A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nagy termetű tarajosgőte
A közönséges tarajosgőte a legnagyobb európai gőtefajok közé tartozik, testhossza nagyjából 17 centimétert is elérhet. Háta sötétbarna vagy csaknem fekete, hasa élénk sárgás- vagy narancssárga, szabálytalan fekete foltokkal.
A hím nászruhája
A szaporodási időszakban a hím hátán és farkán magas, cikcakkos szélű taraj fejlődik. Farka oldalán világos, ezüstös sáv is megjelenhet, amely a nászmozgások során feltűnő látványt nyújt.
Vízben és szárazföldön
Tavasszal állóvizekben tölti a szaporodási időszakot, később azonban többnyire szárazföldön él. Erdőkben, gyepeken, cserjésekben és a tavak körüli sűrű növényzetben keres táplálékot és búvóhelyet.
Élőhelyhez kötött életciklus
A szaporodáshoz növényzettel rendelkező, lehetőleg halaktól mentes tavakra van szüksége. Fennmaradását a tavak eltűnése, a víztestek feldarabolódása, a környező szárazföldi élőhelyek romlása és a betelepített halak is veszélyeztetik.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak- és Közép-Európa, keleten Közép-Oroszországig
A faj természetes elterjedése Nagy-Britanniától és Franciaországtól Észak- és Közép-Európán át Közép-Oroszországig húzódik. Délen Svájcig, Szlovákiáig, Romániáig, Szerbia keleti részéig és Bulgária északnyugati részéig fordul elő; a közeli rokon tarajosgőtefajokkal érintkezési zónákban hibridizálhat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Tavasszal vízben, egyébként főként szárazföldön aktív
Hogyan él?
A szaporodóhelyeken több egyed gyűlhet össze
Hogyan mozog?
Nedves éjszakákon szárazföldön is több száz métert mozoghat
Mivel táplálkozik?
Vízi és szárazföldi gerinctelenek, lárvák, kisebb kétéltűek
Szaporodás és utódgondozás
Nincs utódgondozás
A levélbe rejtett pete
A nőstény a petéket egyenként helyezi a vízinövények leveleire, majd a hátsó lábaival ráhajtja a levél szélét a petére. Így a pete kis, természetes burkot kap, amely részben elrejti a ragadozók elől.
Ez a viselkedés azért fontos, mert a lárvák fejlődésének első szakaszában még teljesen a vízi környezetre utalva élnek. A megfelelő vízinövényzet hiánya ezért közvetlenül csökkentheti a sikeres szaporodás esélyét.
A taraj nem egész évben látható
A hím feltűnő, szabdalt hát- és faroktaraja csak a szaporodási időszakban fejlődik ki. A vízi nászruha a nőstények figyelmének felkeltését és a párzási viselkedés látványos részét szolgálja.
A költési időszak után a taraj visszahúzódik, így a szárazföldi élethez alkalmazkodott állat kevésbé feltűnővé válik. Ez jól mutatja, hogy a faj külseje az év során jelentősen változhat.
Miért számít a környező táj?
A közönséges tarajosgőte nem tölti az egész évet a tóban: a kifejlett állatok a szaporodás után erdőkben, gyepeken, cserjésekben és avarral borított területeken keresnek táplálékot és búvóhelyet. Téli nyugalmi helyük lehet farakás, kőrakás, üreg vagy kisemlős elhagyott járata.
Ha a tó és a környező szárazföldi élőhelyek közötti kapcsolat megszakad, az állomány akkor is hanyatlásnak indulhat, ha maga a víztest megmarad. A faj védelméhez ezért nem egyetlen tavat, hanem az egész élőhelyi hálózatot kell megőrizni.
Kérdések és válaszok
Mekkora a közönséges tarajosgőte?
Kifejlett példányai általában nagy termetűek, hosszuk körülbelül 17 centiméterig terjedhet.
Hol szaporodik?
Állóvizekben, főként közepes vagy nagyobb, növényzettel rendelkező tavakban és tavacskákban.
Mit eszik?
Vízi és szárazföldi gerincteleneket, valamint a lárvák és kisebb kétéltűek egyes fejlődési alakjait fogyasztja.
Hogyan rakja le a petéit?
A nőstény egyenként vízinövények leveleire helyezi őket, majd a levelet részben ráhajtja a petére.
Télen is a vízben él?
Nem feltétlenül. A faj az év jelentős részét szárazföldön, avarban, farakásokban, kövek között vagy üregekben töltheti.
Előfordul Magyarországon?
A faj hazai jelenléte taxonómiailag és földrajzilag bizonytalan; a vizsgálatok főként közönséges és dunai tarajosgőte közötti hibrid egyedeket mutattak ki.
Veszélyes-e az emberre?
Nem. Vadon élő kétéltűként azonban nem szabad megfogni, zaklatni vagy élőhelyéről elvinni.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Rainer Theuer. · Wikimedia Commons · Public domain





