Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Történetek a természetből

Az El Niño erdőtüzei után évtizedekig is érezhetik a főemlősök a károkat

Egy új áttekintés szerint az El Niñohoz kötődő aszály, erdőtűz és füst rövid és hosszú távon is megviselheti Délkelet-Ázsia főemlőseit. A kutatók mindössze 15 olyan tanulmányt találtak, amelyek hét fajról, kizárólag Indonéziából közöltek adatokat.

Az El Niño erdőtüzei után évtizedekig is érezhetik a főemlősök a károkat – AI-generált illusztráció

Kevés kutatás, sok nyitott kérdés

A Mongabay 2026. november 19-én közölt hírt egy, az Oryx folyóiratban megjelent áttekintésről, amely az El Niñohoz kapcsolódó aszályok, erdőtüzek és füst főemlősökre gyakorolt hatásait vizsgálta Délkelet-Ázsiában. A szerzők 15 kutatást találtak, ezek összesen 105 helyi faj közül mindössze hetet érintettek, és mind Indonéziában készültek.

A szerzők szerint a térség főemlősfajainak 94 százalékát kihalás fenyegeti. Az éghajlati szélsőségek hatásairól ezért különösen fontos lenne többet tudni, ám a mostani adatok alapján egyelőre nehéz megítélni, mely fajok és állományok vannak a legnagyobb veszélyben.

Kapcsolódó fajadatlapok

Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!

Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.

Symphalangus syndactylus

Sziamang

Symphalangus syndactylus

Adatlap megnyitása →
Bornoi orangutan Pongo pygmaeus

Bornói orangután jellemzői, táplálkozása és szaporodása

Pongo pygmaeus

Adatlap megnyitása →
Pongo abelii

Szumátrai orangután

Pongo abelii

Adatlap megnyitása →

A tűz után az erdő is megváltozik

Az aszály és a tűz elpusztíthatja vagy leronthatja az élőhelyet, így kevesebb táplálék és megfelelő erdőterület maradhat az állatoknak. A főemlősök étrendje, viselkedése és fizikai állapota is változhat, az összeszoruló erdőfoltokban pedig egyes csoportok zsúfoltabbá válhatnak, míg más állatok kiszorulnak a megszokott területükről.

A füst rövid távú hatásai között viselkedésváltozást és fogyást is leírtak. A kutatók a betegségek kockázatának növekedéséről és a főemlősök hangadásának megváltozásáról is beszámoló tanulmányokat találtak, de a hosszabb távú egészségi következményekről kevés adat áll rendelkezésre.

A visszatérés nem jelenti a teljes helyreállást

Egy 1997-98-as tüzek után vizsgált sziamangállomány tagjai 18 év elteltével ismét megjelentek a leégett területeken. A súlyosan károsodott erdőfoltokat azonban továbbra is kerülték, noha az erdő közben regenerálódott. Ez arra utal, hogy az élőhely növényzete és szerkezete a tűz után is sokáig más lehet, és az állatok területhasználata lassan változhat.

Ugyanezen kutatási terület közelében a leégett erdőfoltok szélén élő sziamangok utódai között több éven át magasabb volt a halandóság. A kutatók lehetséges magyarázatként a gyengébb élőhelyminőséget említették; a stressz vagy a mérgező anyagoknak való kitettség szerepét azonban nem sikerült bizonyítani.

Egyes állományok összeszorulhatnak vagy eltűnhetnek

Az áttekintés olyan kutatásokat is összegzett, amelyekben az orangutánok nagyobb sűrűségben éltek a korábbi tüzek után megmaradt, elszigetelt erdőfoltokban. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy több állat lett: a megmaradt élőhelyre szorulhattak össze.

Kelet-Kalimantanban egy felmérés a tűzvészek után nem talált Miller-szürkelangurokat egy korábbi élőhelyükön. A vizsgálat alapján a helyi állomány eltűnhetett a területről, de az, hogy a felmérés során nem észlelték őket, önmagában nem bizonyítja a teljes kipusztulást.

