A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A bokros tájak madara
A mezei poszáta a nyílt, bokrokkal tarkított élőhelyeket kedveli. Gyakran találkozhatsz vele mezsgyék, cserjések és erdőszélek mentén, a zárt erdőket viszont kerüli.
Felismerése
Kistermetű, hosszú farkú madár, szárnytollain rozsdás szegéllyel. A kifejlett hím feje szürkés, torka világos; a tojó és a fiatal madarak feje barnásabb.
Tápláléka
Leginkább rovarokat, lepkehernyókat és pókokat keres az alacsony növényzetben vagy a talaj közelében. Nyár végén bogyókat, köztük fekete bodzát is fogyaszt.
Élőhely
Bokros mezsgyék, cserjések, erdőszélek és nyílt, bokrokkal tarkított területek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Északnyugat-Afrika és Ázsia mérsékelt övi részei; télen Afrika Szaharától délre.
Közel egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia mérsékelt övi részein költ, keleten Mongóliáig. A telet Afrika Szaharától délre tölti, nyugat-afrikai és kelet-afrikai telelőterületekkel; az országkódok tájékoztató jellegűek, a térkép nem pontos elterjedési határ.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; a bokrok között gyakran bujkál, de énekléskor kiülhet egy kiemelkedő ágra.
Hogyan él?
A költési időszakban a hím revírt tart; a faj többnyire magányosan vagy párban mozog.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; ősszel a Szaharától délre fekvő afrikai területekre repül.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat, köztük lepkehernyókat és pókokat fogyaszt; nyár végén bogyókat is eszik.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő részt vehet az első költés kotlásában; a fiókákat etetik.
Ember közelében
A bokros mezsgyék és sövények megőrzése fészkelőhelyet adhat neki.
Mi veszélyezteti?
A bokros élőhelyek felszámolása és a mezőgazdaság intenzívebbé válása csökkentheti a fészkelőhelyeit. A Száhel-övezet aszályai a telelőterületen is kedvezőtlenül hathatnak rá.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Afrikában telel, ezért ilyenkor ne keressük a bokros mezsgyéken.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Még afrikai telelőterületén tartózkodik.
Március · Nem jellemző az előfordulása
A tavaszi visszaérkezés előtt még nem jellemző hazánkban.
Április · Átvonulás
Április második felétől figyeljük a bokros területek szélén éneklő hímeket.
Május · Költési időszak
Bokros mezsgyéken és cserjésekben keressük; a hímek gyakran kiülnek énekelni.
Június · Költési időszak
A sűrű bokrok alján lehet a fészke, ezért a madarat inkább a közelből hallhatjuk.
Július · Költési időszak
A szülők gyakran alacsonyan, a növényzet között keresnek táplálékot a fiókáknak.
Augusztus · Átvonulás
A költés után megindul az őszi vonulás; a bokrokon bogyót kereső példányokat is láthatunk.
Szeptember · Átvonulás
Vonuláskor bokros és nyílt területek határán figyeljük a magányosan mozgó madarakat.
Október · Átvonulás
A vonulás végén már ritka, de a hónap elején még felbukkanhat.
November · Nem jellemző az előfordulása
A hazai költő- és vonulóállomány már elvonult Afrikába.
December · Nem jellemző az előfordulása
Afrikában telel; Magyarországon ne számítsunk rendszeres előfordulására.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Mezei poszáta
A kifejlett hím feje szürkés, torka fehér, háta barnás; a szárnytollak rozsdás szegélye jól látható. A tojó és a fiatal madár feje barnásabb, de szárnyukon megmarad a rozsdás árnyalat.
Kis poszáta
Curruca curruca
A kis poszáta kisebb, rövidebb farkú és összességében szürkésebb. Hátán nincs a mezei poszátára jellemző rozsdás szín.
Mezei poszáta
A kifejlett hím feje szürke, torka fehér, háta barna; szárnytollain rozsdás szegély látszik. A tojó és a fiatal madár barnább, de a szárnya szintén melegebb, rozsdás tónusú.
Kerti poszáta
Sylvia borin
A kerti poszáta egyenletesebb, szürkésbarna színű, fején és torkán kevésbé feltűnő a mintázat; szárnyán nincs jellegzetes rozsdás szegély.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 4-6 tojásból áll. Az első költésnél mindkét szülő kotlik.
Fiókák a fészekben
A csupaszon kikelő fiókákat a szülők etetik a bokorban, alacsonyan épült fészekben.
Fészekelhagyás
A fiókák a fészek elhagyásakor még nem önállók, a szülők tovább gondoskodnak róluk.
Repülés
A fiatalok kezdetben ügyetlenül repülnek, és a sűrű növényzetben maradnak a szülők közelében.
A szárazság messzi hatása
A mezei poszáta európai költőterülete és afrikai telelőhelye között hosszú út húzódik. Ezért a költőállomány alakulását nem kizárólag az itthoni időjárás és élőhelyek befolyásolják: az afrikai telelőterületek állapota is számít.
Az 1968-as nyugat-száheli aszályt a brit állomány erős visszaesésével hozták összefüggésbe. Ez jól mutatja, hogy egy távoli száraz időszak is hatással lehet a következő költési idényben Európában megjelenő madarak számára.
