Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Bíborszínű medvelepke

Rhyparia purpurata

A bíborszínű medvelepke sárgásbarna, sötéten pettyezett elülső és bíborvörös, fekete foltos hátulsó szárnyáról ismerhető fel. Európa és Ázsia több térségében él, de Közép-Európában sok helyen megritkult.

Bíborszínű medvelepke (Rhyparia purpurata)
Bíborszínű medvelepke · Rhyparia purpurata

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névRhyparia purpurata
TesthosszTesthossza körülbelül 20-26 mm.
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamEgy nemzedéke van évente; a kifejlett lepke rövid ideig él.
ElterjedésEurópától Kis-Ázsián és Szibérián át Mongóliáig, Japánig és Iránig.
ÉlőhelySzáraz gyepek, homokpuszták, lápok, nedves rétek és erdei tisztások.
TáplálkozásA hernyó sokféle lágyszárú növényen, cserjén és fán fejlődik.
Aktív időszakA kifejlett lepkék alkonyatkor és éjjel aktívak.
Társas életMagányos faj; a nőstény a petéket csomókban rakja le.
Szaporodási időA lepke júniusban és júliusban repül.
Utódfejlődés idejeA petékből a hernyók augusztusban kelnek ki
Utódok számaÉvente egy nemzedéke fejlődik.
UtódgondozásA nőstény a levelek fonákára rakja a petéket; utódgondozás nincs.
PihenőhelyA fiatal hernyó áttelel, a bábozás a talaj közelében történik.
ÉrzékelésA hím tollas csápjaival érzékeli a nőstény feromonjait.
Hangadás–
MozgásA lepkék rövid nyári időszakban repülnek, nappal rejtőznek.
Ökológiai szerepA változatos, nem túl tápanyagdús növényzetű gyepekhez kötődik.
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A bíborszínű medvelepke elülső szárnya aranysárga vagy sárgásbarna, rajta szabálytalan sötét foltokkal. A hátulsó szárny bíborvörös vagy vöröses, nagy fekete foltokkal és világos szegéllyel.

Szárnyfesztávolsága általában 38-50 milliméter. A nőstény rendszerint nagyobb, a hím csápja pedig hosszú, fésűszerű.

Élőhelye

Olyan változatos gyepekben érzi jól magát, ahol a magasabb növényzet kisebb nyílt, tápanyagszegény foltokkal mozaikolódik. Előfordul száraz gyepekben, homokos területeken, lápokon, nedves réteken és erdei tisztásokon is.

A túl sűrű, rendszeresen kaszált vagy erősen trágyázott növényzet kedvezőtlen számára.

Fejlődése

A nőstény több tucatnyi petét rak a levelek fonákára. A hernyók augusztusban kelnek ki, majd fiatal állapotban áttelelnek.

Tavasszal folytatják a táplálkozást, május végére vagy június elejére válnak éretté. A bábozás a talaj közelében, fűcsomók között vagy lapos kövek alatt történhet.

Táplálkozása és védelme

A hernyó polifág, vagyis sokféle növényt elfogad. Tápnövényei között megtalálható a galaj, az üröm, a here, az útifű, a hanga, a zanót, a szeder, a kökény, a fűz és a nyír is.

Elterjedési területén sokfelé ritka lett, mert az élőhelyek beerdősödnek, felszántják vagy túl intenzíven kezelik őket.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európától Kis-Ázsián és Szibérián át Mongóliáig, Japánig és Iránig.

A faj Európa nagy részén, Kis-Ázsiában, a Kaukázus térségében és Ázsia mérsékelt övi részein él. Keleti elterjedése Szibérián, Mongólián és Japánon át húzódik; a források szerint Iránban is előfordul. Az országlista a rendszeres, forrásokkal igazolható előfordulásokat foglalja össze, nem pontos térképi határvonal.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

A kifejlett lepkék főként alkonyatkor és éjjel aktívak, júniusban és júliusban repülnek.

Hogyan él?

Magányosan élő faj; a nőstények a petéket nagyobb csomókban rakják le.

Hogyan mozog?

Rövid szezonban repül, nappal többnyire rejtőzik. Fényre is érkezhet.

Mivel táplálkozik?

A hernyó sokféle lágyszárú növényt, cserjét és ritkábban fát fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a petéket a tápnövény leveleinek fonákára rakja, utódgondozás nincs.

Ember közelében

Nem veszélyes faj. A szőrös hernyót inkább ne fogdosd, mert a szőrszálak bőrirritációt okozhatnak.

Mi veszélyezteti?

Legfontosabb veszélye az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása. A túl intenzív kaszálás és legeltetés szintén csökkentheti az állományokat.

Élőhelyek sérülése

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 2.3 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

Egy év két évszakra osztva

A bíborszínű medvelepke hernyója nem egyetlen tavaszi és nyári időszak alatt fejlődik ki. A fiatal hernyók már nyár végén megjelennek, majd a hideg évszakot részben kifejlett állapot előtt vészelik át.

