A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A csonttollú zömök, seregély méretű madár, amelyet hegyes bóbitája, fekete szemmaszkja és sárga farokvége alapján könnyű felismerni. Tollazata barnásszürke, szárnyán fehér és sárga mintázat látható.
A faj nevét a másodrendű evezőtollak végén található piros, viaszos képződményekről kapta. Ezek száma és mérete az életkorral változhat, de a fiatal madarakon általában kevésbé feltűnők.
Élőhelye és mozgása
A csonttollú Észak-Amerika és Eurázsia északi fenyvesövezetében költ. Nyílt, vegyes állományú erdőkben, tavak, patakok, lápok és mocsarak közelében telepszik meg.
A költési időszakon kívül nem rögzített útvonalon vonul, hanem a termések mennyiségét követve kóborol. Ezért egyes teleken nagy csapatokban jelenik meg Közép-Európában, más években pedig alig látni.
Táplálkozása
A csonttollú nyáron sok repülő rovart kap el a levegőben, a fiókák etetésében pedig különösen fontos a fehérjedús rovartáplálék. Ősszel és télen étrendjében a bogyók és a gyümölcsök kerülnek túlsúlyba.
Gyakran fogyaszt berkenye-, galagonya-, boróka- és almaféléket. A termésekben gazdag fákat csapatostul használja, majd a kimerített táplálékforrás után továbbáll.
Költése
A faj többnyire laza kolóniákban költ, és nem véd szigorúan nagy költőterületet. A fészket főként a tojó építi gallyakból, mohából, zuzmóból és más növényi anyagokból, gyakran fenyőfák külső ágain.
A tojó általában 4–6 tojást rak, és a kotlásban főként ő vesz részt. A fiókákat mindkét szülő eteti, kezdetben főként rovarokkal.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Eurázsia és Észak-Amerika
A felsorolt országok igazolt költő- vagy előfordulási területekhez kapcsolódnak; a faj elterjedése ennél szélesebb, és szezonálisan változik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Erősen társas, csapatokban él
Hogyan mozog?
Repülve vándorol, táplálék után kóborol
Mivel táplálkozik?
Bogyók, gyümölcsök és rovarok
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 18 cm.
Csonttollú hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Télen gyümölcsfákon, parkokban és temetőkben keresd; a bogyózó csapatok gyakran hangosan csivitelnek.
Február · Telelés
Legkönnyebben termést érlelő fákon figyelhető meg, gyakran több tucatnyi vagy nagyobb csapatban.
Március · Átvonulás
A hónap elején még előfordulhatnak telelő csapatok, később az északi költőterületek felé vonulnak.
Április · Átvonulás
Ritka tavaszi átvonulóként bukkanhat fel, főleg táplálékban gazdag fás élőhelyeken.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ilyenkor általában nem látható; a költőterületén nyílt fenyvesekben és vizek közelében fészkel.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban rendszerint nincs jelen; északi költőhelyein ekkor a fiókák felnevelése zajlik.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon általában nem figyelhető meg, mert a faj északi tajgavidékeken költ.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban rendszerint nincs jelen; az őszi kóborlás és vonulás később indul.
Szeptember · Nem jellemző az előfordulása
Többnyire még nem jelenik meg rendszeresen, de inváziós években az érkezés korábban is kezdődhet.
Október · Átvonulás
Az első példányok és csapatok megjelenhetnek, főleg bogyótermő fák és bokrok környékén.
November · Átvonulás
Őszi átvonulóként egyre gyakrabban látható; a csapatok gyakran városi parkokban keresnek gyümölcsöt.
December · Telelés
Telelő csapatai rendszeresen feltűnnek, különösen madárberkenyén, ostorfán, japánakácon és fagyöngyön.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Csonttollú
A csonttollú zömök, szürkésbarna madár, hegyes bóbitával, fekete maszkkal, sárga farokvéggel és fehér szárnyfoltokkal. A kifejlett madarak szárnyán vörös viaszszínű tollhegyek is láthatók; a fiatalok szürkébbek és csíkosabb mellűek.
