Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Ájtatos manó

Mantis religiosa

Az ájtatos manó, vagy európai imádkozó sáska, ragadozó rovar, amely tüskés fogólábaival kapja el zsákmányát. Magyarországon is rendszeresen előfordul, petéit pedig kemény oothekába zárva vészeli át a telet.

Ájtatos manó
Ájtatos manó · Mantis religiosa

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMantis religiosa
TesthosszKifejletten általában 50–65 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamTöbbnyire egy év; pontos fajspecifikus adat változó
ElterjedésEurópa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt övi részei; behurcolva másutt is
ÉlőhelyMeleg, napos gyepek, rétek, cserjések és mezőgazdasági élőhelyek
TáplálkozásLegyek, lepkék, szöcskék és más ízeltlábúak
Aktív időszakTöbbnyire nappal aktív
Társas életMagányos; párzáskor találkozik a nemekkel
Szaporodási időA kifejlett egyedek főként nyár végétől őszig láthatók
Utódfejlődés idejea peték oothekában fejlődnek
Utódok számaEgy ootheca több tucat, esetenként száz fölötti petét tartalmazhat
UtódgondozásA nőstény az ootheca elkészítésével gondoskodik a peték védelméről
PihenőhelyNövényzet; a peték kemény oothekában telelnek
ÉrzékelésNagy összetett szemek; a mozgó zsákmányt jól észleli
Hangadás–
MozgásMászik és repül; a hím általában mozgékonyabb
Ökológiai szerepRagadozóként más ízeltlábúak állományaira hat
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

Az ájtatos manó karcsú testű, többnyire zöldes vagy barnás színű rovar. Háromszögletű feje nagy, összetett szemeket visel, és a fej a torhoz képest feltűnően szabadon mozgatható.

Legkönnyebben hosszú, tüskés fogólábairól ismerhető fel. A mellső lábak belső oldalán gyakran sötét, világos közepű folt látható, amely segítheti az azonosítást.

Lesből támadó ragadozó

Az ájtatos manó többnyire mozdulatlanul várakozik leveleken, szárakon vagy virágok közelében. Álcázó színe és lassú, ringó mozgása csökkenti annak esélyét, hogy a zsákmány időben észrevegye.

Amikor egy rovar megfelelő távolságba kerül, a fogólábak rendkívül gyorsan előrelendülnek. A tüskék a zsákmányt a comb és a lábszár közé szorítják, így a rovar rövid idő alatt rögzíthető.

Életciklusa

A faj átalakulása nem teljes: a petéből kikelő nimfa hasonlít a kifejlett állatra, de még kisebb és szárnyatlan. Növekedése során többször vedlik, majd az utolsó vedléssel alakul ki a kifejlett testforma és a szárny.Ősszel a nőstény habos, majd megszilárduló váladékból oothekát készít növényi szárra, ágra vagy más szilárd felületre. A peték ebben a védőtokban telelnek,…

Élőhelye és szerepe

Meleg, száraz, napos élőhelyeken érzi jól magát, például magas füvű gyepekben, réteken, erdőszéleken és ritkás cserjésekben. A sűrű, árnyékos növényzet kevésbé kedvez neki.

Általános ragadozó, ezért többféle rovart és más kisebb ízeltlábút fogyaszt. Nem válogat kizárólag kártevők között, így beporzó rovarokat vagy más hasznos fajokat is elfoghat.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt övi részei; behurcolva másutt is

Őshonos elterjedése Európa déli és középső részére, Észak-Afrikára, valamint Ázsia nagy részére terjed ki, kelet felé Japánig. Észak- és Dél-Amerikába, továbbá Ausztráliába behurcolták; a térképes országlista a megbízhatóan dokumentált rendszeres előfordulásokat foglalja össze, ezért az egyes határterületek és újonnan terjedő állományok hiányozhatnak.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire nappal aktív

Hogyan él?

Magányos; párzáskor találkozik a nemekkel

Hogyan mozog?

Mászik és repül; a hím általában mozgékonyabb

Mivel táplálkozik?

Legyek, lepkék, szöcskék és más ízeltlábúak

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény az ootheca elkészítésével gondoskodik a peték védelméről

01 Egy érdekes részlet

Miért „imádkozik” a manó?

A jellegzetes testtartás valójában vadászati készenlét. A fogólábak összecsukva pihennek a test előtt, miközben a manó a fejét és a tekintetét a közeledő zsákmányhoz igazítja.

A növényzet enyhe ringásához hasonló mozgás segíthet a rejtőzködésben, de a pontos szerepe élőhelyenként és helyzetenként változhat. A látványos póz ezért nem imádkozás, hanem álcázással összekapcsolt ragadozó viselkedés.

02 Egy érdekes részlet

A nőstény megeszi a hímet?

Szexuális kannibalizmus előfordulhat, de nem minden párzás végződik a hím elfogyasztásával. A jelenség gyakorisága függhet a nőstény tápláltságától, a párzás körülményeitől, a hím viselkedésétől és attól is, hogy fogságban vagy természetben vizsgálják az állatokat.

Ha a nőstény a párzás után elfogyasztja a hímet, a bevitt tápanyag hozzájárulhat a későbbi petetermeléshez. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a kannibalizmus minden esetben szükséges vagy rendszeres része a szaporodásnak.

03 Egy érdekes részlet

Az ootheca mint téli védelem

Az ootheca nem egyszerű petecsomó: a nőstény váladéka levegővel keveredve habos anyagot hoz létre, amely később megszilárdul. A tok elválasztja a fejlődő petéket a környezet közvetlen hatásaitól, miközben a kelő nimfák számára kijárati nyílások is kialakulnak.

A hideg, a kiszáradás, a gombák és a parazitoid rovarok még így is veszélyt jelenthetnek. Egyetlen ootheca túlélése ezért jelentősen befolyásolhatja, hogy a következő évben hány fiatal ájtatos manó jelenik meg egy élőhelyen.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora az ájtatos manó?

A kifejlett példány általában 50–65 milliméter hosszú, de a méret nemenként és területenként változhat.

Hol él az ájtatos manó?

Meleg, napos gyepekben, réteken, cserjésekben, erdőszéleken és ritkás mezőgazdasági élőhelyeken fordul elő.

Mit eszik?

Legyeket, lepkéket, szöcskéket és más kisebb ízeltlábúakat kap el, alkalmanként pókokat is fogyaszt.

Veszélyes az emberre?

Nem. Nem mérges, és általában elkerüli az embert; kézbe véve azonban védekezően haraphat vagy csíphet.

Repül az ájtatos manó?

Igen. A hímek rendszerint mozgékonyabb és jobb repülők, a nagyobb nőstények repülése korlátozottabb lehet.

Mikor látható Magyarországon?

A nimfák tavasszal és nyáron jelennek meg, a kifejlett egyedek főként nyár végétől őszig figyelhetők meg.

Mi az ootheca?

Az ootheca a nőstény által készített megszilárdult petetok, amely védi a petéket a telelés során.

Mindig megeszi a nőstény a hímet párzás után?

Nem. A szexuális kannibalizmus előfordulhat, de nem törvényszerű, és gyakorisága több körülménytől függ.

Milyen színű lehet?

Leggyakrabban zöld vagy barnás, de az árnyalatot a genetikai háttér és a környezet is befolyásolhatja.

Hasznos rovarnak számít?

Ragadozóként fogyaszt más rovarokat, de válogatás nélkül zsákmányol, ezért kártevőket és hasznos fajokat is elfoghat.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.