A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A nagy kárókatona nagy termetű, sötét tollazatú vízimadár. Felnőtt példányainak tollazata fekete, gyakran zöldes fémfényű, a torok és az arc alsó része világosabb. A költési időszakban fehér tollfolt jelenhet meg a combján és a fej, illetve a nyak táján.Hosszú nyaka, kampós csőre és úszóhártyás lába jól illik a víz alatti halászathoz. A fiatal madarak barnásabbak,…
Merülő halász
A faj a víz felszínéről bukik alá, majd lábaival és testének mozgásával üldözi a halakat. Tollazata kevésbé vízhatlan, mint sok más vízimadáré, ezért merüléskor kisebb a felhajtóereje.
A zsákmányt többnyire a víz felszínén nyeli le. Halászat után gyakran kiálló ágon vagy part menti tárgyon széttárt szárnyakkal szárítja tollait.
Élőhelye és életmódja
Folyókon, tavakon, víztározókban, halastavakon, folyótorkolatokban és tengerparti vizekben is előfordul. Fészkelőtelepeit olyan helyek közelében alakítja ki, ahol biztonságos pihenőhely és elegendő hal található.
Az északi állományok egy része vonul, míg enyhébb éghajlatú területeken sok madár egész évben helyben marad. Pihenő- és táplálkozóhelyeit gyakran nagy csapatokban használja.
Szaporodása
A nagy kárókatona telepesen költ. Fészkét ágakból, nádból és más növényi anyagokból építi fákra, sziklákra, nádasba vagy ritkábban mesterséges szerkezetekre.
A tojó rendszerint 3–5 tojást rak, a kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák kikelésük után hosszabb ideig szülői gondozásra szorulnak, és a kirepülés után is a telep közelében maradhatnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Észak-Amerika vizei
A faj természetes elterjedése Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Új-Zéland, valamint Észak-Amerika egyes keleti területeire terjed ki. Az északi költőállományok egy része délebbre vonul, de a mozgások nem egységesek; az itt felsorolt ország- és területkódok a globális IUCN-adatok, valamint európai és magyarországi források alapján készültek, ezért a térképes lista nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
Telepesen fészkel, gyakran csoportosan táplálkozik
Hogyan mozog?
Úszik, merül és erőteljesen repül
Mivel táplálkozik?
Főként halak, kisebb részben más vízi állatok
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 80–100 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Nagy kárókatona jellemzői, élőhelye, táplálkozása és szaporodása hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Nagy kárókatona jellemzői, élőhelye, táplálkozása és szaporodása Phalacrocorax carbo
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC964802
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Be nem fagyó folyókon, tavakon és halastavakon nagyobb, közös éjszakázóhelyeken telelő csapatokat is láthatsz.
Február · Átvonulás
A telelők mellett már észak felé tartó csapatok is megjelennek; a folyók mentén és a halastavakon különösen feltűnőek.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás idején egyre több madár gyülekezik a költőtelepek közelében, és megkezdődik a fészek körüli mozgolódás.
Április · Költési időszak
A telepeken fészeképítést és kotló madarakat figyelhetsz meg; a fészkek többnyire idős fák ágvilláiban vannak.
Május · Költési időszak
Sok fészekben már fiókák vannak, a szülők pedig felváltva érkeznek táplálékkal a telepre.
Június · Költési időszak
A nagyobb fiókák egyre aktívabbak, és a fészek körüli ágakon is megjelenhetnek; a szülők továbbra is etetik őket.
Július · Költési időszak
A fiatalok fokozatosan röpképessé válnak, majd a költőtelep közelében csoportokba rendeződnek.
Augusztus · Átvonulás
A költés után növekszik a csapatok mérete, és megkezdődik az őszi mozgás; a fiatalok gyakran együtt halásznak.
Szeptember · Átvonulás
Az északabbról érkező madarakkal együtt egyre több nagy kárókatona jelenik meg a folyókon és a halastavakon.
Október · Átvonulás
Ősszel különösen nagy, víz alatt közösen halászó csapatokat figyelhetsz meg a halban gazdag vizeken.
November · Átvonulás
A vonuló állományok egy része továbbindul, más madarak pedig már a hazai telelőhelyeken maradnak.
December · Telelés
A be nem fagyó vizeken rendszeresek a telelő példányok; pihenés közben gyakran széttárt szárnnyal szárítkoznak.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Nagy kárókatona jellemzői, élőhelye, táplálkozása és szaporodása
A nagy kárókatona kifejlett hímje és tojója hasonló színezetű: fekete, zöldes vagy kékes fémfényű tollazatuk, erős, hosszú csőrük és sárgás arcbőrük van. A nászruhás madáron fehér combfolt és fehér tollak jelenhetnek meg a fej, illetve a nyak oldalán. A fiatalok barnásabbak, alsótestükön kiterjedt fehéres színezettel.
