Ezüstkárász (Carassius gibelio) vs. Széles kárász – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Ezüstkárász (Carassius gibelio) és Széles kárász

Ezüstkárász (Carassius gibelio)
Carassius gibelio
Az ezüstkárász álló- és lassú folyású vizekhez alkalmazkodó, mindenevő pontyféle. Szaporodási rendszere különleges: egyes nőstényállományai más pontyfélék spermájával indítják el a peték fejlődését, miközben az utódok genetikai anyaga az anyától származik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Széles kárász
Carassius carassius
A széles kárász Európa és Ázsia mérsékelt övi álló- és lassú folyású vizeinek őshonos hala. Rendkívüli tűrőképessége ellenére Magyarországon élőhelyeinek eltűnése és az ezüstkárász terjedése miatt megritkult.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Ezüstkárász (Carassius gibelio) | Széles kárász |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius gibelio | Carassius carassius |
| Testhossz | Gyakran 20 cm körüli, legfeljebb kb. 35–47 cm | Legfeljebb 64 cm; gyakran 15 cm körüli |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható külön adatként | Villás farokúszó, 18–20 sugárral |
| Testtömeg | Legnagyobb közölt tömeg: 4,8 kg | Legfeljebb 3 kg |
| Élettartam | Akár körülbelül 10 év | Legfeljebb 10 év |
| Elterjedés | Európa és Ázsia mérsékelt övi édesvizei; eredete vitatott | Európa és Észak-Ázsia vízgyűjtői |
| Élőhely | Tavak, holtágak, mocsarak és lassú folyású vizek | Sekély, növényzettel sűrűn benőtt állóvizek |
| Táplálkozás | Plankton, fenéklakó gerinctelenek, növényi anyag és törmelék | Plankton, férgek, rovarok, algák és növényi részek |
| Aktív időszak | Főként táplálkozással tölti a napot; aktivitása élőhelyfüggő | Főként nappal és szürkületkor aktív |
| Társas élet | Íváskor csoportosan, máskor többnyire nem szorosan társas | Többnyire rajokban, íváskor csoportosan él |
| Szaporodási idő | Ívás többnyire májustól júliusig | Ívása általában május–júniusban zajlik |
| Utódfejlődés ideje | a peték fejlődése néhány nap | ikrás hal |
| Utódok száma | Rendszerint több részletben ívik; a termékenység változó | Nőstényenként mintegy 130 000–250 000 ikra |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Utódait nem gondozza |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet, nádasok és iszapos mederrészek | Iszapos fenék, vízinövényzet és sűrű parti növényzet |
| Érzékelés | Oldalvonalával a víz rezgéseit is érzékeli | Jól fejlett szaglás és oldalvonalérzékelés |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Úszással közlekedik; íváskor sekély parti zónákba húzódik | Rövid távú vándorlás szaporodóhelyekre |
| Ökológiai szerep | Tűri az oxigénhiányt és a gyengébb vízminőséget; versenghet őshonos fajokkal | Sekély vizes élőhelyek jellegzetes mindenevő hala |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben előforduló faj | Őshonos, ritkuló és veszélyeztetett állományokkal |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
