A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A legmagasabb röpképes madár
Az Antigoné-daru a világ legmagasabb röpképes madara: álló magassága megközelítheti az 1,8 métert. Teste többnyire világosszürke, feje és felső nyaka csupasz, piros bőrű, lába pedig vöröses.
A hím és a tojó tollazata hasonló, a hím általában nagyobb. A fiatal madár feje és nyaka még tollas, barnás színezetű.
Vizes élőhelyek lakója
Mocsarakban, sekély vizek mellett és elárasztott területeken keresi táplálékát. A természetes vizes élőhelyek mellett rizsföldeken és más mezőgazdasági területeken is megjelenhet.
Tápláléka változatos: növényi részeket és magvakat éppúgy fogyaszt, mint rovarokat, halakat és kétéltűeket.
Párban és családban
A költő madarak többnyire párban élnek, és védik a fészkük környékét. A költésen kívüli darvak nagyobb csapatokban is összegyűlhetnek.
A párok hangos, összehangolt hívásokkal és látványos mozdulatokkal jelezhetnek egymásnak. A fiókákat mindkét szülő kíséri és gondozza.
Három különálló állomány
A faj elterjedése három nagy régióra tagolódik: az indiai szubkontinensre, Délkelet-Ázsiára és Észak-Ausztráliára. Az ázsiai madarak jellemzően az esős évszakban költenek.
A vízjárás változása helyi mozgásra késztetheti őket. Magyarországon vadon nem él, európai állatkerti példányai pedig nem jelentenek természetes előfordulást.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél-Ázsia, Indokína és Észak-Ausztrália.
Az Antigoné-daru elterjedése három nagy térségre tagolódik: az indiai szubkontinensre, Délkelet-Ázsiára és Észak-Ausztráliára. Az indiai, nepáli és pakisztáni állomány többnyire helyben marad; az ázsiai állományoknál a monszunhoz kötődő költés és a helyi vízviszonyok alakítják a mozgást. A felsorolt országkódok a rendszeres természetes előfordulást jelölik, nem a térkép pontos határvonalát.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; sekély vízben és nyílt földeken keres táplálékot.
Hogyan él?
Többnyire párban vagy családi csoportban él; költésen kívül nagyobb csapatokba verődhet.
Hogyan mozog?
Többnyire helyben marad, de a víz és a táplálék változásakor helyi mozgásokat végez.
Mivel táplálkozik?
Mindenevő: növényi részeket, magvakat, rovarokat, halakat, kétéltűeket és kisebb gerinceseket eszik.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, és a fiókákat a repülőképességük elérése után is kíséri.
Ember közelében
Indiában gyakran mezőgazdasági területeken is táplálkozik; fészkeléskor kerüld a fészek megközelítését.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyeinek lecsapolása és átalakítása csökkenti a költő- és táplálkozóhelyeket. A mérgező vegyszerek, az áramvezetékeknek ütközés és a fészkek zavarása is veszélyt jelent.
Mikor találkozhatsz vele?
Észak-Queensland, Ausztrália
Január · Költési időszak
A monszunos időszakban keress fészkelő párokat a sekély vizes élőhelyeken.
Február · Költési időszak
A költő párok és a fiókák a vizes területek közelében maradnak.
Március · Nincs pontos havi adat
Az esőzések miatt a költés még folytatódhat, de az időzítés változó.
Április · Nincs pontos havi adat
Az esős évszak vége felé a költés időpontja és a madarak helyi mozgása változó.
Május · Jelen van
A száraz évszak kezdetén a darvak egyre gyakrabban gyülekeznek táplálkozóhelyeken.
Június · Jelen van
Figyeld a nyílt legelőkön és a betakarított földeken táplálkozó csapatokat.
Július · Jelen van
Az Atherton-fennsíkon ilyenkor rendszeresen megfigyelhetők a darucsapatok.
Augusztus · Jelen van
A csapatok nappal a földeken keresnek táplálékot, éjjel közös pihenőhelyekre húzódnak.
Szeptember · Jelen van
A nyílt területeken táplálkozó darvak hangos trombitálására is figyelj.
Október · Jelen van
A száraz évszakban gyakran nagyobb csapatokban látható.
November · Jelen van
Az esős évszak közeledtével a csapatok szétszéledhetnek a költőterületek felé.
December · Költési időszak
Az esős évszak kezdetén a párok fészkelésbe foghatnak; az időzítés az esőktől is függ.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Antigoné-daru
A kifejlett Antigoné-daru feje és nyaka felső része csupasz, piros; lába rózsaszínes, álla alatt nincs bőrlebeny. A fiatal madár fejét toll fedi, és a piros szín kevésbé feltűnő. A hím és a tojó hasonló, a tojó általában kisebb.
Brolga-daru
Antigone rubicunda
A kifejlett brolga fején és nyaka felső részén kisebb a piros csupasz bőrfelület, a lába sötétebb, álla alatt pedig bőrlebeny látható. Fiatalon a fejét toll fedi.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A szülők felváltva kotlanak. A fészek növényi anyagból épített halom, sekély vízben.
Fészekben fejlődés
A fiókák fejletten kelnek ki. Rövid ideig a fészekben maradnak, majd járva vagy úszva követik a szülőket.
Fészekelhagyás
A fiókák végleg elhagyják a fészket, de a szülők továbbra is vezetik és gondozzák őket.
Repülés
A fiókák ekkor kezdenek repülni; a család ezután is együtt marad.
