A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Színpompás megjelenés
A gyurgyalag karcsú, feltűnően színes madár. Hátán a barna és aranysárga árnyalatok, testalján a kék, torkán pedig a sárga szín dominál; szemén fekete sáv húzódik.
Hosszú, enyhén hajlott csőre és hegyes szárnya a repülő rovarok elfogásához alkalmazkodott. A fiatal madarak tollazata általában tompább, zöldesebb árnyalatú.
Légi rovarvadász
A gyurgyalag kiemelkedő pontról, például ágról, bokorcsúcsról vagy vezetékről figyeli a környezetét. Zsákmányát gyors kirohanással kapja el, majd rendszerint visszatér a kiülőhelyére.
Étrendjében méhek és darazsak is szerepelnek, de szitakötőket, lepkéket, bogarakat és más repülő rovarokat szintén fogyaszt. A fullánkos rovarokat lenyelés előtt gyakran kemény felülethez ütögeti.
Partfalak lakója
A faj meredek homok-, lösz- vagy agyagfalakba ássa költőüregét. A járat végén kiszélesedő költőkamra található, amelyet a pár közösen alakít ki.
A gyurgyalag sokszor telepesen költ, ezért egyetlen partfalban több tucat vagy akár több száz üreg is lehet. A megfelelő fal megléte fontosabb számára, mint az, hogy természetes vagy ember által kialakított helyen található-e.
Vonuló madár
A gyurgyalag tavasz végén érkezik európai költőterületeire, ősszel pedig Afrikába vonul. Magyarországon rendszerint április végétől vagy májustól nyár végéig, illetve kora őszig figyelhető meg.
A vonulás nappal zajlik, és a madarak útközben olyan térségeket keresnek, ahol elegendő repülő rovar áll rendelkezésre. Telelőterületeik főként Nyugat-, Közép- és Dél-Afrikában találhatók.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia; telelés Afrikában
A gyurgyalag költőterülete a Pireneusi-félszigettől és Észak-Afrikától Európa déli és középső részein át Nyugat- és Közép-Ázsiáig húzódik. A vonuló állományok a telet főként Nyugat-, Közép- és Dél-Afrikában töltik; a térképes országlista a rendszeres természetes előfordulást foglalja össze, nem minden egyes megfigyelési helyet.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Társas, gyakran telepesen költ
Hogyan mozog?
Fürgén, akrobatikusan repül; hosszú távon vonul
Mivel táplálkozik?
Repülő rovarok, főként méhek, darazsak, szitakötők és bogarak
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 27–29 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Gyurgyalag hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen nem figyelhető meg rendszeresen; afrikai telelőterületein tartózkodik.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen nem figyelhető meg rendszeresen; afrikai telelőterületein tartózkodik.
Március · Nem jellemző az előfordulása
A faj még afrikai telelőterületein van, hazai megjelenése nem jellemző.
Április · Nem jellemző az előfordulása
A hazai költőhelyeken még általában nincs jelen; rendszerint csak május első harmadában érkezik vissza.
Május · Költési időszak
Május első harmadában érkezik, majd partfalakban költőüreget ás és megkezdi a költést.
Június · Költési időszak
Költőtelepeken figyelhető meg; a partfal előtt ülőhelyről indulva repülő rovarokra vadászik.
Július · Költési időszak
A fiókák etetése zajlik, a szülők gyakran a költőüreg körül hordják a zsákmányt.
Augusztus · Átvonulás
A hónap első felében még költőtelepeken lehet jelen, augusztus második felétől pedig csapatokba verődve vonul el.
Szeptember · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon rendszerint már nincs jelen; afrikai telelőterületei felé vonult.
Október · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban nem telel, a vonulási időszak után afrikai telelőterületein tartózkodik.
November · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem figyelhető meg rendszeresen.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem figyelhető meg rendszeresen; afrikai telelőterületein telel.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Gyurgyalag
A gyurgyalag karcsú, hegyes szárnyú madár, hosszú, kissé lefelé hajló csőrrel, fekete szemmaszkkal és gyakran megnyúlt középső farktollakkal. A hím és a tojó tollazata hasonló; a fiatal madarak színei tompábbak, a mellük barnásabb lehet.
