Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Aranysakál

Canis aureus

Az aranysakál közepes termetű, rendkívül alkalmazkodó ragadozó, amely Európa és Ázsia nagy részén, valamint a Közel-Keleten rendszeresen előfordul. Változatos tápláléka, fejlett társas viselkedése és jó terjedőképessége miatt Magyarországon is stabilan jelen van.

Aranysakál (Canis aureus)
Aranysakál · Canis aureus

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCanis aureus
Testhossz70–85 cm
Farok / egyéb méretKörülbelül 25 cm
TesttömegÁltalában 8–10 kg
Élettartam–
ElterjedésDélkelet-Európától Dél- és Délkelet-Ázsiáig
ÉlőhelySztyeppék, cserjések, erdőszélek, vizes élőhelyek
TáplálkozásKis emlősök, madarak, dög, rovarok, növényi táplálék
Aktív időszakFőként szürkületkor és éjszaka aktív
Társas életPárokban és családi csoportokban él
Szaporodási időEgész évben aktív; téli szőrzete sűrűbb
Vemhességi idő60–63 nap
Utódok számaTöbbnyire 2–4, legfeljebb 9 kölyök
UtódgondozásMindkét szülő gondozza; segítők is részt vehetnek
PihenőhelyKotorékok, sűrű növényzet és természetes üregek
ÉrzékelésFejlett szaglás és hallás
HangadásÜvöltés, nyüszítés és rövid riasztóhangok
MozgásÜgetve és lopakodva közlekedik; nagy távolságokat jár be
Ökológiai szerepZsákmányszabályozó és dögevő szerepet is betölt
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Külleme és felismerése

Az aranysakál karcsú testű, közepes termetű kutyaféle. Megjelenése a rókáéra és a farkaséra is emlékeztet, de lábai, pofája és testalkata ezeknél eltérő arányokat mutat.

Szőrzete többnyire sárgásbarna, barnás vagy szürkés árnyalatú, a hátán gyakran sötétebb szálakkal. Nyári bundája ritkább, télen pedig tömöttebbé válik.

Táplálkozása

Tápláléka a helyi kínálathoz igazodik. Rágcsálókat, nyulakat, madarakat, hüllőket, kétéltűeket és rovarokat zsákmányol, de dögöt, gyümölcsöt és más növényi eredetű táplálékot is fogyaszt.

Ez a rugalmasság segíti a mezőgazdasági területeken, vizes élőhelyeken és ember által átalakított tájakon való fennmaradását.

Szaporodása és családja

Az aranysakál többnyire tartós párkapcsolatban él. A vemhesség körülbelül két hónapig tart, a kölykök pedig fejletlenül, csukott szemmel születnek.

A kölyköket mindkét szülő gondozza, és egyes családokban korábbi utódok is segíthetnek a táplálásban és az őrzésben. A fiatalok fokozatosan válnak önállóvá.

Élőhelye és szerepe

Leggyakrabban nyílt, bokros vagy vizes élőhelyeken fordul elő, de erdőszéleken és mezőgazdasági tájakon is megtelepszik. A sűrű növényzet fontos búvóhelyet és kölykezőhelyet kínál számára.

Ragadozóként szabályozza egyes kisemlősök állományát, dögevőként pedig a szerves maradványok eltávolításában is részt vesz.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Délkelet-Európától Dél- és Délkelet-Ázsiáig

Az aranysakál természetes elterjedése Délkelet-Európától a Közel-Keleten és Közép-Ázsián át az indiai szubkontinensig, valamint Délkelet-Ázsiáig húzódik. Az európai peremterületeken az előfordulás folyamatosan változhat, ezért a ritka kóborlásokat és az újonnan megjelent példányokat nem lehet minden esetben stabil állományként értelmezni.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként szürkületkor és éjszaka aktív

Hogyan él?

Párokban és családi csoportokban él

Hogyan mozog?

Ügetve és lopakodva közlekedik; nagy távolságokat jár be

Mivel táplálkozik?

Kis emlősök, madarak, dög, rovarok, növényi táplálék

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő gondozza; segítők is részt vehetnek

Mekkora hozzád képest?

Állat: 77.5 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 70–85 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

01 Egy érdekes részlet

A család együtt neveli a kölyköket

Az aranysakál családi életében a kölykök gondozása nem kizárólag az anyára hárul: a hím és időnként az előző évben született fiatalok is szerepet vállalhatnak benne.

A segítők jelenléte különösen akkor előnyös, ha a kölyköknek táplálékot kell szállítani vagy a kotorék környékét kell őrizni. Ez a kooperatív szaporodás növelheti az utódok túlélési esélyét, miközben a fiatal állatok tapasztalatot szereznek a későbbi önálló élethez.

02 Egy érdekes részlet

Az üvöltés nem egyszerűen hangoskodás

Az aranysakálok hangjai fontos szerepet töltenek be a családtagok összetartásában és a terület használatának jelzésében. A csoport tagjai gyakran egymás hangjára válaszolnak, ezért egyetlen állat hangja is több példány közös megszólalását válthatja ki.

A hangjelzések alapján az egyedek távolabbról is felmérhetik, hogy hol tartózkodnak társaik, illetve vannak-e idegen sakálok a közelben. A hangos kommunikáció ezért egyszerre szolgálhat kapcsolattartásra és konfliktusmegelőzésre.

03 Egy érdekes részlet

Miért terjedhet Európában?

Az aranysakál terjedését több tényező együtt segíti: rugalmas táplálkozása, jó mozgásképessége, a sűrű növényzetű búvóhelyek kihasználása és az enyhébb telek is kedvezhetnek neki.

A folyóvölgyek, erdősávok és más zöldfolyosók összekötik a korábban elszigetelt élőhelyeket, így az állatok új területekre juthatnak el. Az európai terjedés üteme térségenként eltérő, ezért a helyi állományok nagyságát terepi felmérésekkel kell követni.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Veszélyes az aranysakál az emberre?

Általában kerüli az embert, és egészséges példánya ritkán jelent közvetlen veszélyt. Vadon élő állatként nem szabad megközelíteni vagy etetni.

Mit eszik az aranysakál?

Főként kisemlősöket, madarakat, hüllőket, kétéltűeket és rovarokat fogyaszt, de dögöt, gyümölcsöt és más növényi táplálékot is felvesz.

Élnek aranysakálok Magyarországon?

Igen. Magyarországon rendszeresen előforduló, terjeszkedő állományú faj.

Falkában él az aranysakál?

Leggyakrabban párban vagy kisebb családi csoportban él. A nagy, farkasokra jellemző falkák nem tipikusak rá.

Mikor születnek a kölykei?

A kölykök születési ideje földrajzi térségenként változik. Európában többnyire tavasszal, körülbelül két hónapos vemhesség után jönnek világra.

Miben különbözik a farkastól?

Az aranysakál kisebb és könnyebb, pofája keskenyebb, lábai rövidebbek, testalkata pedig kevésbé robusztus a farkasénál.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.