A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Két különböző olló
Az európai homár két nagy ollója nem egyforma. Az egyik vaskosabb, tompább fogazatú roppantóolló, amellyel kagylóhéjat és más kemény páncélt tör fel, a másik karcsúbb vágóolló, amellyel megragadja és feldarabolja a táplálékát.
Az ollók szerepe nem mindig ugyanazon az oldalon jelenik meg, ezért a jobb- és balollós példányok egyaránt természetesek.
Sziklák között, éjszakai műszakban
Nappal rendszerint sziklahasadékban, üregben vagy kövek között rejtőzik, éjszaka viszont előmerészkedik táplálékot keresni. Leggyakrabban kemény aljzaton él, ahol biztonságos búvóhelyet talál.
A legtöbb egyed nem vándorol nagy távolságokra. A megfelelő rejtekhelyhez ragaszkodik, és annak közelében kutat kagylók, csigák, rákok, férgek vagy elérhető dög után.
Hosszú út a lárvától a homárig
A nőstény a megtermékenyített petéket hónapokon át a potrohlábain hordozza. A kelés után a lárvák egy ideig a vízoszlopban sodródnak és táplálkoznak, majd több vedlés után fenéklakó életmódra váltanak.
A fiatal homárok kezdetben rejtőzködők, ezért ritkán kerülnek szem elé. Ez az időszak különösen veszélyes számukra, mert sok lárva és fiatal egyed válik más állatok zsákmányává.
Miért fontos a tengerfenék állapota?
Az európai homár számára a sziklás, köves vagy kemény iszapos aljzat egyszerre táplálkozóhely és menedék. A búvóhelyek hiánya növeli annak esélyét, hogy a fiatal és a kifejlett állatok ragadozók vagy halászeszközök áldozatává váljanak.
A faj értékes tengeri élelmiszer, ezért sok helyen intenzíven halásszák. A túlhalászat hatását helyi méretkorlátozásokkal, védett nőstényekkel és halászati szabályokkal próbálják mérsékelni.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-atlanti vizek, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger nyugati része.
Az európai homár természetes elterjedése az Atlanti-óceán keleti partvidékétől a Földközi-tengerig és a Fekete-tenger nyugati részéig húzódik. Északon Norvégia partjaiig, délen az Azori-szigetekig és Marokkóig fordul elő; a Balti-tengerből hiányzik. A térképes országlista part menti előfordulásokat jelöl, nem a teljes szárazföldi területet.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjszaka aktív. Nappal sziklák, üregek és hasadékok között rejtőzik.
Hogyan él?
Területvédő, többnyire magányosan élő faj. A búvóhelyét rendszerint nem hagyja el messzire.
Hogyan mozog?
A tengerfenéken járva kutat táplálék után, veszélyben a farok gyors behajlításával hátrafelé löki magát.
Mivel táplálkozik?
Kagylókat, csigákat, rákokat, férgeket és halakat fogyaszt, emellett dögöt és növényi anyagot is eszik.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a megtermékenyített petéket a potrohlábain hordozza körülbelül 10-11 hónapig.
Ember közelében
Erős ollói fájdalmas sérülést okozhatnak. Élő példányt csak óvatosan, az ollók leszorítása mellett szabad megfogni.
Mi veszélyezteti?
A túlzott halászat sok térségben megtizedelte az állományait. A tengerfenék bolygatása és a búvóhelyek rombolása szintén veszélyezteti.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
A homár többféle menekülési módot használ
Nyugodt körülmények között az európai homár a járólábain halad a tengerfenéken, és csápjaival folyamatosan vizsgálja a környezetét. Ha veszély közeledik, a potrohát hirtelen behajlítja, így a faroklegyezővel vizet lök maga mögé.
Ez a mozdulat rövid, gyors hátrafelé ugrást eredményez. Nem hosszú úszásról van szó, hanem vészreakcióról, amely elég lehet ahhoz, hogy az állat elérje a közeli sziklahasadékot vagy más fedezéket.