Szalakóta
Coracias garrulus
A szalakóta tömzsitebb testű, csőre rövidebb és erősebb, szárnya szélesebb és lekerekítettebb. Nincs fekete szemmaszkja, középső farktollai nem nyúltak meg, fiatalon pedig általában fakóbb kékeszöldnek látszik.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj többnyire 6–7 tojásból áll. Mindkét szülő kotlik, ezért a fiókák nem egyszerre kelnek ki, és fejlettségük eltérő lehet.
Fészekben fejlődés
A fiókák kezdetben csupaszok, majd gyorsan kitollasodnak. Mindkét szülő repülő rovarokkal eteti őket a partfalba ásott költőüregben.
Fészekelhagyás és repülés
A fiókák kirepülés után gyakran a költőtelep közelében lévő száraz ágakon vagy fák csúcsán pihennek, miközben gyakorolják a repülést és fokozatosan önállóvá válnak.
Miért nem okoz gondot neki a méhek fullánkja?
A gyurgyalag a méheket és darazsakat nem egyszerűen lenyeli. A zsákmányt előbb egy ághoz vagy más kemény felülethez csapkodja, így a fullánk és a méregmirigy sérülhet, majd a rovar könnyebben fogyaszthatóvá válik.
Ez a viselkedés csökkenti a sérülés kockázatát, de a gyurgyalag étrendje ettől még nem kizárólag méhekből áll. A helyi rovarvilág és az időjárás erősen befolyásolja, hogy az adott időszakban mely zsákmányállatok kerülnek előtérbe.
A kolónia előnyei
A telepes költés több szempontból is előnyös lehet. A sok együtt élő madár hamarabb észlelheti a közeledő ragadozót, miközben a költőhely közös védelme megnehezítheti a fészkek egyenkénti felkeresését.
A kolónia azonban nem szünteti meg a veszélyeket: a partfal leomlása, benövényesedése vagy rekultivációja egyszerre sok költőüreget érinthet. Emiatt a megfelelő falak megőrzése természetvédelmi szempontból különösen fontos.
A költőüreg más állatoknak is menedék
A gyurgyalag által kiásott üregek a költési időszak után más élőlények számára is használhatóvá válhatnak. Elhagyott járatokban kisebb állatok, rovarok és más üreglakó szervezetek találhatnak búvóhelyet.
Az üregásás közben megmozgatott talaj a partfal szerkezetét is változtatja, ami új mikroélőhelyeket hozhat létre. A gyurgyalag így nem pusztán rovarfogyasztó, hanem a partfalak élőhelyi folyamataiban is szerepet játszó faj.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Hol él a gyurgyalag?
Dél- és Közép-Európában, Észak-Afrikában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A telet főként Afrikában tölti.
Mikor látható Magyarországon?
Többnyire április végétől vagy májustól augusztus végéig, illetve szeptember elejéig tartózkodik nálunk.
Mit eszik a gyurgyalag?
Repülő rovarokat fogyaszt, köztük méheket, darazsakat, szitakötőket, lepkéket és bogarakat.
Veszélyes a méhekre nézve?
A házi méh is szerepelhet az étrendjében, de a gyurgyalag tápláléka változatos, és a méhek aránya területenként és időszakonként eltérhet.
Hol költ?
Meredek homok-, lösz- vagy agyagfalakba ásott hosszú üregekben költ, gyakran folyópartokon és bányafalakban.
Mekkora a fészekalja?
A fészekalja többnyire 6–7 tojásból áll.
Mindkét szülő részt vesz a fiókák nevelésében?
Igen, a hím és a tojó is részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében.
Miért költ gyakran kolóniákban?
A társas élet segítheti a ragadozók észlelését, valamint a megfelelő költőhelyek közös használatát.
Milyen hangja van?
Jellegzetes, pergő és bugyborékoló hangokat hallat, amelyek repülés közben is gyakran megszólalnak.
Védett madár Magyarországon?
Igen. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?