A pár közös hangja
Az Antigoné-daru párja gyakran összehangolt kettős hívást hallat: a két madár egymás után, jellegzetes ritmusban kiált. Ez a hang messzire elhallatszik a nyílt vizes tájon, így a madarak kapcsolatban maradhatnak, és jelezhetik a területüket.
A hangadás mellett a darvak bókoló, szökdelő mozdulatokat is végeznek. A tánc nem kizárólag udvarláskor figyelhető meg, ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a pár éppen költeni készül.
Fészek, amely kiemelkedik a vízből
A pár növényi anyagból nagy fészket rak a sekély vízben. A környező víz és a kiemelkedő fészek együtt olyan benyomást kelthet, mintha a tojások egy kis szigeten lennének.
Rizsföldeken is költhet, ha a vízállás és a növényzet megfelelő. Ez a rugalmasság segítheti a madarat az ember által átalakított tájon, de a fészkek mezőgazdasági munkák és zavarás miatt sérülékenyek is lehetnek.
A fióka hamar útra kel
A darufiókák fejletten kelnek ki, és röviddel ezután már követik a szüleiket a sekély vízben. A fészek korai elhagyása tehát nem jelenti azt, hogy a fiatal már önálló: a táplálékkeresésben és a biztonságban továbbra is a szülőkre támaszkodik.
Repülni csak később, hozzávetőleg két-négy hónapos korában kezd. Ezután is a családdal maradhat, így a fészek elhagyása, az első repülés és az önállósodás három külön fejlődési állomás.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol él az Antigoné-daru?
Három, egymástól elkülönülő térségben él: az indiai szubkontinensen, Délkelet-Ázsiában és Észak-Ausztráliában. Mocsarakat, sekély vizes élőhelyeket és elárasztott földeket használ, de a mezőgazdasági területeken, például rizsföldeken is táplálkozhat. Az állományok elterjedése nem folytonos, és a helyi vízviszonyok befolyásolják, hol látni őket.
Milyen magas az Antigoné-daru?
A faj álló magassága akár 1,8 métert is elérhet, ezért tartják a világ legmagasabb röpképes madarának. Ez az adat a madár álló magasságára vonatkozik, nem a testhosszára, ezért nem szabad centiméteres testhosszként értelmezni. A hímek általában nagyobbak a tojóknál, és az egyedek mérete, illetve tömege állományonként is változhat.
Mit eszik ez a daru?
Változatos táplálékot fogyaszt. Magvakat, gabonát és vízi növények részeit keresgéli, de rovarokat, halakat, békákat, gyíkokat és más kisebb állatokat is megeszik. A kínálathoz alkalmazkodva természetes mocsarakban és művelt területeken is táplálkozhat. A rizsföldeken talált táplálék miatt a darvak és a gazdálkodók érdekei olykor ütközhetnek.
Mikor költ az Antigoné-daru?
Az ázsiai állományok költése többnyire az esős évszakhoz igazodik, de a pontos időzítés térségenként és a helyi vízállástól függően változhat. A pár általában sekély vízben épít fészket, és rendszerint egy-két tojást rak. Az ausztrál állomány költési idejét nem helyes automatikusan az indiai vagy indokínai hónapokkal azonosítani, mert ott eltérőek az évszakok.
Mennyi ideig kotlik a tojásokon?
A tojások nagyjából 27-35 nap alatt kelnek ki. A hím és a tojó is részt vesz a kotlásban, és a Denveri Állatkert ismertetője szerint a tojó jellemzően éjszaka, a hím nappal kotlik. A megadott időtartam forrásonként kissé eltérhet, ezért érdemes körülbelüli tartományként kezelni, nem minden fészekre érvényes, pontos határidőként.
Mikor repülnek először a fiókák?
A fiókák a kelés után hamar elhagyják a fészek környékét, és a sekély vízben követik szüleiket, de ilyenkor még nem tudnak repülni. A repülőképességüket nagyjából két-négy hónapos korukra szerzik meg. Ezt követően is a családdal maradhatnak, ezért a fészek elhagyását nem szabad összekeverni az első repüléssel vagy az önállósodással.
Hogyan lehet megkülönböztetni a brolgától?
A két darufaj Ausztráliában téveszthető össze. Az Antigoné-daru piros, csupasz bőre a nyak felső részére is leterjed, lába többnyire rózsás vagy vöröses. A brolga fején kevesebb a piros, lába szürkés vagy feketés, és a torka alatt bőrlebeny látszódhat. Fiatal madarakon a tollas, barnás fej miatt az elkülönítés nehezebb lehet.
Él Magyarországon vadon Antigoné-daru?
Nem. A faj természetes elterjedése Dél-Ázsiára, Délkelet-Ázsiára és Észak-Ausztráliára korlátozódik, Magyarországon természetes körülmények között nem fordul elő. Ha európai állatkertben találkozol vele, az fogságban tartott példány, nem betelepített vagy vadon élő hazai állomány. A magyar név a faj azonosítására szolgál, nem utal magyarországi jelenlétére.
Mi veszélyezteti az Antigoné-darut?
A vizes élőhelyek lecsapolása, átalakítása és a víz elvezetése csökkentheti a fészkelő- és táplálkozóhelyek számát. A mezőgazdaságban használt mérgező vegyszerek, az áramvezetékeknek ütközés és a fészkelés zavarása további veszélyt jelenthet. A kockázatok térségenként eltérnek, ezért a faj védelméhez a természetes mocsarak mellett a megfelelően kezelt mezőgazdasági tájak megőrzése is fontos.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Rejoice Gassah, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0






