Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő (Colaptes auratus) vs. Hamvas küllő (Picus canus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő (Colaptes auratus) és Hamvas küllő (Picus canus)

Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő (Colaptes auratus)
Colaptes auratus
Az aranyküllő Észak- és Közép-Amerika nyílt erdeinek, erdőszéleinek és parkjainak feltűnő harkálya. A legtöbb harkálytól eltérően gyakran a talajon keres hangyákat és bogarakat, miközben odúi más állatoknak is menedéket adnak.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Hamvas küllő (Picus canus)
Picus canus
A hamvas küllő Európa és Ázsia erdeiben élő, főként hangyákkal és más gerinctelenekkel táplálkozó harkályféle. Idős, odvas fákat és természetközeli erdőrészeket igényel, Magyarországon rendszeresen költő, állandó madár.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő (Colaptes auratus) | Hamvas küllő (Picus canus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Colaptes auratus | Picus canus |
| Testhossz | 30–35 cm | 25–33 cm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | Átlagosan kb. 142 g | 110–206 g |
| Élettartam | Legfeljebb kb. 9 év 2 hónap | – |
| Elterjedés | Észak-Amerika, Közép-Amerika, Kuba és Grand Cayman | Európától Kelet-Ázsiáig, Délkelet-Ázsiáig |
| Élőhely | Nyílt erdők, erdőszélek, parkok, ligetek, külvárosok | Idős lombos, elegyes és fenyves erdők |
| Táplálkozás | Főként hangyák, bogarak és más rovarok; bogyók, magvak | Főként hangyák, lárvák és más gerinctelenek |
| Aktív időszak | Nappali | Nappali |
| Társas élet | Többnyire magányos; költéskor párban | Magányosan vagy párban |
| Szaporodási idő | Februártól júliusig költ; északon részben vonuló | Állandó; északon téli kóborlás előfordul |
| Utódfejlődés ideje | a kotlás 11–16 nap | tojások inkubációja 12–15 nap |
| Utódok száma | 3–12 fehér tojás; évente 1–2 fészekalj | Általában 3–5 fióka |
| Utódgondozás | Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat | Mindkét szülő kotlik és etet |
| Pihenőhely | Odú holt vagy korhadó fában, ritkábban költőládában | Saját vagy régi faodú |
| Érzékelés | Hosszú, sörtés nyelv és fejlett látás segíti a táplálkozást | Jó látás és hallás segíti a táplálékkeresést |
| Hangadás | Hangos kiáltás, ismétlődő hívás és dobolás | Lágy hívóhang; ritkán dobol |
| Mozgás | Hullámzó repülés; gyakran a talajon kutat | Fatörzsön ugrálva kapaszkodik, repülése közvetlen |
| Ökológiai szerep | Rovarokat fogyaszt, odúit más üreglakók is használják | Odúkat készít, és az erdei rovarok fogyasztója |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