A peték hónapokig a nőstény alatt maradnak
A nőstény nem egyszerűen szétszórja a megtermékenyített petéket a vízben. A petéket a potrohlábaihoz rögzítve hordozza, ahol a mozgás és a vízáramlás segíti a fejlődő embriók oxigénellátását.
A hordozás többnyire 10-11 hónapig tart, ezért a szaporodási ciklus lassú. A lárvák kikelése után planktonikus életszakasz következik, amelyben az áramlatok nagyobb területre sodorhatják őket.
Az ollók nem csupán fegyverek
A két olló eltérő felépítése jól mutatja, hogy a homár táplálkozása több lépésből áll. A roppantóolló feltöri a kemény héjat, a vágóolló pedig megtartja, tépi és darabolja a zsákmányt.
Az ollók védekezésben és területvitákban is szerepet kapnak, de a homár számára a búvóhely a legfontosabb védelem. Ezért a sziklás aljzat eltűnése nem pusztán élőhelyvesztés, hanem a mindennapi túlélés esélyének romlása is.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol él az európai homár?
Az európai homár az Atlanti-óceán keleti részén él Norvégia északi térségétől az Azori-szigetekig és Marokkó partjaiig. Megtalálható a Földközi-tenger partvidékén, valamint a Fekete-tenger nyugati részén is. A Balti-tengerből hiányzik, mert annak sótartalma és hőmérsékleti viszonyai általában nem kedveznek neki.
Mekkora lehet egy európai homár?
A nagyobb példányok teljes hossza 23-50 centiméter között szokott lenni, a gyakori testhossz körülbelül 40 centiméter. A faj elérheti a 60-65 centimétert is, de ez már nem jellemző méret. A tömeg többnyire 1-2 kilogramm, dokumentált nagy példányoknál azonban az 5-6 kilogrammot is elérheti.
Mit eszik az európai homár?
Az európai homár a tengerfenéken keres táplálékot. Kagylókat, csigákat, kisebb rákokat, férgeket és halakat is fogyaszt, de nem válogatós: elhullott állatokat és időnként növényi anyagot is megeszik. Erős roppantóollójával fel tudja törni a kemény héjú zsákmány páncélját.
Meddig élhet az európai homár?
Az élettartamra többféle becslés létezik, mert a vadon élő homárokat nehéz pontosan megöregíteni. Egy vizsgálat szerint a hímek átlagos élettartama körülbelül 31 év, a nőstényeké 54 év lehet. A nőstényeknél 72 év körüli maximális életkort is közöltek, de ez nem tipikus érték.
Mennyi ideig hordozza a petéket a nőstény?
A nőstény az apró, megtermékenyített petéket a potrohlábaihoz rögzítve hordozza. Ez az időszak általában 10-11 hónapig tart, így a szaporodási ciklus lassú. A petékből kikelő lárvák kezdetben planktonikusak, vagyis a vízoszlopban élnek, és csak később telepednek meg a tengerfenéken.
Milyen mélyen él az európai homár?
A faj a part menti sekély vizektől körülbelül 150 méteres mélységig fordulhat elő, de legtöbbször 50 méternél sekélyebb vízben találják. Kemény aljzatot keres, például sziklát, köves terepet vagy kemény iszapot. A hasadékok és üregek azért fontosak, mert nappal ezekben tud elrejtőzni.
Veszélyes lehet az emberre?
Az európai homár nem vadászik emberre, és természetes körülmények között inkább menekül. A nagy ollók azonban erős csípést okozhatnak, ezért élő példányt nem szabad kézzel, az ollóinál megfogni. A halászatban és a kereskedelemben az ollókat gyakran rögzítik, hogy csökkentsék a sérülések esélyét.
Mi veszélyezteti az európai homárt?
A legfontosabb veszély a túlzott halászat, amely több térségben jelentősen csökkentette az állományokat. A tengerfenék bolygatása, a sziklás búvóhelyek pusztulása és a szennyezés szintén ronthatja az élőhely minőségét. A lassú növekedés és a hosszú szaporodási ciklus miatt az állományok helyreállása sok időt vehet igénybe.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: No machine-readable author provided. Marco Busdraghi assumed (based on copyright claims). · Wikimedia Commons · CC BY 2.5





