket. A cikkben megszólaló madárkutató szerint a városban tapasztalt szokatlan madárbőségben a kidobott ételnek és a fedetlen hulladéknak is szerepe van.
A városi érintkezések betegségek kockázatát is növelhetik
A beszámoló egy, a nepáli Központi Állatkertben történt, magas kórokozó-képességű H5N1 madárinfluenza-járványról is ír. A járványt a városban mozgó vadvarjakkal hozták összefüggésbe; több mint 60 állat elpusztult vagy járványügyi okból leölték.
A cikkben idézett állatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a varjak a szemétlerakók, a baromfitartó telepek és az emberi lakóhelyek között mozognak. Ez növelheti a fajok közötti betegségterjedés kockázatát, de a beszámoló nem állítja, hogy a varjak közvetlenül okozták volna a járványt.
A megoldás a városi környezet rendezése
A beszámolóban megszólaló ökológus szerint félrevezető a varjakat tekinteni a városi gondok fő okának. A madarak eltakarítják a tetemeket és az ételmaradék egy részét, miközben a fák kivágása és a szemét kezelése az emberek döntésein múlik.
Katmandu önkormányzata a cikk szerint a madárvédelem szempontjait is beépítette környezetvédelmi terveibe. Eltávolítottak dekorációs fényeket a fákról, módosítottak útbővítési terveken az idős fák megőrzéséért, és szakértőkkel dolgoznak a városi faültetés irányelvein.
Kérdések és válaszok
Mi az a Kaag Tihar?
A Kaag Tihar Nepálban évente megtartott ünnepnap, amelyet a Diwali hindu ünnep idején tartanak. Ezen a napon az indiai varjakat is tisztelik, mert a hagyomány isteni hírvivőként tekint rájuk. A Mongabay beszámolója szerint a szokás része a madarakkal való kapcsolatnak, miközben a városi életfeltételeik közben gyorsan változnak.
Melyik varjúfajról szól a hír?
A cikk az indiai varjúról, tudományos nevén Corvus splendensről szól. Ezt a fajt angolul house crow-nak nevezik. Katmandu városi környezetében él, ahol az idős fák fészkelőhelyet, a hulladék pedig könnyen elérhető táplálékot kínálhat neki. A hírben szereplő másik madár a barna kánya, amely szintén megjelenik a szemét körül.
Miért változik meg a varjak élettere Katmanduban?
A beszámoló szerint a város terjeszkedése és a zöldterületek csökkenése együtt szűkíti a természetes városi élőhelyeket. A műholdas elemzés alapján Katmandu beépített területe 1989 és 2018 között 124 százalékkal nőtt, míg egy másik vizsgálat a zöldterületek 54 százalékos csökkenését jelezte 1975 és 2025 között. Ezek külön vizsgálatok eredményei.
Miért fészkelnek a varjak villanyoszlopokon és vezetékeken?
A Mongabay által ismertetett 2024-es kutatás szerint a főutak mentén több mint 2000 idős fát vágtak ki, ami csökkentette a fészkelésre alkalmas helyek számát. A beszámoló úgy írja, hogy az indiai varjak ezért villanyoszlopokon és vezetékeken is fészkelnek. Ez a megfigyelés Katmandu városi környezetére vonatkozik, nem általános állítás minden varjúfajra.
A szemét miatt több varjú van a városban?
A beszámoló szerint a nyitott szemétlerakók és a húsboltoknál fedetlenül hagyott hulladék nagy csoportokba vonzza az indiai varjakat és a barna kányákat. Egy megszólaló madárkutató a kidobott ételt és a fedetlen szemetet a Katmanduban tapasztalt szokatlan madárbőség egyik tényezőjeként említi. A cikk nem közöl pontos állománybecslést.
Mit jelent a H5N1-es járványról szóló hír?
A Mongabay beszámolója szerint a nepáli Központi Állatkertben magas kórokozó-képességű H5N1 madárinfluenza-járvány tört ki, amelyet a városban mozgó vadvarjakkal hoztak összefüggésbe. Több mint 60 állat elpusztult vagy járványügyi okból leölték. Ez nem bizonyítja, hogy a varjak okozták a járványt; a hír a lehetséges kapcsolatot és a kockázatot ismerteti.
Miért fontos, hogy a varjak a szemétlerakók és a baromfitelepek között mozognak?
A városi varjak többféle környezetet is bejárhatnak: a beszámoló szerint szemétlerakók, baromfitartó telepek és lakóövezetek között mozognak. Ha vadmadarak, háziállatok és emberek ilyen közelségbe kerülnek, nagyobb lehet a fajok közötti betegségek terjedésének kockázata. Ez kockázatot jelent, nem bizonyíték arra, hogy minden varjú fertőzött, vagy hogy biztosan továbbad egy betegséget.
Mit tesz Katmandu a városi madarak és fák védelméért?
A cikk szerint az önkormányzat eltávolított dekorációs fényeket a fákról, és egyes útbővítési terveket úgy módosított, hogy megőrizhesse az idős fákat. Emellett botanikusokkal egyeztetve városi faültetési irányelveken dolgozik. Ezek az intézkedések a fák és a madárélőhelyek védelmét célozzák; a beszámoló nem közöl adatot arról, hogy eddig mekkora hatásuk volt.
A hír forrása
Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 20.
Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.




