Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Európai homár

Homarus gammarus

Az európai homár az Atlanti-óceán keleti részének, a Földközi-tengernek és a Fekete-tenger nyugati térségének nagy termetű tengeri rákja. Éjszaka aktív, sziklás aljzaton él, és egyik ollója roppantásra, a másik vágásra alakult.

Európai homár (Homarus gammarus)
Európai homár · Homarus gammarus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névHomarus gammarus
TesthosszJellemzően 23-50 cm; gyakori teljes hossz kb. 40 cm.
Farok / egyéb méretA potroh a széles faroklegyezőben végződik; külön méretadat nem közölt.
TesttömegJellemzően 1-2 kg; dokumentált maximum kb. 5-6 kg.
ÉlettartamHímek: átlagosan kb. 31 év; nőstények: kb. 54 év.
ElterjedésKelet-atlanti vizek, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger nyugati része.
ÉlőhelySziklás vagy kemény iszapos tengerfenék, 0-150 m mélységben.
TáplálkozásKagylók, csigák, rákok, férgek, halak, dög és növényi anyag.
Aktív időszakÉjszakai, nappal többnyire rejtekhelyén marad.
Társas életTerületvédő és többnyire magányosan él.
Szaporodási időA nőstények petékkel szinte egész évben előfordulhatnak.
Utódfejlődés idejeA peték hordozása általában 10-11 hónapig tart
Utódok számaA nőstény akár több tízezer petét hordozhat; a lárvák planktonikusak.
UtódgondozásA nőstény a petéket a potrohlábain hordozza és védi a kelésig.
PihenőhelySziklahasadékokban, üregekben és kövek között húzódik meg.
ÉrzékelésHosszú csápjai a tájékozódásban és a környezet érzékelésében segítik.
Hangadás–
MozgásA tengerfenéken jár, veszélyben gyors farokcsapással hátrafelé menekül.
Ökológiai szerepFenékhez kötött mindenevő és dögevő; zsákmányállatként is fontos.
Magyarországi jelenlétMagyarország tengertelensége miatt természetes állománya nincs.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Két különböző olló

Az európai homár két nagy ollója nem egyforma. Az egyik vaskosabb, tompább fogazatú roppantóolló, amellyel kagylóhéjat és más kemény páncélt tör fel, a másik karcsúbb vágóolló, amellyel megragadja és feldarabolja a táplálékát.

Az ollók szerepe nem mindig ugyanazon az oldalon jelenik meg, ezért a jobb- és balollós példányok egyaránt természetesek.

Sziklák között, éjszakai műszakban

Nappal rendszerint sziklahasadékban, üregben vagy kövek között rejtőzik, éjszaka viszont előmerészkedik táplálékot keresni. Leggyakrabban kemény aljzaton él, ahol biztonságos búvóhelyet talál.

A legtöbb egyed nem vándorol nagy távolságokra. A megfelelő rejtekhelyhez ragaszkodik, és annak közelében kutat kagylók, csigák, rákok, férgek vagy elérhető dög után.

Hosszú út a lárvától a homárig

A nőstény a megtermékenyített petéket hónapokon át a potrohlábain hordozza. A kelés után a lárvák egy ideig a vízoszlopban sodródnak és táplálkoznak, majd több vedlés után fenéklakó életmódra váltanak.

A fiatal homárok kezdetben rejtőzködők, ezért ritkán kerülnek szem elé. Ez az időszak különösen veszélyes számukra, mert sok lárva és fiatal egyed válik más állatok zsákmányává.

Miért fontos a tengerfenék állapota?

Az európai homár számára a sziklás, köves vagy kemény iszapos aljzat egyszerre táplálkozóhely és menedék. A búvóhelyek hiánya növeli annak esélyét, hogy a fiatal és a kifejlett állatok ragadozók vagy halászeszközök áldozatává váljanak.

A faj értékes tengeri élelmiszer, ezért sok helyen intenzíven halásszák. A túlhalászat hatását helyi méretkorlátozásokkal, védett nőstényekkel és halászati szabályokkal próbálják mérsékelni.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet-atlanti vizek, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger nyugati része.

Az európai homár természetes elterjedése az Atlanti-óceán keleti partvidékétől a Földközi-tengerig és a Fekete-tenger nyugati részéig húzódik. Északon Norvégia partjaiig, délen az Azori-szigetekig és Marokkóig fordul elő; a Balti-tengerből hiányzik. A térképes országlista part menti előfordulásokat jelöl, nem a teljes szárazföldi területet.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként éjszaka aktív. Nappal sziklák, üregek és hasadékok között rejtőzik.

Hogyan él?

Területvédő, többnyire magányosan élő faj. A búvóhelyét rendszerint nem hagyja el messzire.

Hogyan mozog?

A tengerfenéken járva kutat táplálék után, veszélyben a farok gyors behajlításával hátrafelé löki magát.

Mivel táplálkozik?

Kagylókat, csigákat, rákokat, férgeket és halakat fogyaszt, emellett dögöt és növényi anyagot is eszik.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a megtermékenyített petéket a potrohlábain hordozza körülbelül 10-11 hónapig.

