Aranyhal (Carassius auratus) vs. Széles kárász – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Aranyhal (Carassius auratus) és Széles kárász

Aranyhal (Carassius auratus)
Carassius auratus
Az aranyhal kelet-ázsiai eredetű édesvízi halfaj, amelynek számos szín- és testformáját évszázadok óta tenyésztik. Mindenevő, alkalmazkodóképes állat, de szabadon engedve idegenhonos állományokat és ökológiai problémákat hozhat létre.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Széles kárász
Carassius carassius
A széles kárász Európa és Ázsia mérsékelt övi álló- és lassú folyású vizeinek őshonos hala. Rendkívüli tűrőképessége ellenére Magyarországon élőhelyeinek eltűnése és az ezüstkárász terjedése miatt megritkult.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Aranyhal (Carassius auratus) | Széles kárász |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius auratus | Carassius carassius |
| Testhossz | Gyakran 20–33 cm; kivételesen nagyobb | Legfeljebb 64 cm; gyakran 15 cm körüli |
| Farok / egyéb méret | Változatos alakú és hosszúságú | Villás farokúszó, 18–20 sugárral |
| Testtömeg | – | Legfeljebb 3 kg |
| Élettartam | Gyakran 10–15 év; egyesek 20 évnél tovább | Legfeljebb 10 év |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia; máshol sokfelé betelepített | Európa és Észak-Ázsia vízgyűjtői |
| Élőhely | Lassú folyók, tavak, csatornák és növényes állóvizek | Sekély, növényzettel sűrűn benőtt állóvizek |
| Táplálkozás | Mindenevő: algák, növények, gerinctelenek és törmelék | Plankton, férgek, rovarok, algák és növényi részek |
| Aktív időszak | Többnyire nappal és szürkületkor aktív | Főként nappal és szürkületkor aktív |
| Társas élet | Gyakran csoportosan él, társas halfaj | Többnyire rajokban, íváskor csoportosan él |
| Szaporodási idő | Szaporodási időszaka főként tavasszal kezdődik | Ívása általában május–júniusban zajlik |
| Utódfejlődés ideje | ikrás halfaj | ikrás hal |
| Utódok száma | Ragadós ikrák; a kelés hőmérsékletfüggő | Nőstényenként mintegy 130 000–250 000 ikra |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Utódait nem gondozza |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet és sekély parti zónák | Iszapos fenék, vízinövényzet és sűrű parti növényzet |
| Érzékelés | Jól fejlett szaglás, látás és oldalvonal | Jól fejlett szaglás és oldalvonalérzékelés |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Úszással közlekedik; rövid ideig zavaros vizet is tűr | Rövid távú vándorlás szaporodóhelyekre |
| Ökológiai szerep | Túrásával felkavarhatja az üledéket és terjeszthet parazitákat | Sekély vizes élőhelyek jellegzetes mindenevő hala |
| Magyarországi jelenlét | Díszhalként tartott és helyenként betelepített faj | Őshonos, ritkuló és veszélyeztetett állományokkal |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
