Ezüstkárász (Carassius gibelio) vs. Gobio gobio – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Ezüstkárász (Carassius gibelio) és Gobio gobio

Ezüstkárász (Carassius gibelio)
Carassius gibelio
Az ezüstkárász álló- és lassú folyású vizekhez alkalmazkodó, mindenevő pontyféle. Szaporodási rendszere különleges: egyes nőstényállományai más pontyfélék spermájával indítják el a peték fejlődését, miközben az utódok genetikai anyaga az anyától származik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Gobio gobio
Gobio gobio
A Gobio gobio kisebb termetű, fenéklakó pontyféle, amely folyókban, patakokban és megfelelő állóvizekben is megél. Csapatokban mozog, főként vízi gerinctelenekkel táplálkozik, és a kavicsos vagy homokos mederhez kötődik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Ezüstkárász (Carassius gibelio) | Gobio gobio |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius gibelio | Gobio gobio |
| Testhossz | Gyakran 20 cm körüli, legfeljebb kb. 35–47 cm | Általában 10–15, legfeljebb 20–21 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható külön adatként | Villás farokúszó; külön farokhossz-adat nincs |
| Testtömeg | Legnagyobb közölt tömeg: 4,8 kg | Legnagyobb közölt tömeg: 220 g |
| Élettartam | Akár körülbelül 10 év | Legfeljebb 8 év; más forrás legfeljebb 5 évet közöl |
| Elterjedés | Európa és Ázsia mérsékelt övi édesvizei; eredete vitatott | Európa nagy részén, kelet felé Ázsiáig |
| Élőhely | Tavak, holtágak, mocsarak és lassú folyású vizek | Homokos vagy kavicsos fenekű folyók, patakok, tavak |
| Táplálkozás | Plankton, fenéklakó gerinctelenek, növényi anyag és törmelék | Vízi rovarlárvák, puhatestűek, rákok, algák, törmelék |
| Aktív időszak | Főként táplálkozással tölti a napot; aktivitása élőhelyfüggő | Többnyire nappal aktív |
| Társas élet | Íváskor csoportosan, máskor többnyire nem szorosan társas | Csapatokban él és táplálkozik |
| Szaporodási idő | Ívás többnyire májustól júliusig | Ívása tavasszal, sekély vízben |
| Utódfejlődés ideje | a peték fejlődése néhány nap | ikrás hal |
| Utódok száma | Rendszerint több részletben ívik; a termékenység változó | A lárvák és ivadékok fenékközelben élnek |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | – |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet, nádasok és iszapos mederrészek | Kavicsos-homokos meder és fenékközeli zónák |
| Érzékelés | Oldalvonalával a víz rezgéseit is érzékeli | Oldalvonalával a vízmozgást és rezgéseket érzékeli |
| Hangadás | – | Sivító hangokat is kibocsáthat |
| Mozgás | Úszással közlekedik; íváskor sekély parti zónákba húzódik | A meder közelében, rövid úszásokkal mozog |
| Ökológiai szerep | Tűri az oxigénhiányt és a gyengébb vízminőséget; versenghet őshonos fajokkal | Fenékjáró gerinctelen-fogyasztó és ragadozók zsákmánya |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben előforduló faj | Hazánk folyóiban, patakjaiban és egyes állóvizeiben is előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
