Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Történetek a természetből

Ünneplik az indiai varjút Nepálban, de egyre szűkösebb az élettere

Corvus splendens

Nepálban a Kaag Tihar ünnepen a varjaknak is jut tisztelet, Katmanduban azonban a terjeszkedő város és a kezeletlen szemét átalakítja az életfeltételeiket. A fák eltűnése miatt kevesebb a fészkelőhely, a hulladék pedig nagy csapatokba vonzza a madarakat.

Ünneplik az indiai varjút Nepálban, de egyre szűkösebb az élettere – AI-generált illusztráció

Ünnep a varjak tiszteletére

A Mongabay 2026. november 20-án megjelent beszámolója szerint Nepálban a Kaag Tihar nevű ünnepnapon a házi, vagyis indiai varjakat is tisztelik. Az évente, a Diwali hindu ünnep idején tartott hagyományban a madarakat isteni hírvivőként tartják számon.

Katmanduban közben gyorsan változik az a városi környezet, amelyben ezek a madarak élnek. Az ünnepi tisztelet és a mindennapi együttélés így két különböző képet mutat ugyanarról a kapcsolatról.

Kapcsolódó fajadatlapok

Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!

Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.

Dolmanyos varju Corvus cornix

Dolmányos varjú (Corvus cornix)

Corvus cornix

Adatlap megnyitása →
amerikai kekvarju Cyanocorax chrysops

Amerikai kékvarjú (Cyanocorax chrysops)

Cyanocorax chrysops

Adatlap megnyitása →
vetesi varju Corvus frugilegus

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Corvus frugilegus

Adatlap megnyitása →

Kevesebb a fa, szűkülnek a fészkelőhelyek

Az idézett műholdas elemzés szerint Katmandu beépített területe 1989 és 2018 között 124 százalékkal nőtt. Egy másik vizsgálat arra jutott, hogy a városi zöldterületek nagysága 1975 és 2025 között 54 százalékkal csökkent.

A Mongabay által ismertetett, Tribhuvan Egyetemen vezetett 2024-es kutatás szerint a főutak mentén több mint 2000 idős fát vágtak ki. A beszámoló úgy írja, hogy az indiai varjak emiatt villanyoszlopokon és vezetékeken is fészkelnek.

A hulladék nagy varjúcsapatokat vonz

A fák eltűnésével párhuzamosan a nyitott szemétlerakók és a húsboltok előtt hagyott, fedetlen hulladék bőséges táplálékot kínál. A beszámoló szerint ezeken a helyeken indiai varjak és barna kányák gyűlnek össze, különösen a folyópartokra került szemét körül.

A varjak dögevőként részt vesznek a tetemek eltakarításában, de a rosszul kezelt hulladék sűrűbb csoportosulásra készteti őket. A cikkben megszólaló madárkutató szerint a városban tapasztalt szokatlan madárbőségben a kidobott ételnek és a fedetlen hulladéknak is szerepe van.

A városi érintkezések betegségek kockázatát is növelhetik

A beszámoló egy, a nepáli Központi Állatkertben történt, magas kórokozó-képességű H5N1 madárinfluenza-járványról is ír. A járványt a városban mozgó vadvarjakkal hozták összefüggésbe; több mint 60 állat elpusztult vagy járványügyi okból leölték.

A cikkben idézett állatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a varjak a szemétlerakók, a baromfitartó telepek és az emberi lakóhelyek között mozognak. Ez növelheti a fajok közötti betegségterjedés kockázatát, de a beszámoló nem állítja, hogy a varjak közvetlenül okozták volna a járványt.

A megoldás a városi környezet rendezése

A beszámolóban megszólaló ökológus szerint félrevezető a varjakat tekinteni a városi gondok fő okának. A madarak eltakarítják a tetemeket és az ételmaradék egy részét, miközben a fák kivágása és a szemét kezelése az emberek döntésein múlik.

