Amur (Ctenopharyngodon idella) vs. Kárpáti márna – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Amur (Ctenopharyngodon idella) és Kárpáti márna

Amur (Ctenopharyngodon idella)
Ctenopharyngodon idella
Az amur nagy termetű, növényevő édesvízi hal, amely Kelet-Ázsiából származik, és világszerte számos helyre betelepítették. Magyarországon idegenhonos fajként, főként halastavakban, csatornákban és nagyobb folyókban fordul elő.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kárpáti márna
Barbus carpathicus
A kárpáti márna gyors folyású, kavicsos medrű hegyi és hegylábi patakok, valamint kisebb folyók hala. A Kárpát-medence, a Kárpátok és a Visztula felső vízrendszerének őshonos, főként fenéklakó márnafaja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Amur (Ctenopharyngodon idella) | Kárpáti márna |
|---|---|---|
| Tudományos név | Ctenopharyngodon idella | Barbus carpathicus |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 150 cm | Legfeljebb 27 cm standard testhossz |
| Farok / egyéb méret | Nem értelmezhető külön adatként | – |
| Testtömeg | Legfeljebb körülbelül 45 kg | – |
| Élettartam | Legfeljebb körülbelül 21 év | – |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia; betelepítve több kontinensen | Közép- és Kelet-Európa folyóvizei |
| Élőhely | Folyók, tavak, holtágak, csatornák és tározók | Gyors folyású, kavicsos medrű patakok és kis folyók |
| Táplálkozás | Főként vízinövények; fiatalon zooplankton is | Fenékállatok, algák és alkalmi növényi táplálék |
| Aktív időszak | Többnyire nappal is táplálkozik; vízhőmérsékletfüggő | – |
| Társas élet | Nem alkot szoros, állandó társas csoportokat | Egész évben csoportosan is előfordulhat |
| Szaporodási idő | Ívás főként tavasszal és nyáron | Nyáron sekély zátonyokon, télen mélyebb vízben |
| Utódfejlődés ideje | ikrákkal szaporodik | ikrával szaporodik |
| Utódok száma | Ivadékszám változó; a nőstény százezres nagyságrendben ikrázhat | Nőstényenként körülbelül 1000–2000 ikra |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Ivadékgondozásról nincs megbízható adat |
| Pihenőhely | Sűrű növényzet, holtágak és lassú folyású partszakaszok | Kavicsos meder, sekély part menti zónák |
| Érzékelés | Jól fejlett oldalvonal és szaglás | – |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Íváskor folyással szemben vándorolhat | Nem vonuló faj; télen mélyebb vízbe húzódik |
| Ökológiai szerep | A vízinövényzet erős fogyasztója; betelepítve ökológiai hatású | Erősen áramláskedvelő, fenéklakó halfaj |
| Magyarországi jelenlét | Betelepített, rendszeresen előforduló halfaj | Őshonos; főként északi és északkeleti vízfolyásokban |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
