A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Kolibrire emlékeztető megjelenés
A kacsafarkú szender zömök testű szenderlepke, elülső szárnyai barnásszürkék, hátsó szárnyai narancssárgák. Szárnyfesztávolsága általában 50–58 milliméter, potrohának végén pedig feltűnő, fekete farokpamacs látható. Forrás
Lebegve táplálkozik
Hosszú pödörnyelvével repülés közben szívja ki a nektárt a virágokból. Gyakran egy helyben lebeg a virág előtt, ezért első pillantásra könnyű kolibrinek nézni, bár rendszertanilag lepke. Forrás
Élőhely és táplálék
Kertekben, parkokban, réteken és erdőszéleken keresi a virágzó növényeket. A kifejlett lepkék többek között budlejákat, petúniát, levendulát és más nektárban gazdag virágokat látogatnak, a hernyók fő tápnövényei pedig a galajfélék. Forrás
Vonuló vendég Magyarországon
Magyarországon rendszerint tavasz végétől késő őszig figyelhető meg. A faj részben vonuló életmódú: a déli területekről érkező példányok és utódaik mellett enyhe, védett helyeken áttelelő egyedek is előfordulhatnak. Forrás
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
A Palearktisz mérsékelt öve
A faj Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsiában, a Palearktisz mérsékelt övében fordul elő. Elterjedése és szezonális jelenléte térségenként eltérő.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali, meleg időben aktív
Hogyan él?
Magányos életmódú
Hogyan mozog?
Lebegés, gyors és irányváltó repülés
Mivel táplálkozik?
Kifejlettként virágnektár; hernyóként főként galaj
Szaporodás és utódgondozás
Nincs utódgondozás
A lebegés tudománya
A kacsafarkú szender lebegése összetett repülési alkalmazkodás eredménye. Kutatások szerint a faj nemcsak lebegni képes, hanem a vizuális környezet mozgásából származó jeleket is felhasználja repülésének szabályozásához. Forrás
Szokatlanul gyors szárnycsapások
Repülés közben a szárnycsapás gyakorisága körülbelül 80 másodpercenkénti ciklus lehet. Ez az érték mérési körülményektől függ, ezért a gyakran idézett, pontos 85-ös szám nem tekinthető minden helyzetre érvényes általános értéknek. Forrás
A hernyó tápnövénye fontos nyom
A nőstény a petéket jellemzően galajfélékre, vagyis Galium fajokra helyezi. A hernyó zöldes vagy barnás színű lehet, potrohának végén pedig szarvszerű nyúlványt visel, amely a szenderfélék hernyóira jellemző bélyeg. Forrás
Képgaléria






Kérdések és válaszok
Miért nevezik kolibrilepkének?
Mert virágzás közben képes egy helyben lebegni, miközben hosszú pödörnyelvével nektárt szív.
Csíp vagy szúr a kacsafarkú szender?
Nem. Nincs fullánkja, és az emberre nézve veszélytelen lepke.
Mikor lehet Magyarországon látni?
Leggyakrabban májustól késő őszig, meleg és napos időben.
Hol érdemes keresni?
Virágos kertekben, parkokban, réteken és erdőszéleken, főként nektárban gazdag növények körül.
Mivel táplálkozik a kifejlett lepke?
Virágnektárral, amelyet hosszú pödörnyelvével vesz fel.
Milyen növényeken fejlődik a hernyó?
Elsősorban galajféléken, köztük a Galium nemzetség fajain.
Áttelel Magyarországon?
A faj főként vonuló, de enyhe teleken védett helyeken egyes példányok áttelelhetnek.
Védett faj-e Magyarországon?
A felhasznált magyar források nem jelzik védett fajként; a pontos jogi státusz ellenőrzéséhez mindig az aktuális hivatalos fajlistát kell használni.
Ez is érdekelhet
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?


