A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
Az ájtatos manó karcsú testű, többnyire zöldes vagy barnás színű rovar. Háromszögletű feje nagy, összetett szemeket visel, és a fej a torhoz képest feltűnően szabadon mozgatható.
Legkönnyebben hosszú, tüskés fogólábairól ismerhető fel. A mellső lábak belső oldalán gyakran sötét, világos közepű folt látható, amely segítheti az azonosítást.
Lesből támadó ragadozó
Az ájtatos manó többnyire mozdulatlanul várakozik leveleken, szárakon vagy virágok közelében. Álcázó színe és lassú, ringó mozgása csökkenti annak esélyét, hogy a zsákmány időben észrevegye.
Amikor egy rovar megfelelő távolságba kerül, a fogólábak rendkívül gyorsan előrelendülnek. A tüskék a zsákmányt a comb és a lábszár közé szorítják, így a rovar rövid idő alatt rögzíthető.
Életciklusa
A faj átalakulása nem teljes: a petéből kikelő nimfa hasonlít a kifejlett állatra, de még kisebb és szárnyatlan. Növekedése során többször vedlik, majd az utolsó vedléssel alakul ki a kifejlett testforma és a szárny.Ősszel a nőstény habos, majd megszilárduló váladékból oothekát készít növényi szárra, ágra vagy más szilárd felületre. A peték ebben a védőtokban telelnek,…
Élőhelye és szerepe
Meleg, száraz, napos élőhelyeken érzi jól magát, például magas füvű gyepekben, réteken, erdőszéleken és ritkás cserjésekben. A sűrű, árnyékos növényzet kevésbé kedvez neki.
Általános ragadozó, ezért többféle rovart és más kisebb ízeltlábút fogyaszt. Nem válogat kizárólag kártevők között, így beporzó rovarokat vagy más hasznos fajokat is elfoghat.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt övi részei; behurcolva másutt is
Őshonos elterjedése Európa déli és középső részére, Észak-Afrikára, valamint Ázsia nagy részére terjed ki, kelet felé Japánig. Észak- és Dél-Amerikába, továbbá Ausztráliába behurcolták; a térképes országlista a megbízhatóan dokumentált rendszeres előfordulásokat foglalja össze, ezért az egyes határterületek és újonnan terjedő állományok hiányozhatnak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire nappal aktív
Hogyan él?
Magányos; párzáskor találkozik a nemekkel
Hogyan mozog?
Mászik és repül; a hím általában mozgékonyabb
Mivel táplálkozik?
Legyek, lepkék, szöcskék és más ízeltlábúak
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény az ootheca elkészítésével gondoskodik a peték védelméről
Miért „imádkozik” a manó?
A jellegzetes testtartás valójában vadászati készenlét. A fogólábak összecsukva pihennek a test előtt, miközben a manó a fejét és a tekintetét a közeledő zsákmányhoz igazítja.
A növényzet enyhe ringásához hasonló mozgás segíthet a rejtőzködésben, de a pontos szerepe élőhelyenként és helyzetenként változhat. A látványos póz ezért nem imádkozás, hanem álcázással összekapcsolt ragadozó viselkedés.
A nőstény megeszi a hímet?
Szexuális kannibalizmus előfordulhat, de nem minden párzás végződik a hím elfogyasztásával. A jelenség gyakorisága függhet a nőstény tápláltságától, a párzás körülményeitől, a hím viselkedésétől és attól is, hogy fogságban vagy természetben vizsgálják az állatokat.
Ha a nőstény a párzás után elfogyasztja a hímet, a bevitt tápanyag hozzájárulhat a későbbi petetermeléshez. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a kannibalizmus minden esetben szükséges vagy rendszeres része a szaporodásnak.
Az ootheca mint téli védelem
Az ootheca nem egyszerű petecsomó: a nőstény váladéka levegővel keveredve habos anyagot hoz létre, amely később megszilárdul. A tok elválasztja a fejlődő petéket a környezet közvetlen hatásaitól, miközben a kelő nimfák számára kijárati nyílások is kialakulnak.
A hideg, a kiszáradás, a gombák és a parazitoid rovarok még így is veszélyt jelenthetnek. Egyetlen ootheca túlélése ezért jelentősen befolyásolhatja, hogy a következő évben hány fiatal ájtatos manó jelenik meg egy élőhelyen.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Mekkora az ájtatos manó?
A kifejlett példány általában 50–65 milliméter hosszú, de a méret nemenként és területenként változhat.
Hol él az ájtatos manó?
Meleg, napos gyepekben, réteken, cserjésekben, erdőszéleken és ritkás mezőgazdasági élőhelyeken fordul elő.
Mit eszik?
Legyeket, lepkéket, szöcskéket és más kisebb ízeltlábúakat kap el, alkalmanként pókokat is fogyaszt.
Veszélyes az emberre?
Nem. Nem mérges, és általában elkerüli az embert; kézbe véve azonban védekezően haraphat vagy csíphet.
Repül az ájtatos manó?
Igen. A hímek rendszerint mozgékonyabb és jobb repülők, a nagyobb nőstények repülése korlátozottabb lehet.
Mikor látható Magyarországon?
A nimfák tavasszal és nyáron jelennek meg, a kifejlett egyedek főként nyár végétől őszig figyelhetők meg.
Mi az ootheca?
Az ootheca a nőstény által készített megszilárdult petetok, amely védi a petéket a telelés során.
Mindig megeszi a nőstény a hímet párzás után?
Nem. A szexuális kannibalizmus előfordulhat, de nem törvényszerű, és gyakorisága több körülménytől függ.
Milyen színű lehet?
Leggyakrabban zöld vagy barnás, de az árnyalatot a genetikai háttér és a környezet is befolyásolhatja.
Hasznos rovarnak számít?
Ragadozóként fogyaszt más rovarokat, de válogatás nélkül zsákmányol, ezért kártevőket és hasznos fajokat is elfoghat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?