Seregély
Sturnus vulgaris
A seregély bóbitátlan, teste sötét és fényesen pettyezett, csőre hosszabb és hegyesebb. Nagy csapatokban repülhet, de nincs sárga farokvége és jellegzetes fekete arcmaszkja.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó kotlik a többnyire 4–6 halvány kékesszürke, sötéten pettyezett tojáson. A hím közben táplálékot hordhat neki.
Fészekben fejlődés
A fiókák csupaszon és védtelenül kelnek ki. Mindkét szülő eteti őket; a költőhelyen rovarokat és más apró állati táplálékot is kapnak.
Fészekelhagyás
A fiókák ekkor hagyják el a fészket, de még ügyetlenül mozognak, és a szülőktől kapják a táplálékot.
Repülés és önállósodás
A fiatal csonttollúk rövid repülésekkel követik a családot, majd csapatokhoz csatlakozva egyre önállóbban keresnek gyümölcsöt és bogyókat.
Miért jelenik meg egyik télen tömegesen, máskor pedig alig?
A csonttollú mozgását elsősorban a táplálék elérhetősége szabja meg. Ha az északi erdőkben kevés a megmaradó termés, a csapatok dél felé indulnak, és nagy távolságokat is bejárhatnak a berkenyékben, galagonyákban vagy gyümölcsösökben gazdag területekért.
Ezért a faj megjelenése inkább táplálékvezérelt kóborlás, mint minden évben azonos útvonalon zajló vonulás. A pontos éves mintázatot nehéz előre jelezni, mert a terméshozam időjárásonként, növényfajonként és térségenként is erősen változik.
Hogyan tud ennyi gyümölcsöt feldolgozni?
A csonttollú téli étrendje nagy mennyiségű, cukros gyümölcsből állhat, ezért emésztése gyorsan alkalmazkodik a könnyen hozzáférhető energiához. A madár a terméseket többnyire egészben nyeli le, a magok pedig gyakran sértetlenül haladnak át rajta.
Ez a táplálkozás ökológiai szempontból is jelentős, mert a csonttollú új területekre juttathatja a fogyasztott növények magvait. Erjedő gyümölcsök után ritkán koordinációs zavar is előfordulhat, de ennek gyakoriságáról és hatásairól kevés összehasonlítható terepi adat áll rendelkezésre.
Miért adogatnak egymásnak bogyókat?
A csonttollúaknál az udvarlás része lehet, hogy a hím termést vagy rovart ad át a tojónak. A tojó ezt gyakran visszaadja, majd a csere többször megismétlődhet, így a viselkedés nem egyszerű táplálkozásnak tűnik.
Az ilyen táplálékátadás a párkapcsolat kialakítását és fenntartását szolgálhatja, miközben a hím állapotáról és táplálékszerző képességéről is információt adhat. A kutatások alapján a jelenség értelmezése megalapozott, de a pontos kommunikációs jelentése nem minden helyzetben tisztázott.
Képgaléria





Kérdések és válaszok
Fészkel a csonttollú Magyarországon?
Nem jellemző. Hazánkban főként téli vendégként jelenik meg, változó számban.
Mikor lehet csonttollút látni Magyarországon?
Leginkább ősztől tavaszig, különösen olyan években, amikor északon kevés a termés.
Mekkora a csonttollú?
Testhossza körülbelül 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 32–35 centiméter.
Mit eszik a csonttollú?
Télen főként bogyókat és gyümölcsöket, költési időben sok repülő rovart is.
Mérgező bogyókat is fogyaszt?
Egyes növények terméseit más állatoknál eltérő módon hasznosítja, de konkrét bogyófaj fogyasztása helyszínenként változik.
Honnan kapta a nevét?
A szárnytollak végén látható piros, viaszos képződményekről.
Milyen hangja van?
Magas, csilingelő, trillázó hangokat hallat, amelyek segítik a csapat összetartását.
Csapatokban él a csonttollú?
Igen, a költési időszakon kívül gyakran nagyobb csapatokban mozog és táplálkozik.
Védett madár Magyarországon?
Igen. Természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Mit tegyek, ha csonttollúak jelennek meg a kertben?
Figyeld őket távolról, és hagyj meg bogyótermő növényeket, például berkenyét vagy galagonyát.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?