Ember közelében

Erős ollói fájdalmas sérülést okozhatnak. Élő példányt csak óvatosan, az ollók leszorítása mellett szabad megfogni.

Mi veszélyezteti?

A túlzott halászat sok térségben megtizedelte az állományait. A tengerfenék bolygatása és a búvóhelyek rombolása szintén veszélyezteti.

Halászat

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 40 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

A homár többféle menekülési módot használ

Nyugodt körülmények között az európai homár a járólábain halad a tengerfenéken, és csápjaival folyamatosan vizsgálja a környezetét. Ha veszély közeledik, a potrohát hirtelen behajlítja, így a faroklegyezővel vizet lök maga mögé.

Ez a mozdulat rövid, gyors hátrafelé ugrást eredményez. Nem hosszú úszásról van szó, hanem vészreakcióról, amely elég lehet ahhoz, hogy az állat elérje a közeli sziklahasadékot vagy más fedezéket.

02 Egy érdekes részlet

A peték hónapokig a nőstény alatt maradnak

A nőstény nem egyszerűen szétszórja a megtermékenyített petéket a vízben. A petéket a potrohlábaihoz rögzítve hordozza, ahol a mozgás és a vízáramlás segíti a fejlődő embriók oxigénellátását.

A hordozás többnyire 10-11 hónapig tart, ezért a szaporodási ciklus lassú. A lárvák kikelése után planktonikus életszakasz következik, amelyben az áramlatok nagyobb területre sodorhatják őket.

03 Egy érdekes részlet

Az ollók nem csupán fegyverek

A két olló eltérő felépítése jól mutatja, hogy a homár táplálkozása több lépésből áll. A roppantóolló feltöri a kemény héjat, a vágóolló pedig megtartja, tépi és darabolja a zsákmányt.

Az ollók védekezésben és területvitákban is szerepet kapnak, de a homár számára a búvóhely a legfontosabb védelem. Ezért a sziklás aljzat eltűnése nem pusztán élőhelyvesztés, hanem a mindennapi túlélés esélyének romlása is.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él az európai homár?

Az európai homár az Atlanti-óceán keleti részén él Norvégia északi térségétől az Azori-szigetekig és Marokkó partjaiig. Megtalálható a Földközi-tenger partvidékén, valamint a Fekete-tenger nyugati részén is. A Balti-tengerből hiányzik, mert annak sótartalma és hőmérsékleti viszonyai általában nem kedveznek neki.

Mekkora lehet egy európai homár?

A nagyobb példányok teljes hossza 23-50 centiméter között szokott lenni, a gyakori testhossz körülbelül 40 centiméter. A faj elérheti a 60-65 centimétert is, de ez már nem jellemző méret. A tömeg többnyire 1-2 kilogramm, dokumentált nagy példányoknál azonban az 5-6 kilogrammot is elérheti.

Mit eszik az európai homár?

Az európai homár a tengerfenéken keres táplálékot. Kagylókat, csigákat, kisebb rákokat, férgeket és halakat is fogyaszt, de nem válogatós: elhullott állatokat és időnként növényi anyagot is megeszik. Erős roppantóollójával fel tudja törni a kemény héjú zsákmány páncélját.

Meddig élhet az európai homár?

Az élettartamra többféle becslés létezik, mert a vadon élő homárokat nehéz pontosan megöregíteni. Egy vizsgálat szerint a hímek átlagos élettartama körülbelül 31 év, a nőstényeké 54 év lehet. A nőstényeknél 72 év körüli maximális életkort is közöltek, de ez nem tipikus érték.

Mennyi ideig hordozza a petéket a nőstény?

A nőstény az apró, megtermékenyített petéket a potrohlábaihoz rögzítve hordozza. Ez az időszak általában 10-11 hónapig tart, így a szaporodási ciklus lassú. A petékből kikelő lárvák kezdetben planktonikusak, vagyis a vízoszlopban élnek, és csak később telepednek meg a tengerfenéken.

Milyen mélyen él az európai homár?

A faj a part menti sekély vizektől körülbelül 150 méteres mélységig fordulhat elő, de legtöbbször 50 méternél sekélyebb vízben találják. Kemény aljzatot keres, például sziklát, köves terepet vagy kemény iszapot. A hasadékok és üregek azért fontosak, mert nappal ezekben tud elrejtőzni.

Veszélyes lehet az emberre?

Az európai homár nem vadászik emberre, és természetes körülmények között inkább menekül. A nagy ollók azonban erős csípést okozhatnak, ezért élő példányt nem szabad kézzel, az ollóinál megfogni. A halászatban és a kereskedelemben az ollókat gyakran rögzítik, hogy csökkentsék a sérülések esélyét.

Mi veszélyezteti az európai homárt?

A legfontosabb veszély a túlzott halászat, amely több térségben jelentősen csökkentette az állományokat. A tengerfenék bolygatása, a sziklás búvóhelyek pusztulása és a szennyezés szintén ronthatja az élőhely minőségét. A lassú növekedés és a hosszú szaporodási ciklus miatt az állományok helyreállása sok időt vehet igénybe.

Ez is érdekelhet

Fotó: No machine-readable author provided. Marco Busdraghi assumed (based on copyright claims). · Wikimedia Commons · CC BY 2.5

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.