Kis kárókatona
Microcarbo pygmaeus
A kis kárókatona jóval kisebb, nagyjából feleakkora, teste karcsúbb, csőre rövidebb és sötétebb. Kifejlett madarán sötétbarna-fekete tollazat, változó fehér torok- és szemkörnyéki rajzolat, valamint rózsás árnyalatú arcbőr látható; fiatalja fakóbb barna és foltosabb.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 3–5 tojásból áll. Mindkét szülő felváltva kotlik, ezért a tojások nem feltétlenül egyszerre kelnek ki.
Fészekben fejlődés
A fiókák kikeléskor csupaszok és vakok, majd gyorsan tollasodni kezdenek. Mindkét szülő eteti őket, kezdetben a fészekben tartózkodva, később főként az etetések idején visszatérve.
Fészekelhagyás
A fiókák a röpképesség elérésekor, illetve röviddel utána hagyják el a fészket. Ezután a költőtelep közelében, közös pihenőhelyeken gyülekeznek.
Repülés és önállósodás
A fiatalok a fészek elhagyása után már repülnek és együtt mozognak más fiatalokkal, de a szülők még körülbelül 2–3 hónapig etethetik őket.
Miért szárítja a szárnyát?
A kárókatona szárnytáró póza nem egyszerű napozás. Tollazata merülés közben részben átnedvesedik, ami csökkenti a felhajtóerőt, így a madár kevesebb energiával tud a víz alatt haladni.
Ennek az alkalmazkodásnak ára van: a madárnak merülések után időt kell fordítania a tollazat szárítására. A kiálló ágakon, tuskókon és part menti tárgyakon látható széttárt szárnyú madarak ezért gyakran éppen a következő vadászatra készülnek.
A kolónia átalakítja a környezetét
A nagy kárókatona telepei jelentős mennyiségű guanót halmozhatnak fel. A tápanyagokban gazdag ürülék megváltoztatja a talaj kémiai összetételét, és idővel átalakíthatja a fészkelőhely növényzetét.
A hatás nem mindenhol azonos, mert függ a telep méretétől, a talajtól, a vízellátástól és a fészkelés időtartamától. Egyes fák legyengülhetnek vagy elpusztulhatnak, miközben a kolónia más madarak számára is fontos, jól megfigyelhető vízimadár-közösséget hoz létre.
Miért alakul ki vita a halgazdálkodással?
A kárókatona rendszeresen fogyaszt halat, ezért halastavakon és koncentrált halállományú vizeken érzékelhető gazdasági kárt okozhat. A hatás mértéke élőhelyenként változik, és nem állapítható meg pusztán a madarak számából, mert a zsákmány összetétele és elérhetősége is meghatározó.
Természetes vizekben ugyanakkor a faj a táplálékhálózat része, és jelenléte a halállományok szerkezetére is hatással lehet. A konfliktusok kezelése ezért élőhelyfüggő riasztást, megelőző módszereket és jogszerű, ellenőrzött természetvédelmi kezelést igényel.
Képgaléria





Kérdések és válaszok
Mekkora a nagy kárókatona?
Testhossza általában 80–100 centiméter, szárnyfesztávolsága 130–160 centiméter.
Mit eszik a nagy kárókatona?
Főként halakat fogyaszt, zsákmányát merüléssel szerzi meg.
Hol él a nagy kárókatona?
Folyók, tavak, halastavak, tengerpartok, lagúnák és folyótorkolatok közelében fordul elő.
Magyarországon költ a nagy kárókatona?
Igen. Nagyobb folyók és állóvizek közelében, többek között ártéri erdőkben és halastavaknál költ.
Miért áll széttárt szárnyakkal?
Merülés után így szárítja kevésbé vízhatlan tollazatát.
Hány tojást rak?
A fészekalj rendszerint 3–5 tojásból áll.
Mindkét szülő gondozza a fiókákat?
Igen. A szülők felváltva kotlanak, majd közösen etetik a fiókákat.
Veszélyeztetett faj a nagy kárókatona?
Globálisan a Természetvédelmi Világszövetség szerint nem fenyegetett, vagyis Least Concern kategóriájú.
Vonuló madár a nagy kárókatona?
Egyes állományai vonulók, mások egész évben helyben maradnak.
Miért okozhat konfliktust a halgazdálkodással?
Mert halastavakon és más halban gazdag vizeken rendszeresen táplálkozik, így gazdasági veszteséget okozhat.
Ez is érdekelhet
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?