Az énekhely a bokor teteje
A mezei poszáta sokszor a növényzet sűrűjében táplálkozik, de a hím énekléskor kiülhet egy bokor tetejére. Onnan hallatja rövid, pergő énekét, és a nyíltabb helyen könnyebben észrevehető, mint amikor a levelek között mozog.
A hímek a tojók érkezése előtt foglalják el revírjüket. Énekléssel és nászrepüléssel is jelezhetik, hogy melyik bokros területet használják, miközben a fészek a növényzet takarásában marad.
A második fészekalj gondozása
A mezei poszáta évente egy, kedvező esetben akár két fészekaljat is nevelhet. A második költésnél a szülők feladatai megoszolhatnak: a tojó kotlik az új fészekaljon, miközben a hím az első költésből származó fiatalokról gondoskodik.
Ez a feladatmegosztás lehetővé teszi, hogy az első fészekalj fiataljai továbbra is kapjanak táplálékot, miközben a pár újabb tojásokat költ ki. A fiókák kirepülése ezért nem jelenti azt, hogy rögtön önállóvá válnak.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hogyan ismerhetem fel a mezei poszátát?
A mezei poszáta kistermetű, karcsú madár, hosszú farokkal és rozsdás szegélyű szárnytollakkal. A hím feje szürkés, torka világos, a tojó és a fiatal madarak feje barnásabb. Gyakran a bokrok között mozog, de a hím énekléskor kiülhet egy kiemelkedő ágra. A szárny rozsdás árnyalata segít elkülöníteni több hasonló poszátától.
Hol él a mezei poszáta Magyarországon?
Bokros mezsgyéken, cserjésekben, erdőszéleken és más nyílt, bokrokkal tarkított területeken keresd. A zárt erdőket kerüli, és kisebb bokros foltokkal is beéri. Fészkét alacsonyan, bokorban vagy sűrű növényzetben építi. Magyarországon rendszeres fészkelő, és vonulás közben is megfigyelhető; télen viszont nem jellemző, mert a Szaharától délre telel.
Mikor érkezik vissza, és mikor vonul el?
A mezei poszáta vonuló madár: tavasszal érkezik vissza magyarországi költőhelyeire, ősszel pedig Afrika Szaharától délre fekvő tájaira indul. Hazánkban leginkább tavasztól őszig figyelhető meg. Az átvonuló madarak bokros területeken pihenhetnek meg, ezért vonuláskor olyan helyeken is felbukkanhatnak, ahol nem költenek. A pontos érkezési és indulási időjárás évenként változhat.
Mivel táplálkozik a mezei poszáta?
Táplálékának nagy részét rovarok, különösen lepkehernyók és pókok adják. Ezeket gyakran alacsony növényzetben, magas fű között vagy a talaj közelében keresi. Nyár végén bogyókat is fogyaszt, például fekete bodzát. A rovarok a fiókák nevelésekor is fontos táplálékot jelentenek, a bogyók pedig a vonulás előtti időszakban egészíthetik ki az étrendjét.
Hány tojást rak, és mennyi ideig kotlik?
A mezei poszáta fészekalja rendszerint 4-6 tojásból áll, és évente egy, legfeljebb két fészekaljat nevelhet. A tojásokon körülbelül 11-13 napig kotlanak. Az első költéskor a hím és a tojó is részt vesz a kotlásban. A második fészekaljnál a tojó kotlik, a hím pedig közben az első fészekalj már kirepült fiataljairól gondoskodhat.
Milyen magasra építi a fészkét?
A fészek alacsonyan, bokorban vagy sűrű növényzetben található, ezért könnyű véletlenül megzavarni. A madár bokros mezsgyéken, cserjésekben és erdőszéleken költ, ahol elegendő takarást talál. Ha fiókát vagy fészket látsz, ne menj közelebb, és ne próbáld meg felkutatni a rejtekhelyet. A fiókák gondozásához a szülők rendszeres visszatérése fontos, a zavarás pedig megakaszthatja ezt.
Meddig maradnak a fiókák a fészekben?
A fiókák a kikelés után hozzávetőleg 10-14 nap múlva hagyják el a fészket. Ez nem jelenti azt, hogy ekkor már önállóak: a szülők a kirepülés után is etethetik őket. A fiatal madarak a növényzetben rejtőzhetnek, és előfordulhat, hogy a közelben nem látni őket, miközben a szülők tovább gondoskodnak róluk. Ezért a magányosnak tűnő fiókát se vedd kézbe, ha nincs közvetlen veszélyben.
Miért fontosak a bokros mezsgyék a fajnak?
A bokros mezsgyék egyszerre adnak fészkelőhelyet, takarást és táplálkozóterületet. A mezei poszáta alacsonyan, sűrű növényzetben építi fészkét, a rovarokat pedig gyakran a fű és a bokrok között keresi. Ha a bokorsávokat felszámolják vagy a terület teljesen nyílttá válik, kevesebb megfelelő hely maradhat számára. A bokros élőhelyek megőrzése ezért a faj hazai költőhelyeinek fennmaradását is segítheti.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Steve Garvie from Dunfermline, Fife, Scotland · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0





