Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kacsafarkú szender: a kolibrire emlékeztető nappali lepke

Macroglossum stellatarum

A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) nappal aktív lepke, amely lebegve táplálkozik a virágok nektárjából. Magyarországon főként késő tavasztól őszig látható kertekben, parkokban és virágos élőhelyeken.

Kacsafarkú szender virágon, repülés közben, részletesen látható a teste és a szárnya.
Kacsafarkú szender: a kolibrire emlékeztető nappali lepke · Macroglossum stellatarum

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMacroglossum stellatarum
Testhossz–
Farok / egyéb méretFekete farokpamacs és világos hasi foltok
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésA Palearktisz mérsékelt öve
ÉlőhelyKertek, rétek, erdőszélek, nyílt területek
TáplálkozásKifejlettként virágnektár; hernyóként főként galaj
Aktív időszakNappali, meleg időben aktív
Társas életMagányos életmódú
Szaporodási időMagyarországon főként májustól késő őszig
Utódfejlődés idejepetékkel szaporodik
Utódok számaA nőstény a tápnövényre egyenként petézik
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyNövényzet, levelek közötti laza szövedék
ÉrzékelésÖsszetett szemek és érzékeny csápok
HangadásZúgó röpte hallható
MozgásLebegés, gyors és irányváltó repülés
Ökológiai szerepNektárfogyasztó és beporzó rovar
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Kolibrire emlékeztető megjelenés

A kacsafarkú szender zömök testű szenderlepke, elülső szárnyai barnásszürkék, hátsó szárnyai narancssárgák. Szárnyfesztávolsága általában 50–58 milliméter, potrohának végén pedig feltűnő, fekete farokpamacs látható. Forrás

Lebegve táplálkozik

Hosszú pödörnyelvével repülés közben szívja ki a nektárt a virágokból. Gyakran egy helyben lebeg a virág előtt, ezért első pillantásra könnyű kolibrinek nézni, bár rendszertanilag lepke. Forrás

Élőhely és táplálék

Kertekben, parkokban, réteken és erdőszéleken keresi a virágzó növényeket. A kifejlett lepkék többek között budlejákat, petúniát, levendulát és más nektárban gazdag virágokat látogatnak, a hernyók fő tápnövényei pedig a galajfélék. Forrás

Vonuló vendég Magyarországon

Magyarországon rendszerint tavasz végétől késő őszig figyelhető meg. A faj részben vonuló életmódú: a déli területekről érkező példányok és utódaik mellett enyhe, védett helyeken áttelelő egyedek is előfordulhatnak. Forrás

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

A Palearktisz mérsékelt öve

A faj Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsiában, a Palearktisz mérsékelt övében fordul elő. Elterjedése és szezonális jelenléte térségenként eltérő.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappali, meleg időben aktív

Hogyan él?

Magányos életmódú

Hogyan mozog?

Lebegés, gyors és irányváltó repülés

Mivel táplálkozik?

Kifejlettként virágnektár; hernyóként főként galaj

Szaporodás és utódgondozás

Nincs utódgondozás

01 Egy érdekes részlet

A lebegés tudománya

A kacsafarkú szender lebegése összetett repülési alkalmazkodás eredménye. Kutatások szerint a faj nemcsak lebegni képes, hanem a vizuális környezet mozgásából származó jeleket is felhasználja repülésének szabályozásához. Forrás

02 Egy érdekes részlet

Szokatlanul gyors szárnycsapások

Repülés közben a szárnycsapás gyakorisága körülbelül 80 másodpercenkénti ciklus lehet. Ez az érték mérési körülményektől függ, ezért a gyakran idézett, pontos 85-ös szám nem tekinthető minden helyzetre érvényes általános értéknek. Forrás

03 Egy érdekes részlet

A hernyó tápnövénye fontos nyom

A nőstény a petéket jellemzően galajfélékre, vagyis Galium fajokra helyezi. A hernyó zöldes vagy barnás színű lehet, potrohának végén pedig szarvszerű nyúlványt visel, amely a szenderfélék hernyóira jellemző bélyeg. Forrás

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Miért nevezik kolibrilepkének?

Mert virágzás közben képes egy helyben lebegni, miközben hosszú pödörnyelvével nektárt szív.

Csíp vagy szúr a kacsafarkú szender?

Nem. Nincs fullánkja, és az emberre nézve veszélytelen lepke.

Mikor lehet Magyarországon látni?

Leggyakrabban májustól késő őszig, meleg és napos időben.

Hol érdemes keresni?

Virágos kertekben, parkokban, réteken és erdőszéleken, főként nektárban gazdag növények körül.

Mivel táplálkozik a kifejlett lepke?

Virágnektárral, amelyet hosszú pödörnyelvével vesz fel.

Milyen növényeken fejlődik a hernyó?

Elsősorban galajféléken, köztük a Galium nemzetség fajain.

Áttelel Magyarországon?

A faj főként vonuló, de enyhe teleken védett helyeken egyes példányok áttelelhetnek.

Védett faj-e Magyarországon?

A felhasznált magyar források nem jelzik védett fajként; a pontos jogi státusz ellenőrzéséhez mindig az aktuális hivatalos fajlistát kell használni.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.