Tavasszal újra táplálkozni kezdenek, és csak május végén vagy június elején érik el teljes méretüket. Ezután rövid bábozódási idő következik, a kifejlett lepkék pedig többnyire júniusban és júliusban repülnek.

02 Egy érdekes részlet

Miért fontos a gyep szerkezete?

A faj nem egyszerűen a száraz vagy nedves élőhelyeket keresi, hanem a növényzet változatosságát. A magasabb fű- és lágyszárú foltok menedéket adnak a hernyóknak, miközben a ritkább, nyílt talajú részek melegebb mikroklímát teremtenek.

Ezért a teljes terület egyidejű lekaszálása kedvezőtlen lehet. A mozaikos kezelés, amelyben maradnak kaszálatlan vagy később kezelt foltok, több fejlődési szakasz számára is biztosíthat búvóhelyet.

03 Egy érdekes részlet

A feltűnő hátulsó szárny szerepe

A lepke nyugalomban többnyire eltakarja élénk hátulsó szárnyát, ezért első pillantásra barnásnak tűnhet. Amikor felriad és kitárja a szárnyait, hirtelen láthatóvá válik a bíborvörös és fekete mintázat.

Ez a kontraszt sok medvelepkénél ismert riasztó jelzésként működhet, bár a faj védelmi rendszerének pontos hatása helyzettől függ. A nappali rejtőzés és az éjszakai aktivitás együtt csökkenti a találkozást számos ragadozóval.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Honnan kapta a bíborszínű medvelepke a nevét?

A név a hátulsó szárny jellegzetes bíborvörös színére utal. Ez a szárny nyugalomban többnyire rejtve marad az elülső szárny alatt, ezért a lepke pihenéskor főként sárgásbarna és sötéten pettyezett állatnak látszik. Felriadáskor azonban feltűnik a vöröses szárny és a rajta látható fekete foltozás.

Mikor lehet Magyarországon találkozni vele?

A kifejlett bíborszínű medvelepke főként júniusban és júliusban repül. Alkonyatkor és éjszaka aktív, ezért lámpázással vagy éjszakai megfigyeléssel nagyobb eséllyel találkozhatsz vele. Nappal rendszerint a növényzetben pihen, így ilyenkor inkább a hernyó vagy a lepke felriasztásakor felvillanó hátulsó szárny árulkodhat róla.

Milyen növényeken él a hernyó?

A hernyó sokféle növényt elfogad, ezért nem egyetlen tápnövényhez kötődik. Megfigyelték többek között galajon, ürömön, útifűvön, herén, hangán, zanóton, szederen, kökényen, fűzön és nyíren is. Ez a változatos étrend segíti abban, hogy különböző gyepekben, lápokon és erdei tisztásokon is fennmaradjon.

Hol él a faj?

A bíborszínű medvelepke Európa nagy részén, Kis-Ázsiában és Ázsia mérsékelt övi területein fordul elő. Elterjedési területe kelet felé Szibériáig, Mongóliáig és Japánig húzódik, délen pedig Iránig ér. Élőhelyei között száraz gyepek, homokpuszták, nedves rétek, lápok, hanga- és erdőtisztások is vannak.

Veszélyes-e megfogni a hernyóját?

A faj nem veszélyes, de a szőrös hernyót jobb nem kézzel megérinteni. A medvelepkék hernyószőrei egyes embereknél bőrirritációt válthatnak ki, különösen akkor, ha a szőrök a bőrre vagy a szembe kerülnek. Ha mégis hozzáértél, ne dörzsöld a területet, hanem óvatosan távolítsd el a szőrszálakat.

Hogyan telel át?

A bíborszínű medvelepke fiatal hernyóként telel át. A hernyók nyár végén kelnek ki, majd a hideg idő beállta előtt kevés táplálkozással védett helyet keresnek. Tavasszal újra aktívvá válnak, folytatják a növekedést, és általában május végére vagy június elejére érik el a bábozódáshoz szükséges fejlettséget.

Mekkora a kifejlett lepke?

A szárnyfesztávolsága általában 38-50 milliméter, testhossza körülbelül 20-26 milliméter. A nőstény többnyire nagyobb a hímnél. Az elülső szárnyak sárgásbarnák és sötéten pettyezettek, a hátulsók vörösesbíbor színűek, fekete foltokkal. A mintázat egyedenként kissé eltérhet.

Mi veszélyezteti a bíborszínű medvelepkét?

Leginkább az élőhelyek megszűnése és feldarabolódása jelent gondot. A gyepek felszántása, beerdősödése, túlzott trágyázása, valamint a túl gyakori vagy teljes területet érintő kaszálás csökkentheti a hernyók számára alkalmas növényzetet. A kíméletesebb, mozaikos kaszálás és az élőhelyek nyílt szerkezetének megőrzése kedvezőbb lehet.

Ez is érdekelhet

Fotó: carnifex · GBIF · CC BY 4.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.