A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
Az aranyküllő nagy termetű, barnás, fekete pikkelyes mintázatú harkály. Repüléskor feltűnik fehér farfoltja, a tollak alsó oldala pedig keleten többnyire sárga, nyugaton vöröses árnyalatú.
Élőhelye
Nyílt lombos és elegyes erdőkben, erdőszéleken, ligetekben, patakparti facsoportokban, parkokban és külvárosi területeken él. A holt vagy részben korhadt fák fontosak számára az odúk kialakításához.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét a talajon keresi, különösen hangyákat és bogarakat fogyaszt. Csőrével a földet is feltöri, hosszú, sörtés nyelvével pedig a nehezen elérhető rovarokat is összegyűjti.
Szaporodása
Odúját többnyire holt fába vagy korhadó farészbe vájja, és mindkét szülő részt vesz a költésben. A fiókák 25–28 nap után repülnek ki, de egy ideig még a szülők gondozására szorulnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Amerika, Közép-Amerika, Kuba és Grand Cayman
Természetes elterjedése Alaszkától és Kanada nagy részétől az Egyesült Államokon és Mexikón át Közép-Amerika hegyvidékeiig, valamint Kubáig és Grand Caymanig húzódik. Az északi populációk egy része vonuló, a költési és telelési területek részben átfednek; a térképes határok és a taxonómiai kezelés forrásonként eltérhetnek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire magányos; költéskor párban
Hogyan mozog?
Hullámzó repülés; gyakran a talajon kutat
Mivel táplálkozik?
Főként hangyák, bogarak és más rovarok; bogyók, magvak
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 30–35 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő Colaptes auratus
Hang: Jonathon Jongsma · CC BY-SA 3.0 · xeno-canto · XC104536
Mikor találkozhatsz vele?
Egyesült Államok keleti és középső része
Január · Telelés
Nyílt erdőszéleken, parkokban és külvárosi területeken keresd; gyakran a talajon kutat hangyák után.
Február · Telelés
A délebbre telelő példányok még jelen lehetnek, miközben a déli állományoknál már megkezdődhet a párba állás és a területvédelem.
Március · Költési időszak
Tavasszal hangos kiáltása és dobolása alapján könnyű megtalálni; a párok odúhelyet keresnek vagy készítenek.
Április · Költési időszak
Holt vagy korhadó fák körül figyeld, ahol a pár az odú kialakításán dolgozik, illetve ahol a hím területet véd.
Május · Költési időszak
A költőpár az odúban kotlik; a madarak gyakran a talajon táplálkoznak, majd rovarokkal térnek vissza az odúhoz.
Június · Költési időszak
Az odú közelében a fiókák élelemkérő hangja árulhatja el a fészket; a szülők mindketten etetnek.
Július · Költési időszak
A hónap elején még fiókákat nevelhetnek, később a fiatalok elhagyják az odút, de egy ideig a szülőktől kérnek táplálékot.
Augusztus · Átvonulás
A fiatalok önállósodnak, az északi állományok pedig megkezdhetik déli irányú mozgásukat; repüléskor jól látható a fehér farcsík.
Szeptember · Átvonulás
Vonuláskor parkokban, ligetekben és erdőszéleken is felbukkanhat; a hullámzó repülés és a hangos kiáltás messziről feltűnik.
Október · Átvonulás
Az északabbról érkező példányok átvonulhatnak a térségen; a talajon keresgélő, nagy barna harkályt érdemes figyelni.
November · Telelés
A délebbre húzódó madarak telelőhelyükön jelennek meg; bogyókat és magvakat is fogyasztanak a rovarok mellett.
December · Telelés
Nyugodt, nyílt területeken keresd, különösen ott, ahol öreg fák és rovarokban gazdag talaj található.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő
Az északi hangyászküllő nagyobb, barna hátán fekete mintázat látható, hasán fekete foltok vannak, repüléskor pedig fehér farcsíkja és sárga vagy vöröses szárnyalja villan fel. A hím sárga nyakfoltot és vörös fejtetőt viselhet, a tojón ezek a színek kevésbé élénkek.
Gilaszalagos küllő
Melanerpes uropygialis
A gilaszalagos küllő kisebb termetű, háta erősen fekete-fehéren sávozott, hasa világosabb, a szem körül feltűnő fekete-fehér mintázat látható. Gyakran kaktuszokon vagy pálmákon keres táplálékot, és nem jellemző rá az északi hangyászküllő nagy fehér farcsíkja.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
Az odúban általában 3–12 fehér tojás van. Mindkét szülő kotlik; a hím rendszerint éjszaka és a nap egy részében ül a tojásokon.
Fészekben fejlődés
A csupasz, csukott szemű fiókákat mindkét szülő eteti. Körülbelül 17 napos koruk után már az odú falába kapaszkodva pihennek.
Fészekelhagyás
A fiatalok körülbelül 24–28 naposan hagyják el az odút. A kirepülés után még a szülők közelében maradnak, és rendszeresen táplálékot kérnek.
Repülés és önállósodás
A fiatal madarak már repülnek, de eleinte ügyetlenebbek, és a szülők vezetik őket a jó táplálkozóhelyekre. Később önállóan is a talajon keresnek hangyákat és más rovarokat.
Harkály, amely inkább a földön vadászik
Az aranyküllő a harkályok között szokatlan módon gyakran a talajon táplálkozik: hangyabolyokat és rovarjáratokat keres, majd enyhén hajlított csőrével feltöri a felszínt.
A nyelve a csőrön túl is kinyúlhat, sörtéi pedig segítik a zsákmány megtartását. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy olyan rovarokat is elérjen, amelyekhez a fatörzs kopogtatásával nem jutna hozzá.
Egy fajon belül sárga és vörös szárnyalj
A keleti és nyugati állományok eltérő színezetűek: a keleti madarak szárny- és faroktollainak alsó oldala sárga, a nyugatiaké vöröses.
A két forma Észak-Amerika középső részén széles sávban keveredik és rendszeresen hibridizál. Emiatt az egyedek színezete sokszor átmeneti, a taxonómiai besorolás pedig egyes részletekben eltérhet a különböző madárlistákon.
Az odúk ökológiai jelentősége
Az aranyküllő odúja nem csupán saját fészke: a később megüresedő üregeket más madarak és kisebb emlősök is használhatják.
A megfelelő holtfák eltávolítása ezért csökkentheti a költőhelyek számát, míg a korhadó törzsek meghagyása több üreglakó faj számára teremt lehetőséget. A faj jelentős rovarfogyasztó is, különösen a hangyák és bogarak állományát befolyásolja.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Miért nevezik hangyászküllőnek?
Mert táplálékának jelentős részét hangyák alkotják, amelyeket gyakran a talajból szed össze.
Valódi harkály az aranyküllő?
Igen, a harkályfélék családjába és a harkályalakúak rendjébe tartozó madár.
Hol fészkel?
Többnyire holt vagy korhadó fák üregeiben, ritkábban mesterséges költőládában.
Vonuló madár-e?
Az északi állományok egy része télire délebbre húzódik, míg sok mérsékelt övi egyed egész évben helyben marad.
Mit eszik télen?
Rovarok mellett bogyókat, gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt.
Mikor repülnek ki a fiókák?
Általában a kikelés után 25–28 nappal hagyják el az odút.
Miben különbözik a legtöbb harkálytól?
Sok időt tölt a talajon, ahol hangyákat és más rovarokat keres.
Miért fontosak a holt fák számára?
A holt és korhadó fákban táplálékot talál, valamint ezekben alakítja ki odúját.





