Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Nyári karcsúacsa

Aeshna affinis

A nyári karcsúacsa melegkedvelő szitakötő, amely sekély, növényzettel benőtt és nyárra részben kiszáradó állóvizekhez kötődik. Magyarországon főként síkvidéki élőhelyeken figyelhető meg.

Nyári karcsúacsa (Aeshna affinis)
Nyári karcsúacsa · Aeshna affinis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAeshna affinis
Testhossz57-66 mm; jellemzően kb. 60 mm
Farok / egyéb méretPotroh: 39-49 mm
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésNyugat-Palearktisz: Észak-Afrika, Európa és Ázsia délnyugati része, keletre Mongóliáig és ÉNy-Kínáig.
ÉlőhelySekély, napos, növényzetben gazdag állóvizek, amelyek nyárra részben kiszáradnak.
TáplálkozásA lárva és a kifejlett szitakötő is ragadozó.
Aktív időszakMájustól augusztusig, Magyarországon főként júniustól augusztusig repül.
Társas életA hímek területet őriznek; a fiatalok a víztől távol is vadásznak.
Szaporodási időMagyarországon jellemzően június-augusztus.
Utódfejlődés idejeA peték tél végén vagy tavasszal kelnek; a lárvafejlődés 62-110 nap
Utódok számaA nőstény petéit egyedül vagy párral együtt rakhatja le.
UtódgondozásA kifejlett egyedek nem gondozzák az utódokat.
PihenőhelySűrű sásos, gyékényes és nádas vízparti növényzet.
ÉrzékelésA nagy összetett szemek segítik a gyors, légi zsákmány felismerését.
Hangadás–
MozgásErőteljes, gyors repülő; kedvező időben vándorlásra is képes.
Ökológiai szerepA sekély, időszakos vizek gyorsan fejlődő lárváihoz alkalmazkodott.
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Élőhelye

A nyári karcsúacsa sekély, napos és sűrű növényzetű állóvizekhez kötődik. Különösen kedveli azokat a mocsarakat, tócsákat, kubikgödröket és lefűződött holtágakat, amelyek a nyár folyamán részben vagy teljesen kiszáradnak.A vízparton sás, káka, gyékény vagy alacsony nád ad megfelelő búvó- és petézőhelyet. A túl gyors kiszáradás azonban már nem kedvez neki, mert a lárváknak a kikelés után…

Felismerése

A faj a kisebb termetű acsák közé tartozik. A hím szeme élénk kék, tora oldalán zöldes, potrohán pedig feltűnő kék mintázat látható. Repülés közben gyakran alacsonyan, a növényzet fölött járőrözik.A nőstény és a fiatal hím kevésbé élénk színű, ezért könnyen összetéveszthető a kései karcsúacsával. A biztos határozáshoz a szem színét, a tor oldalának mintázatát és…

Táplálkozása

A kifejlett nyári karcsúacsa a levegőben kapja el zsákmányát. Apró repülő rovarokat, köztük legyeket és más kisebb szitakötőket is fogyaszthat. A hímek gyakran ugyanazon a rövid útvonalon járőröznek, miközben a területükre érkező rovarokat is figyelik.A vízben fejlődő lárva más életmódot folytat: a növények között lesben állva vízi rovarlárvákat és egyéb apró állatokat ragad meg. Ez…

Szaporodása

A nőstény a sekély vízpart növényeibe, korhadó növényi részeibe vagy a nedves mederfenékbe helyezi petéit. Egyes megfigyelések szerint a petézés történhet a hímmel együtt, de a nőstény egyedül is lerakhatja a petéket.A peték gyakran áttelelnek, majd a következő tél végén vagy tavasszal kelnek ki. A lárvák fejlődése gyors, nagyjából 62-110 napos lehet, így a faj…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Nyugat-Palearktisz: Észak-Afrika, Európa és Ázsia délnyugati része, keletre Mongóliáig és ÉNy-Kínáig.

A faj természetes areája a Nyugat-Palearktiszra terjed ki: Északnyugat-Afrikát, Európa nagy részét és Délnyugat-Ázsiát foglalja magában, kelet felé Mongóliáig és Északnyugat-Kínáig. Európában az utóbbi évtizedekben észak felé terjeszkedett; Finnországban és Izlandon inkább kóborlóként vagy alkalmi vendégként ismert, ezért ezek a kódok nem szerepelnek a rendszeres előfordulási listában.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Melegkedvelő, nappal aktív szitakötő. A hím alacsonyan járőrözhet a kiszáradó vizes élőhelyek fölött.

Hogyan él?

A hímek területet őriznek, a fiatal példányok pedig a víztől távol, néha csoportosan vadásznak.

Hogyan mozog?

Jó repülő, amely kedvező időben nagyobb távolságokra is eljut, és észak felé is terjeszkedik.

Mivel táplálkozik?

A kifejlett egyedek és a lárvák is ragadozók, főként kisebb repülő rovarokat zsákmányolnak.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a sekély vízparti növényzetbe vagy a nedves, később kiszáradó mederfenékbe rakja petéit.

Ember közelében

Nem veszélyes az emberre. Megfigyeléséhez ne fogd meg, inkább a sekély, növényzettel benőtt vizek szélén keresd.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyeit a vizes területek feltöltése, beépítése és szennyezése veszélyezteti. A túl gyors kiszáradás miatt a lárvák fejlődése is meghiúsulhat.

Élőhelyek sérüléseSzennyezés

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 6 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

A kiszáradó tavak specialistája

A nyári karcsúacsa olyan vizekben is szaporodik, amelyek nyár közepére elvesztik vízük nagy részét. Ez elsőre hátránynak tűnik, hiszen a kiszáradás sok vízi állat számára végzetes. A faj lárvái azonban gyorsan fejlődnek, ezért a rövid vízborítású élőhelyeket is ki tudják használni.

