Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Folyófűbagoly

Aedia funesta

A folyófűbagoly meleg, nyílt élőhelyeken élő, többnyire éjszakai bagolylepke. Hernyója szulákfajokon fejlődik, a kifejlett lepke pedig fényre is repül.

Folyófűbagoly (Aedia funesta)
Folyófűbagoly · Aedia funesta

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAedia funesta
TesthosszSzárnyfesztávolsága kb. 30-40 mm.
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésDél- és Közép-Európától Kis-Ázsián át Észak-Iránig.
ÉlőhelyMeleg erdőszélek, gyepek, parlagok, tisztások és nedvesebb szulákos élőhelyek.
TáplálkozásA hernyó Calystegia- és Convolvulus-fajokon táplálkozik.
Aktív időszakTöbbnyire éjszaka aktív; májustól augusztusig repül.
Társas életMagányosan élő faj.
Szaporodási időEgy, részben két átfedő nemzedék; a második nemzedék nem teljes.
Utódfejlődés ideje–
Utódok számaA lárvák június végétől őszig fejlődnek.
UtódgondozásUtódgondozás nincs.
PihenőhelyA bábozódás a talajban készített kokonban történik.
ÉrzékelésA kifejlett lepkét főként a szagok és a fény vonzza.
Hangadás–
MozgásA fényforrásokat felkeresi; időnként vándorlóként jelenik meg.
Ökológiai szerepTápnövényei a szulákfélék; meleg, növényzetben gazdag helyekhez kötődik.
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Külseje

A folyófűbagoly elülső szárnya barnás vagy sötét, rajta feltűnő világos folttal. A hátulsó szárny világos, szélesebb sötét szegéllyel.

Szárnyfesztávolsága nagyjából 30-40 milliméter. A világos, félkörös folt fontos bélyeg a hasonló fajok elkülönítésében.

Élőhelye

Meleg fekvésű erdőszéleken, tisztásokon, parlagokon, gyepeken és szulákban gazdag területeken található. Közép-Európában többnyire sík- és dombvidéki faj.

Nedvesebb réteken és szárazabb, mészköves lejtőkön is megjelenhet, ha a tápnövényei jelen vannak.

Táplálkozása és fejlődése

A hernyók főként apró szulákon és sövényszulákon fejlődnek. Éjszaka aktívak, majd a talajban készített kokonban bábozódnak.

A báb előtti nyugalmi szakasz elhúzódhat, és kedvezőtlen időszakban át is telelhet. Ezért a lepke rajzási ideje nem mindig követi pontosan a hernyók fejlődését.

Mikor figyelheted meg?

A kifejlett lepkék főként május végétől augusztusig repülnek, részben két, egymásba olvadó nemzedékben. A második nemzedék csak részleges lehet.

Éjszaka fényforrás közelében bukkanhat fel. Magyarországon több helyről ismert, de nem mindenütt gyakori.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Dél- és Közép-Európától Kis-Ázsián át Észak-Iránig.

A faj Dél- és Közép-Európában, valamint Kis-Ázsiában és Nyugat-Ázsia egyes részein fordul elő. Elterjedése Észak-Spanyolországtól Közép-Európán át Észak-Iránig húzódik; Dél-Európa egyes részein helyi, északi területeken pedig vándorlóként is felbukkanhat.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Éjszakai lepke, amely májustól augusztusig, részben két nemzedékben repül.

Hogyan él?

Magányosan élő éjjeli lepke; társas viselkedését nem jellemzik.

Hogyan mozog?

A fényhez repül, és melegebb időszakokban vándorlóként távolabbra is eljut.

Mivel táplálkozik?

A hernyó apró szulákon és sövényszulákon fejlődik; a kifejlett lepke nektárt fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a tápnövények közelébe helyezi petéit, utódgondozás nincs.

Ember közelében

Nem veszélyes az emberre. Éjszaka lámpázással vagy fénycsapdával figyelhető meg.

Mi veszélyezteti?

A faj meleg, nyílt élőhelyekhez és szulákfajokhoz kötődik. Ezek felszámolása vagy erős átalakítása csökkentheti a helyi előfordulását.

Élőhelyek sérülése
01 Egy érdekes részlet

A világos folt szerepe

A folyófűbagoly elülső szárnyának világos, íves foltja nem pusztán díszítés. A mintázat segít felismerni a fajt, mert a közeli rokon déli folyófűbagolynál a szárny elülső része más hatású, rendszerint egységesebben sötét.

Ez a különbség terepen is hasznos, de a kopott vagy rosszul látott példányoknál fénykép alapján sem mindig könnyű biztos határozást adni. A szárnyrajzolat egészét, nem egyetlen foltot érdemes figyelni.

