Aranyhal (Carassius auratus) vs. Kárpáti márna – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Aranyhal (Carassius auratus) és Kárpáti márna

Aranyhal (Carassius auratus)
Carassius auratus
Az aranyhal kelet-ázsiai eredetű édesvízi halfaj, amelynek számos szín- és testformáját évszázadok óta tenyésztik. Mindenevő, alkalmazkodóképes állat, de szabadon engedve idegenhonos állományokat és ökológiai problémákat hozhat létre.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kárpáti márna
Barbus carpathicus
A kárpáti márna gyors folyású, kavicsos medrű hegyi és hegylábi patakok, valamint kisebb folyók hala. A Kárpát-medence, a Kárpátok és a Visztula felső vízrendszerének őshonos, főként fenéklakó márnafaja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Aranyhal (Carassius auratus) | Kárpáti márna |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius auratus | Barbus carpathicus |
| Testhossz | Gyakran 20–33 cm; kivételesen nagyobb | Legfeljebb 27 cm standard testhossz |
| Farok / egyéb méret | Változatos alakú és hosszúságú | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Gyakran 10–15 év; egyesek 20 évnél tovább | – |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia; máshol sokfelé betelepített | Közép- és Kelet-Európa folyóvizei |
| Élőhely | Lassú folyók, tavak, csatornák és növényes állóvizek | Gyors folyású, kavicsos medrű patakok és kis folyók |
| Táplálkozás | Mindenevő: algák, növények, gerinctelenek és törmelék | Fenékállatok, algák és alkalmi növényi táplálék |
| Aktív időszak | Többnyire nappal és szürkületkor aktív | – |
| Társas élet | Gyakran csoportosan él, társas halfaj | Egész évben csoportosan is előfordulhat |
| Szaporodási idő | Szaporodási időszaka főként tavasszal kezdődik | Nyáron sekély zátonyokon, télen mélyebb vízben |
| Utódfejlődés ideje | ikrás halfaj | ikrával szaporodik |
| Utódok száma | Ragadós ikrák; a kelés hőmérsékletfüggő | Nőstényenként körülbelül 1000–2000 ikra |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Ivadékgondozásról nincs megbízható adat |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet és sekély parti zónák | Kavicsos meder, sekély part menti zónák |
| Érzékelés | Jól fejlett szaglás, látás és oldalvonal | – |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Úszással közlekedik; rövid ideig zavaros vizet is tűr | Nem vonuló faj; télen mélyebb vízbe húzódik |
| Ökológiai szerep | Túrásával felkavarhatja az üledéket és terjeszthet parazitákat | Erősen áramláskedvelő, fenéklakó halfaj |
| Magyarországi jelenlét | Díszhalként tartott és helyenként betelepített faj | Őshonos; főként északi és északkeleti vízfolyásokban |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