Katmandu önkormányzata a cikk szerint a madárvédelem szempontjait is beépítette környezetvédelmi terveibe. Eltávolítottak dekorációs fényeket a fákról, módosítottak útbővítési terveken az idős fák megőrzéséért, és szakértőkkel dolgoznak a városi faültetés irányelvein.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mi az a Kaag Tihar?

A Kaag Tihar Nepálban évente megtartott ünnepnap, amelyet a Diwali hindu ünnep idején tartanak. Ezen a napon az indiai varjakat is tisztelik, mert a hagyomány isteni hírvivőként tekint rájuk. A Mongabay beszámolója szerint a szokás része a madarakkal való kapcsolatnak, miközben a városi életfeltételeik közben gyorsan változnak.

Melyik varjúfajról szól a hír?

A cikk az indiai varjúról, tudományos nevén Corvus splendensről szól. Ezt a fajt angolul house crow-nak nevezik. Katmandu városi környezetében él, ahol az idős fák fészkelőhelyet, a hulladék pedig könnyen elérhető táplálékot kínálhat neki. A hírben szereplő másik madár a barna kánya, amely szintén megjelenik a szemét körül.

Miért változik meg a varjak élettere Katmanduban?

A beszámoló szerint a város terjeszkedése és a zöldterületek csökkenése együtt szűkíti a természetes városi élőhelyeket. A műholdas elemzés alapján Katmandu beépített területe 1989 és 2018 között 124 százalékkal nőtt, míg egy másik vizsgálat a zöldterületek 54 százalékos csökkenését jelezte 1975 és 2025 között. Ezek külön vizsgálatok eredményei.

Miért fészkelnek a varjak villanyoszlopokon és vezetékeken?

A Mongabay által ismertetett 2024-es kutatás szerint a főutak mentén több mint 2000 idős fát vágtak ki, ami csökkentette a fészkelésre alkalmas helyek számát. A beszámoló úgy írja, hogy az indiai varjak ezért villanyoszlopokon és vezetékeken is fészkelnek. Ez a megfigyelés Katmandu városi környezetére vonatkozik, nem általános állítás minden varjúfajra.

A szemét miatt több varjú van a városban?

A beszámoló szerint a nyitott szemétlerakók és a húsboltoknál fedetlenül hagyott hulladék nagy csoportokba vonzza az indiai varjakat és a barna kányákat. Egy megszólaló madárkutató a kidobott ételt és a fedetlen szemetet a Katmanduban tapasztalt szokatlan madárbőség egyik tényezőjeként említi. A cikk nem közöl pontos állománybecslést.

Mit jelent a H5N1-es járványról szóló hír?

A Mongabay beszámolója szerint a nepáli Központi Állatkertben magas kórokozó-képességű H5N1 madárinfluenza-járvány tört ki, amelyet a városban mozgó vadvarjakkal hoztak összefüggésbe. Több mint 60 állat elpusztult vagy járványügyi okból leölték. Ez nem bizonyítja, hogy a varjak okozták a járványt; a hír a lehetséges kapcsolatot és a kockázatot ismerteti.

Miért fontos, hogy a varjak a szemétlerakók és a baromfitelepek között mozognak?

A városi varjak többféle környezetet is bejárhatnak: a beszámoló szerint szemétlerakók, baromfitartó telepek és lakóövezetek között mozognak. Ha vadmadarak, háziállatok és emberek ilyen közelségbe kerülnek, nagyobb lehet a fajok közötti betegségek terjedésének kockázata. Ez kockázatot jelent, nem bizonyíték arra, hogy minden varjú fertőzött, vagy hogy biztosan továbbad egy betegséget.

Mit tesz Katmandu a városi madarak és fák védelméért?

A cikk szerint az önkormányzat eltávolított dekorációs fényeket a fákról, és egyes útbővítési terveket úgy módosított, hogy megőrizhesse az idős fákat. Emellett botanikusokkal egyeztetve városi faültetési irányelveken dolgozik. Ezek az intézkedések a fák és a madárélőhelyek védelmét célozzák; a beszámoló nem közöl adatot arról, hogy eddig mekkora hatásuk volt.

A hír forrása

Mongabay – eredeti hír ↗

Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 20.

Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.