Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kárpáti márna

Barbus carpathicus

A kárpáti márna gyors folyású, kavicsos medrű hegyi és hegylábi patakok, valamint kisebb folyók hala. A Kárpát-medence, a Kárpátok és a Visztula felső vízrendszerének őshonos, főként fenéklakó márnafaja.

Barbus meridionalis
Kárpáti márna · Barbus carpathicus

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névBarbus carpathicus
TesthosszLegfeljebb 27 cm standard testhossz
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésKözép- és Kelet-Európa folyóvizei
ÉlőhelyGyors folyású, kavicsos medrű patakok és kis folyók
TáplálkozásFenékállatok, algák és alkalmi növényi táplálék
Aktív időszak–
Társas életEgész évben csoportosan is előfordulhat
Szaporodási időNyáron sekély zátonyokon, télen mélyebb vízben
Utódfejlődés idejeikrával szaporodik
Utódok számaNőstényenként körülbelül 1000–2000 ikra
UtódgondozásIvadékgondozásról nincs megbízható adat
PihenőhelyKavicsos meder, sekély part menti zónák
Érzékelés–
Hangadás–
MozgásNem vonuló faj; télen mélyebb vízbe húzódik
Ökológiai szerepErősen áramláskedvelő, fenéklakó halfaj
Magyarországi jelenlétŐshonos; főként északi és északkeleti vízfolyásokban

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

Megnyúlt, hengeres testű, kúpos fejű márna. Alsó állású száját húsos ajkak övezik, felső állkapcsán két pár bajuszszál található.

Sárgásbarna alapszínén szabálytalan, sötétebb foltok láthatók. Hátúszójának utolsó egyszerű sugara gyenge, és nem fogazott.

Élőhelye

Gyors vagy mérsékelten gyors folyású, kavicsos medrű hegylábi és hegyvidéki patakokban, valamint kisebb folyókban él.

Nyáron a sekély zúgókban és zátonyokon a leggyakoribb, télen pedig mélyebb mederszakaszokra húzódik.

Táplálkozása

Elsősorban a meder fenekén élő gerincteleneket, például rákokat, rovarlárvákat és csigákat fogyaszt.

Táplálékát algákkal, vízbe hullott magvakkal és alkalomszerűen elpusztult élőlények maradványaival egészítheti ki.

Szaporodása

Az ivarérettséget általában a harmadik életévében éri el. Az ívási időszak májustól nyár közepéig, egyes források szerint augusztusig tarthat.

A nőstény több részletben rakja le nem ragadós ikráit sekély, gyors folyású, kavicsos mederszakaszokon.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Közép- és Kelet-Európa folyóvizei

A kárpáti márna őshonos elterjedése a Tisza vízrendszerétől a Visztula felső vízgyűjtőjén át a Dnyeszter felső szakaszáig húzódik. A források vízgyűjtő-rendszereket és országokat adnak meg, ezért a térképes országlista nem jelenti azt, hogy a faj az adott ország minden vízfolyásában megtalálható.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

–

Hogyan él?

Egész évben csoportosan is előfordulhat

Hogyan mozog?

Nem vonuló faj; télen mélyebb vízbe húzódik

Mivel táplálkozik?

Fenékállatok, algák és alkalmi növényi táplálék

01 Egy érdekes részlet

Genetikai bélyeg nélkül nehéz felismerni

A kárpáti márna külsőre nagyon hasonlíthat a Petényi-márnára és a balkáni márnára. Emiatt a terepi határozásnál a színezet és az úszósugarak önmagukban nem mindig elegendők.

A fajazonosításban jelentős szerepet kapnak a genetikai vizsgálatok, különösen a mitokondriális DNS elemzése. Ez azt is megmagyarázza, miért váltak korábban egyes állományok rendszertani megítélésének részévé más márnafajok.

02 Egy érdekes részlet

A folyómeder apró részletei számítanak

A faj erősen áramláskedvelő, ezért a hosszú, lassú folyószakaszok természetes terjedési akadályt jelenthetnek számára. A megfelelő élőhelyet a folyó sebessége, a kavicsos aljzat és a sekély zátonyok együttese adja.

Az ívóhelyen a nőstények a kavics közé juttatják az ikrákat, a kikelő lárvák pedig rövid sodródás után sekély parti zónákban fejlődnek. Ahogy nőnek, fokozatosan visszatérnek a gyorsabb áramlású mederszakaszokra.

03 Egy érdekes részlet

A hegyvidéki folyók jelzőfaja

A kárpáti márna elterjedése több nagy folyó vízgyűjtőjét kapcsolja össze a Kárpátok térségében. Előfordulása a Tisza, a Visztula és a Dnyeszter felső vízrendszeréhez kötődik.

A gátak és a vízfolyások átalakítása feldarabolhatja az élőhelyét, illetve ronthatja az ívóhelyek állapotát. A faj jelenleg még gyakori, de egyes állományai csökkenhetnek az élőhelyek romlása miatt.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a kárpáti márna?

A Tisza, a Visztula és a Dnyeszter felső vízrendszerének folyóvizeiben fordul elő, Közép- és Kelet-Európában.

Magyarországon is őshonos?

Igen. Magyarországon főként az északi és északkeleti vízfolyásokhoz kötődő őshonos halfaj.

Mekkora lehet?

A legnagyobb ismert standard testhossza körülbelül 27 centiméter.

Mivel táplálkozik?

Főként mederfenéki gerinctelenekkel és algákkal táplálkozik, de növényi eredetű táplálékot is felvesz.

Mikor ívik?

Az ívási időszak májustól nyár közepéig, egyes adatok szerint augusztusig tarthat.

Hová rakja az ikráit?

Sekély, gyors folyású, kavicsos vagy sóderes mederszakaszokra rakja le őket.

Veszélyeztetett faj?

A globális IUCN-értékelés szerint nem fenyegetett, kategóriája Least Concern, vagyis nem fenyegetett.

Összetéveszthető más márnafajokkal?

Igen. A Petényi-márna és a balkáni márna külsőleg nagyon hasonló lehet hozzá, ezért genetikai vizsgálat is szükségessé válhat.

Vonuló halnak számít?

Nem. Állandó élőhelyű faj, bár télen a mélyebb mederszakaszokat keresi fel.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.