A kiszáradó mederben kevesebb nagyobb ragadozó hal marad, ami kedvezhet a szitakötőlárváknak. A stratégia csak akkor működik, ha a víz tavaszig vagy a lárvák átalakulásáig kitart. Ha az aszály túl korán érkezik, az egész nemzedék elveszhet.

02 Egy érdekes részlet

Távol a víztől

A fiatal nyári karcsúacsák a kikelés után gyakran elhagyják a tenyészőhelyet. A víztől távol, réteken, erdőszéleken vagy akár hegyvidéki területeken is vadászhatnak és érhetnek. Emiatt olyan helyeken is felbukkanhatnak, ahol a faj nem tud szaporodni.

Ez a szétszóródás segíti az új élőhelyek megtalálását, és magyarázza, hogy kedvező időjárás esetén miért jelenhetnek meg nagyobb számban távolabbi tájakon. A faj az utóbbi évtizedekben Európa északi része felé is terjeszkedett.

03 Egy érdekes részlet

Kék szemű járőr

A hím nyári karcsúacsa egyik legfeltűnőbb bélyege az élénk kék szem és a kékes potroh. Járőrözés közben alacsonyan repül a sekély víz fölött, majd rövid időre visszatér ugyanarra a szakaszra. A betolakodó hímeket elűzheti, a nőstényeket pedig így találhatja meg.

A nőstények és a fiatal hímek színezete tompább, ezért a faj felismerése terepen nem mindig könnyű. A határozásnál a kék szem, a zöldes toroldal és a potroh kék foltjainak mintázata együtt ad megbízhatóbb támpontot, mint egyetlen színjegy.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol találkozhatsz nyári karcsúacsával Magyarországon?

Elsősorban meleg, sekély és növényzettel benőtt állóvizek környékén érdemes keresned. Ilyen lehet egy időszakos tó, kubikgödör, mocsaras mélyedés, lefűződött holtág vagy sekély bányatópart. A faj főként síkvidéken jellemző, de a kifejlett példányok a tenyészőhelytől messzire is elrepülhetnek, ezért a környező réteken is feltűnhetnek.

Mikor repül a nyári karcsúacsa?

Magyarországon főként június és augusztus között figyelhető meg, de a repülési idő az időjárástól és a helyi vízviszonyoktól is függ. Melegebb tájakon már májusban megjelenhet, kedvező őszön pedig szeptember elején is látható lehet. A legjobb esélyed általában napos, szélcsendes időben van, amikor a hímek alacsonyan járőröznek a vízparti növényzet fölött.

Miben különbözik a kései karcsúacsától?

A nyári karcsúacsa és a kései karcsúacsa hasonló méretű, ezért repülés közben könnyű összekeverni őket. A nyári karcsúacsa hímjének szeme élénkebb kék, tora oldalán több zöldes szín látszik, potrohán pedig jellegzetesebb a kék mintázat. A kései karcsúacsa általában később, nyár végétől őszig gyakoribb, de az időpont önmagában nem elég a biztos határozáshoz.

Veszélyes-e az emberre a nyári karcsúacsa?

Nem, a nyári karcsúacsa az emberre nézve ártalmatlan. Nem támad, nem csíp és nem üldözi az embereket. A hímek területvédő viselkedése kizárólag más szitakötőkre irányul. Ha közelről szeretnéd megfigyelni, ne próbáld megfogni, mert a szárnyai és a teste sérülékenyek. Egy nyugodt, lassú közeledéssel vagy távcsővel sokkal többet láthatsz belőle.

Miért kedveli a részben kiszáradó vizeket?

A nyári karcsúacsa lárvái gyorsan fejlődnek, ezért képesek kihasználni azokat a sekély vizeket is, amelyek csak néhány hónapig maradnak meg. Ezekben gyakran kevesebb a nagyobb ragadozó hal, ami növelheti a lárvák túlélési esélyét. A víznek azonban nem szabad túl korán eltűnnie. Ha a kiszáradás megelőzi a lárvák átalakulását, az adott szaporodás sikertelen lesz.

Mit eszik a nyári karcsúacsa?

A kifejlett nyári karcsúacsa ragadozó, és repülés közben kapja el zsákmányát. Főként kisebb repülő rovarokat fogyaszt, de megfelelő méretű más szitakötőket is megtámadhat. A lárvák a vízben vadásznak, és apró vízi állatokat, például rovarlárvákat zsákmányolnak. A faj tehát élete két szakaszában is aktív ragadozó, csak más környezetben keresi táplálékát.

Hogyan szaporodik a nyári karcsúacsa?

A nőstény a sekély vízpart növényeibe, korhadó növényi részeibe vagy a nedves mederfenékbe rakja petéit. A peték gyakran áttelelnek, majd tél végén vagy tavasszal kelnek ki. A kikelő lárvák a vízben fejlődnek, és kedvező körülmények között nagyjából 62-110 nap alatt jutnak el az átalakulásig. A kifejlett szitakötők ezután kimásznak a vízből, vedlenek, majd rövid érési idő után repülni kezdenek.

Mi veszélyezteti ezt a szitakötőt?

A nyári karcsúacsa európai szinten jelenleg nem számít súlyosan veszélyeztetettnek, de helyi állományai érzékenyek lehetnek. Gondot okozhat a sekély vizes élőhelyek feltöltése, beépítése, szennyezése és a természetes növényzet eltűnése. A klímaváltozás miatt gyakoribb vagy korábbi aszályok is veszélyesek lehetnek, ha a víz a lárvák fejlődésének befejezése előtt szárad ki.

Ez is érdekelhet

Fotó: No machine-readable author provided. Rgeerts~commonswiki assumed (based on copyright claims). · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.