02 Egy érdekes részlet

A talajban folytatódó fejlődés

A faj fejlődése nem ér véget azzal, hogy a hernyó elhagyja a tápnövényt. A lárva a talajban készít magának kokonhelyet, ahol a bábozódás előtti nyugalmi szakasz hosszabb-rövidebb ideig tarthat.

Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy a faj átvészelje a kedvezőtlen évszakot. Emiatt a következő nemzedék megjelenése nem mindig következik közvetlenül a hernyók késő nyári aktivitásából.

03 Egy érdekes részlet

Szulákos élőhelyek lepkéje

A folyófűbagoly jelenléte szorosan összefügg a szulákfélékkel. A hernyó számára ezek nem egyszerűen alkalmi táplálékot jelentenek, hanem a fejlődés alapját adják, ezért a faj ott tud megtelepedni, ahol megfelelő tápnövény áll rendelkezésre.

Meleg erdőszéleken, parlagokon és réteken ezért a növényzet változatossága fontosabb lehet, mint az élőhely látszólagos rendezettsége. A teljesen lekaszált vagy erősen átalakított területek kevésbé alkalmasak számára.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Milyen állat a folyófűbagoly?

A folyófűbagoly, tudományos nevén Aedia funesta, a bagolylepkefélék közé tartozó éjszakai lepke. Nem bagolyféle madár, a neve a régi magyar lepkenevekben gyakori „bagoly” utótagra utal. Meleg élőhelyeken fordul elő, hernyója főként apró szulákon és sövényszulákon fejlődik, a kifejlett lepke pedig fényforrások közelében is megfigyelhető.

Mekkora a folyófűbagoly?

A folyófűbagoly szárnyfesztávolsága körülbelül 30-40 milliméter. A pontos méret a forrástól és a vizsgált példánytól függően kissé eltérhet, ezért a terepi azonosításnál nem érdemes önmagában a nagyságára hagyatkozni. A barnás elülső szárnyon látható nagy, világos folt és a hátulsó szárny mintázata együtt sokkal megbízhatóbb támpont.

Mikor repül a folyófűbagoly?

A kifejlett folyófűbaglyok többnyire május végétől augusztusig repülnek. A fajnak egy, részben két átfedő nemzedéke lehet, a második nemzedék azonban nem minden évben fejlődik ki teljesen. A rajzási idő időjárástól és földrajzi helytől is függ, ezért egyes területeken már tavasszal, másutt inkább nyár elején találkozhatsz vele.

Hol él a folyófűbagoly?

A faj meleg, nyílt vagy félig nyílt élőhelyeken fordul elő. Megtalálható erdőszéleken, tisztásokon, gyepeken, parlagokon, mészköves lejtőkön és olyan nedvesebb területeken, ahol szulákfajok nőnek. Elterjedése Dél- és Közép-Európától Kis-Ázsián át Nyugat-Ázsiáig húzódik, de a helyi állományok gyakran elszórtan és nem egyenletesen jelennek meg.

Mit eszik a folyófűbagoly hernyója?

A hernyó főként a szulákfélékhez tartozó növényeken fejlődik. Ismert tápnövénye az apró szulák, a Convolvulus arvensis, valamint a sövényszulák, a Calystegia sepium. A lárvák éjszaka táplálkoznak, majd a fejlődés végén a talajba húzódnak, ahol kokonban bábozódnak. A kifejlett lepke táplálkozásáról kevesebb fajspecifikus adat áll rendelkezésre.

Hogyan különböztethető meg a déli folyófűbagolytól?

A folyófűbagoly és a déli folyófűbagoly közeli rokon, ezért a határozásnál a teljes szárnymintázatot kell nézni. A folyófűbagoly elülső szárnyán nagy, világos, íves folt látható a sötét rajzolatban, míg a déli folyófűbagoly elülső szárnya általában egységesebben sötét hatású. Kopott példánynál a biztos elkülönítéshez jó minőségű fénykép vagy szakértői vizsgálat kell.

Veszélyes-e az emberre a folyófűbagoly?

A folyófűbagoly az emberre nem veszélyes, nem csíp és nem mérgező. Éjszakai lepke, amelyet elsősorban fényforrások közelében figyelhetsz meg. Ha a növényzetben találod, ne fogdossad feleslegesen, mert a szárny pikkelyei könnyen sérülnek. Egy fényképpel és a pontos megfigyelési hellyel sokkal többet segítesz a faj előfordulásának dokumentálásában.

Magyarországon is él folyófűbagoly?

Igen, a folyófűbagoly Magyarországon is előfordul. Hazai lepkefaunánk ismert faja, amelyet több tájegységen megfigyeltek, de nem mindenütt gyakori. Meleg, növényzetben gazdag élőhelyeken, különösen szulákfajok jelenlétében érdemes keresni. A hazai adatok között vándorlóként vagy ritkábban megjelenő fajként is szerepel, ezért az egyes évek és helyszínek között nagy különbség lehet.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) SteveM4560, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.