A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Külseje
Teste hengeres, feje kúpos, orra hosszú és lekerekített. Alsó állású szájának két szögletében egy-egy rövid bajuszszál ül.
Legfeltűnőbb bélyege a hát- és farokúszó erős pettyezettsége. A nagyobb példányok rendszerint 10–15 centiméteresek, ritkán 20 centiméternél is hosszabbra nőnek.
Élőhelye
Leginkább a hegy- és dombvidéki patakok, valamint a kisebb folyók homokos vagy kavicsos medrét kedveli. Nagyobb folyókban és megfelelő állóvizekben is megtelepedhet.
A meder anyaga fontos számára, mert táplálékát főként a fenék közelében keresi. Az ivadékok a lassabb áramlású, törmelékben gazdag homokos részeket használják.
Táplálkozása
Csapatokban kutat a fenéken, ahol vízi rovarlárvákat, apró puhatestűeket és rákokat fogyaszt. Tápláléklistáján algák és szerves törmelék is szerepelhet.
Rövid bajuszszálai és alsó állású szája a meder felületén vagy annak közvetlen közelében található táplálék felvételéhez alkalmazkodott.
Szaporodása
Tavasszal, sekély vízben ívik kövek, homok vagy növényi anyag fölött. Az ikrák a vízbe kerülnek, majd az áramlással sodródva a mederhez tapadnak.
A lárvák és a fiatal halak fenékközelben maradnak. A szaporodás egyes élőhelyeken több részletben is történhet egy ívási időszakon belül.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy részén, kelet felé Ázsiáig
A faj természetes elterjedése Európa jelentős részére kiterjed, a Loire, Rhône, Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Volga, valamint az Atlanti-, Északi- és Balti-tenger vízgyűjtőjében is megtalálható. Keleti és déli határai taxonómiai bizonytalanságok miatt nem mindenütt egyértelműek; Ázsiából, Koreáig is jelentettek előfordulásokat, de ezek egy része további ellenőrzést igényel.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire nappal aktív
Hogyan él?
Csapatokban él és táplálkozik
Hogyan mozog?
A meder közelében, rövid úszásokkal mozog
Mivel táplálkozik?
Vízi rovarlárvák, puhatestűek, rákok, algák, törmelék
Szaporodás és utódgondozás
–
Miért küllő?
A névhez egy régi megfigyelés kapcsolódik: a fenéken pihenő halak időnként egymás felé fordulva tömörülnek. A csapat alakja a kerék küllőire emlékeztethet, bár a jelenség más fenéklakó halaknál is előfordul.
A csoportosulás valószínűleg több előnnyel járhat. A halak így könnyebben észlelhetik a közeledő ragadozót, miközben a meder áramlásához igazodva pihennek.
Hangot is adhat
A Gobio gobio nem teljesen néma hal: szakirodalmi adatok szerint sivító hangokat is kibocsáthat. A hangadás gyakorisága összefügghet az aktivitással és a víz hőmérsékletével.
Érdekesség, hogy a megfigyelt hangok nem kizárólag a szaporodási időszakhoz kötődnek. Ez arra utal, hogy a hangadásnak a társak közötti kapcsolatban vagy a csoport viselkedésének összehangolásában is lehet szerepe.
A küllők határozása nem egyszerű
A Gobio nemzetség fajai külsőre hasonlíthatnak egymásra, ráadásul több bélyegük változékony. A hátúszó sugarainak száma, a szem mérete, a bajuszszál hossza és a testarányok önmagukban félrevezetők lehetnek.
A Gobio gobio azonosításában ezért több jellemzőt kell együtt vizsgálni. Ilyen az erősen pettyezett hát- és farokúszó, a magas faroknyél, valamint a végbélnyílás helyzete; a közeli rokon küllőfajok elkülönítése terepen így sem mindig biztos.
Kérdések és válaszok
Mekkora a Gobio gobio?
Többnyire 10–15 centiméteres, a legnagyobb közölt példányok körülbelül 20–21 centiméteresek.
Hol él a Gobio gobio?
Főként homokos vagy kavicsos fenekű patakokban, folyókban és egyes tavakban él.
Mit eszik?
Vízi rovarlárvákat, apró puhatestűeket, rákokat, algákat és szerves törmeléket fogyaszt.
Védett Magyarországon?
A magyar jogszabályok védett fajként sorolják fel; természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Mikor ívik?
Tavasszal ívik, rendszerint sekély vízben, kövek, homok vagy növényi anyag fölött.
Hogyan különböztethető meg a többi küllőtől?
Jellemző az erősen pettyezett hát- és farokúszó, de a biztos határozáshoz több bélyeget kell együtt vizsgálni.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Viridiflavus at Dutch Wikipedia(Original text: Piet Spaans) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0





