A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Alakja és felismerése
A széles kárász magas hátú, oldalról lapított testű pontyféle. Aranybarna vagy zöldes árnyalatú teste, domború hátúszója és a szájszögletből hiányzó bajuszszálai segítenek az azonosításában.
Élőhelye
Leginkább sekély, lassú vizű, iszapos aljzatú és sűrű vízinövényzettel borított tavakban, mocsarakban, holtágakban és csatornákban él. A folyóvizeket általában kerüli, csak átmenetileg fordul elő bennük.
Táplálkozása
Fiatalon főként planktonnal táplálkozik, később férgeket, rovarlárvákat, algákat és növényi részeket is fogyaszt. A fenék közelében keresgél, miközben az iszapot és a növényzetet is átvizsgálja.
Szaporodása és túlélése
Tavasszal vagy kora nyáron, sekély vízben, vízinövényekre ívik. Különösen ellenálló a kevés oxigénnel és a víztest részleges vagy teljes befagyásával szemben, ezért szélsőséges körülmények között is fennmaradhat.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Észak-Ázsia vízgyűjtői
A faj természetes elterjedése Európa és Észak-Ázsia több vízgyűjtőjére terjed ki, a Rajna és Anglia keleti vízrendszereitől Szibériáig, valamint a Fekete-, Kaszpi-, Balti-, Fehér- és Barents-tenger medencéjéig. Egyes kelet-ázsiai és mediterrán előfordulások taxonómiai vagy betelepítési bizonytalanságot hordozhatnak, mert a széles kárászt gyakran összetévesztik az ezüstkárásszal; a felsorolás a forrásokban igazolható országokra támaszkodik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal és szürkületkor aktív
Hogyan él?
Többnyire rajokban, íváskor csoportosan él
Hogyan mozog?
Rövid távú vándorlás szaporodóhelyekre
Mivel táplálkozik?
Plankton, férgek, rovarok, algák és növényi részek
Szaporodás és utódgondozás
Utódait nem gondozza
Túlélés oxigénszegény vízben
A széles kárász olyan sekély mocsarakban és kis tavakban is megél, ahol nyáron lecsökken az oxigén, télen pedig a víz akár fenékig befagyhat. Ilyenkor anyagcseréje lelassul, és az iszapos aljzat közelében vészeli át a kedvezőtlen időszakot.
Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi, hogy olyan vizekben is fennmaradjon, ahol sok más halfaj elpusztulna. A képesség ökológiai jelentősége nagy, mert a faj átmeneti és erősen ingadozó víztestekben is része maradhat a táplálékhálónak.
Verseny az ezüstkárásszal
A széles kárász és az ezüstkárász hasonló élőhelyeket használ, ezért az idegenhonos vagy terjedő ezüstkárász jelenléte különösen kedvezőtlen lehet az őshonos faj számára. A két hal terepi elkülönítése sem mindig egyszerű, ezért a biztos azonosításhoz több bélyeg és egyes esetekben genetikai vizsgálat is szükséges.
Az élőhelyek kiszárítása, feltöltése és a mocsaras területek átalakítása közben a széles kárász búvó- és ívóhelyei is eltűnnek. Emiatt a faj védelmében a sekély, növényzettel borított vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása kulcsfontosságú.
Hibridizáció a ponttyal
A széles kárász ívási ideje és ívóhelye részben egybeeshet a pontyéval, ezért a két faj között hibridizáció is előfordulhat. Az ilyen utódokat kárászpontynak vagy pontykárásznak nevezik.
A hibridek termékenysége nem azonos: az ikrás példányok termékenyek lehetnek, míg a tejesek rendszerint sterilek. Ez a jelenség azért fontos, mert a közeli rokon fajokkal való kereszteződés megnehezítheti a természetes állományok genetikai állapotának felmérését.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a széles kárász?
A legnagyobb közölt példány 64 cm hosszú és 3 kg tömegű volt, de a faj gyakran jóval kisebb.
Hol él a széles kárász?
Sekély, növényzettel sűrűn benőtt tavakban, mocsarakban, holtágakban és lassú vizű csatornákban.
Mit eszik?
Planktont, férgeket, rovarlárvákat, algákat és különféle növényi részeket fogyaszt.
Mikor ívik?
Az ívás többnyire május és június között zajlik, sekély vízben, vízinövényekre tapadó ikrákkal.
Átéli a befagyást?
Igen, rendkívül ellenálló, és kisebb vizek fenékig történő befagyását is túlélheti.
Hogyan különbözik az ezüstkárásztól?
A széles kárász teste általában magasabb, hátúszójának széle domború, és a kopoltyútüskéi is eltérnek; biztos azonosításhoz több bélyeg szükséges.
Őshonos Magyarországon?
Igen, őshonos faj, de állományai sok helyen megritkultak vagy eltűntek.
Veszélyezteti az ezüstkárász?
Igen, az élőhelyek átalakulása mellett a hasonló életmódú ezüstkárász terjedése is kedvezőtlenül hathat rá.
Gyakori folyóvízi hal?
Nem; elsősorban álló- és lassú vizű élőhelyeken él, a gyorsabb folyóvizeket többnyire kerüli.
Gondozza az utódait?
Nem, az ikrák lerakása után a szülők nem gondozzák az utódokat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Ludovic Trochadero, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0





