A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Könnyen felismerhető gőte
A pettyes gőte karcsú testű, általában 10–11 centiméteres kétéltű. Háta barnás, szürkésbarna vagy olívás, hasa világos narancssárga, sötét pettyekkel.
A hím nászruhája
A szaporodási időszakban a hím hátán és farkán hullámos, összefüggő taraj fejlődik. Hátsó lábujjain úszókaréjok jelennek meg, amelyek segítik a vízi mozgást.
Vízben és szárazföldön
Tavasszal sekély, álló vagy lassan áramló, növényzettel benőtt vizekben szaporodik. A kifejlett állatok a vízen kívül avarban, kövek alatt és nedves növényzetben keresnek menedéket.
A szaporodóhelyek védelme
A faj fennmaradásához halaktól lehetőleg mentes, sekély tavacskákra és megfelelő szárazföldi búvóhelyekre is szükség van. Kertekben és parkokban is megtelepedhet, ha a víztest alkalmas a szaporodásra.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Északnyugat-Kazahsztán
Természetes elterjedése a Brit-szigetektől és Nyugat-Franciaországtól Skandinávián, Közép- és Kelet-Európán át az Urálig, valamint Nyugat-Ázsiáig húzódik. Ausztrália délkeleti részén, Victoria államban betelepített és elvadult állománya is ismert; a térképes országlista az adatforrások földrajzi kategóriáit követi.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjszakai; szaporodáskor nappal is aktív lehet
Hogyan él?
A szaporodóhelyeken több egyed gyűlhet össze
Hogyan mozog?
Úszik, mászik és rövid távokon szárazföldön vándorol
Mivel táplálkozik?
Rovarok, férgek, pókok, apró rákok és vízi lárvák
Szaporodás és utódgondozás
A peték lerakása után nincs szülői gondozás
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 10–11 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Egyenként elrejtett peték
A nőstény a petéket egyenként vízinövények leveleire helyezi, majd a levél szélét a pete köré hajtja. Ez a módszer kevésbé feltűnővé teszi a petéket, és részben védi őket a ragadozóktól.
A petékből kikelő lárvák külső kopoltyúval lélegeznek, ezért fejlődésük első szakasza teljesen vízhez kötött. A metamorfózis után a fiatal gőték szárazföldi életmódra térnek át, majd később visszatérnek szaporodni.
A nászruha szerepe
A hím tavaszi taraja és élénkebb mintázata a vízben zajló udvarlás része, miközben a faj nem hangos énekkel vonzza a párját. A farok és a hát taraja a testfelület növelésével az úszásban és a vizuális jelzésekben is szerepet kaphat.
A hím közvetlen megtermékenyítés nélkül, spermatofórát helyez el, amelyet a nőstény kloákájával vesz fel. Ez a gőték jellegzetes szaporodási módja, és lehetővé teszi, hogy a párzás a sekély vízfenéken történjen.
Szárazföldi életszakasz
A pettyes gőte nem tölti egész életét vízben: a szaporodási időszakon kívül főként nedves szárazföldi élőhelyeken mozog. Ilyenkor nappal rejtőzködik, éjjel pedig gerinctelen zsákmányt keres az avarban és a növényzet között.
Télen kövek, farönkök, avar vagy talajrepedések alatt húzódhat meg, tavasszal pedig a szaporodóhelyekhez vándorol. Emiatt a tavak megőrzése önmagában nem elég: a környező szárazföldi búvóhelyek folytonossága is fontos.
Kérdések és válaszok
Hol él a pettyes gőte?
Erdőkben, réteken, kertekben, parkokban, mocsarakban és nedves mezőgazdasági területeken fordul elő.
Mikor látható a vízben?
Leginkább a tavaszi szaporodási időszakban, amely Közép-Európában rendszerint februártól júniusig tart.
Mit eszik?
Főként apró gerincteleneket, például rovarokat, férgeket, pókokat és apró rákokat fogyaszt.
Hány petét rak?
Egy nőstény általában 150–300 petét rak egy szaporodási időszakban.
Gondozza a pettyes gőte az utódait?
Nem. A nőstény a peték lerakása után nem gondozza tovább az utódokat.
Védett Magyarországon?
Igen, Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Kristian Peters · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0