Az élőhelyek védelme a legfontosabb lépés

A kutatók több hosszú távú megfigyelést sürgetnek, mert még nem világos, hogyan hatnak az ismétlődő tüzek az állatok egészségére, szaporodására és az állományok fennmaradására. A ritka adatok különösen megnehezítik annak felmérését, mi történik, ha egy élőhelyet egymás után több tűz sújt.

Az áttekintés szerzői szerint az erdők ellenállóbbá tétele is sürgős feladat. A lecsapolt tőzegerdők vízháztartásának helyreállítása, valamint az erdők feldarabolódásának és romlásának megállítása segíthet megőrizni azokat az élőhelyeket, amelyekre a főemlősöknek a tűz után is szükségük van.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mit vizsgált az új tanulmány?

Az áttekintés azt foglalta össze, mit tudunk az El Niñohoz kapcsolódó aszály, erdőtűz és füst nem emberi főemlősökre gyakorolt hatásairól Délkelet-Ázsiában. A szerzők korábbi kutatásokat gyűjtöttek össze, nem új terepi kísérletet végeztek. A munkájukból az is kiderült, hogy a témáról rendelkezésre álló ismeretek nagyon hiányosak.

Hány kutatást és főemlősfajt találtak?

A szerzők 15 olyan tanulmányt találtak, amelyet bevontak az áttekintésbe. Ezek mind Indonéziában készültek, és a Délkelet-Ázsiában élő 105 főemlősfaj közül mindössze hetet érintettek. Ezért az eredmények fontos figyelmeztetést jelentenek, de nem adnak teljes képet a térség összes fajáról vagy az El Niño hatásairól.

Hogyan hat az erdőtűz a főemlősökre?

A tűz közvetlenül károsíthatja az erdőt, és csökkentheti a rendelkezésre álló élőhelyet, illetve táplálékot. A megmaradt erdőfoltokba szoruló állatok sűrűbben élhetnek, mások pedig elhagyhatják a területet. A korábbi kutatások az étrend, a viselkedés és a fizikai állapot változásáról is beszámoltak.

Milyen hatásai lehetnek az erdőtüzek füstjének?

A vizsgálatok rövid távon viselkedésváltozást és fogyást is összefüggésbe hoztak a füsttel. Egyes kutatások a betegségek nagyobb kockázatát és a hangadás megváltozását is leírták. A hosszú távú egészségi következményekről viszont kevés adat van, ezért nem tudjuk pontosan, milyen hatást okoz az ismételt vagy tartós kitettség.

Visszatérhetnek a főemlősök a leégett erdőkbe?

Igen, erre is van példa. Egy 1997-98-as tüzek után követett sziamangállomány tagjai 18 év elteltével ismét megjelentek a leégett területeken. A súlyosan károsodott erdőfoltokat azonban még ekkor is kerülték. A visszatérés tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy az élőhely minden része helyreállt.

Mit tudunk a tüzek szaporodásra gyakorolt hatásáról?

Egy vizsgálatban a leégett területek mellett élő sziamangok utódai között több éven keresztül magasabb volt a halandóság. A kutatók szerint a tűz és az aszály együtt ronthatta az élőhely minőségét, de a stressz vagy a füstben lévő káros anyagok szerepe is felmerült. Ezek lehetséges magyarázatok, nem bizonyított okok.

Biztosan eltűnt a Miller-szürkelangur az egyik területről?

Egy későbbi felmérés során nem találtak Miller-szürkelangurokat egy olyan kelet-kalimantani területen, ahol korábban előfordultak. Ez arra utal, hogy a helyi állomány eltűnhetett, de a megfigyelés hiánya önmagában nem bizonyítja, hogy egyetlen állat sem maradt. A pontos helyzet megállapításához további felmérésekre lenne szükség.

Mit javasolnak a kutatók az élőhelyek védelmére?

A kutatók szerint fontos helyreállítani a lecsapolt tőzegerdők vízháztartását, és megállítani az erdők feldarabolódását, illetve további romlását. Emellett hosszú távú megfigyelésekre van szükség, hogy kiderüljön, miként hatnak a visszatérő tüzek az állatok egészségére és szaporodására. Az áttekintés alapján az élőhelyek védelme sürgős feladat.

A hír forrása

Mongabay – eredeti hír ↗

Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 19.

Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.