Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Gobio gobio

Gobio gobio

A Gobio gobio kisebb termetű, fenéklakó pontyféle, amely folyókban, patakokban és megfelelő állóvizekben is megél. Csapatokban mozog, főként vízi gerinctelenekkel táplálkozik, és a kavicsos vagy homokos mederhez kötődik.

Gobio gobio (Gobio gobio)
Gobio gobio · Gobio gobio

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névGobio gobio
TesthosszÁltalában 10–15, legfeljebb 20–21 cm
Farok / egyéb méretVillás farokúszó; külön farokhossz-adat nincs
TesttömegLegnagyobb közölt tömeg: 220 g
ÉlettartamLegfeljebb 8 év; más forrás legfeljebb 5 évet közöl
ElterjedésEurópa nagy részén, kelet felé Ázsiáig
ÉlőhelyHomokos vagy kavicsos fenekű folyók, patakok, tavak
TáplálkozásVízi rovarlárvák, puhatestűek, rákok, algák, törmelék
Aktív időszakTöbbnyire nappal aktív
Társas életCsapatokban él és táplálkozik
Szaporodási időÍvása tavasszal, sekély vízben
Utódfejlődés idejeikrás hal
Utódok számaA lárvák és ivadékok fenékközelben élnek
Utódgondozás–
PihenőhelyKavicsos-homokos meder és fenékközeli zónák
ÉrzékelésOldalvonalával a vízmozgást és rezgéseket érzékeli
HangadásSivító hangokat is kibocsáthat
MozgásA meder közelében, rövid úszásokkal mozog
Ökológiai szerepFenékjáró gerinctelen-fogyasztó és ragadozók zsákmánya
Magyarországi jelenlétHazánk folyóiban, patakjaiban és egyes állóvizeiben is előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Külseje

Teste hengeres, feje kúpos, orra hosszú és lekerekített. Alsó állású szájának két szögletében egy-egy rövid bajuszszál ül.

Legfeltűnőbb bélyege a hát- és farokúszó erős pettyezettsége. A nagyobb példányok rendszerint 10–15 centiméteresek, ritkán 20 centiméternél is hosszabbra nőnek.

Élőhelye

Leginkább a hegy- és dombvidéki patakok, valamint a kisebb folyók homokos vagy kavicsos medrét kedveli. Nagyobb folyókban és megfelelő állóvizekben is megtelepedhet.

A meder anyaga fontos számára, mert táplálékát főként a fenék közelében keresi. Az ivadékok a lassabb áramlású, törmelékben gazdag homokos részeket használják.

Táplálkozása

Csapatokban kutat a fenéken, ahol vízi rovarlárvákat, apró puhatestűeket és rákokat fogyaszt. Tápláléklistáján algák és szerves törmelék is szerepelhet.

Rövid bajuszszálai és alsó állású szája a meder felületén vagy annak közvetlen közelében található táplálék felvételéhez alkalmazkodott.

Szaporodása

Tavasszal, sekély vízben ívik kövek, homok vagy növényi anyag fölött. Az ikrák a vízbe kerülnek, majd az áramlással sodródva a mederhez tapadnak.

A lárvák és a fiatal halak fenékközelben maradnak. A szaporodás egyes élőhelyeken több részletben is történhet egy ívási időszakon belül.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy részén, kelet felé Ázsiáig

A faj természetes elterjedése Európa jelentős részére kiterjed, a Loire, Rhône, Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Volga, valamint az Atlanti-, Északi- és Balti-tenger vízgyűjtőjében is megtalálható. Keleti és déli határai taxonómiai bizonytalanságok miatt nem mindenütt egyértelműek; Ázsiából, Koreáig is jelentettek előfordulásokat, de ezek egy része további ellenőrzést igényel.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire nappal aktív

Hogyan él?

Csapatokban él és táplálkozik

Hogyan mozog?

A meder közelében, rövid úszásokkal mozog

Mivel táplálkozik?

Vízi rovarlárvák, puhatestűek, rákok, algák, törmelék

Szaporodás és utódgondozás

–

01 Egy érdekes részlet

Miért küllő?

A névhez egy régi megfigyelés kapcsolódik: a fenéken pihenő halak időnként egymás felé fordulva tömörülnek. A csapat alakja a kerék küllőire emlékeztethet, bár a jelenség más fenéklakó halaknál is előfordul.

A csoportosulás valószínűleg több előnnyel járhat. A halak így könnyebben észlelhetik a közeledő ragadozót, miközben a meder áramlásához igazodva pihennek.

02 Egy érdekes részlet

Hangot is adhat

A Gobio gobio nem teljesen néma hal: szakirodalmi adatok szerint sivító hangokat is kibocsáthat. A hangadás gyakorisága összefügghet az aktivitással és a víz hőmérsékletével.

Érdekesség, hogy a megfigyelt hangok nem kizárólag a szaporodási időszakhoz kötődnek. Ez arra utal, hogy a hangadásnak a társak közötti kapcsolatban vagy a csoport viselkedésének összehangolásában is lehet szerepe.

03 Egy érdekes részlet

A küllők határozása nem egyszerű

A Gobio nemzetség fajai külsőre hasonlíthatnak egymásra, ráadásul több bélyegük változékony. A hátúszó sugarainak száma, a szem mérete, a bajuszszál hossza és a testarányok önmagukban félrevezetők lehetnek.

A Gobio gobio azonosításában ezért több jellemzőt kell együtt vizsgálni. Ilyen az erősen pettyezett hát- és farokúszó, a magas faroknyél, valamint a végbélnyílás helyzete; a közeli rokon küllőfajok elkülönítése terepen így sem mindig biztos.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a Gobio gobio?

Többnyire 10–15 centiméteres, a legnagyobb közölt példányok körülbelül 20–21 centiméteresek.

Hol él a Gobio gobio?

Főként homokos vagy kavicsos fenekű patakokban, folyókban és egyes tavakban él.

Mit eszik?

Vízi rovarlárvákat, apró puhatestűeket, rákokat, algákat és szerves törmeléket fogyaszt.

Védett Magyarországon?

A magyar jogszabályok védett fajként sorolják fel; természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Mikor ívik?

Tavasszal ívik, rendszerint sekély vízben, kövek, homok vagy növényi anyag fölött.

Hogyan különböztethető meg a többi küllőtől?

Jellemző az erősen pettyezett hát- és farokúszó, de a biztos határozáshoz több bélyeget kell együtt vizsgálni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Viridiflavus at Dutch Wikipedia(Original text: Piet Spaans) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.