Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Márna

Barbus barbus

A márna közepes és nagyobb európai folyók erősebben áramló, kavicsos medrű szakaszain élő pontyféle hal. A folyók márnazónájának névadó faja, amely a mederfenéken keres táplálékot, és bajuszszálai mellett testének más részein is találhatók ízlelő idegvégződések.

Márna (Barbus barbus)
Márna · Barbus barbus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névBarbus barbus
TesthosszJellemzően 40–50 cm; 70 cm fölé is nőhet
Farok / egyéb méret–
TesttömegAkár 8 kg
Élettartam–
ElterjedésEurópa atlanti, északi, balti és fekete-tengeri vízgyűjtői
ÉlőhelyÁramló, mélyebb folyóvizek kavicsos-köves medre
TáplálkozásFérgek, rovarlárvák, csigák, növényi anyagok és törmelék
Aktív időszakA meder közelében táplálkozik
Társas élet–
Szaporodási időÍvása május–júniusban zajlik
Utódfejlődés idejeikrával szaporodik
Utódok számaEgy nőstény 3000–15 000 ikrát rakhat
UtódgondozásSzülői gondozás nincs
PihenőhelyMederfenéki mélyedések és kövek közötti üregek
ÉrzékelésBajuszszálain és testén is fejlett ízlelő receptorok vannak
Hangadás–
MozgásFolyóvízi, részlegesen vándorló faj
Ökológiai szerepA márnazóna jellegzetes és névadó hala
Magyarországi jelenlétŐshonos, folyóvizeinkben rendszeresen előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Folyóvízi életmód

A márna a közepes és nagyobb folyók áramló, oxigéndús szakaszait kedveli. Leggyakrabban a mederfenék közelében tartózkodik, ahol a kövek és mélyedések állandó búvó- és pihenőhelyet kínálnak.

Jellegzetes testalkat

Teste megnyúlt, nagyjából hengeres, feje felülről, farokrésze oldalról kissé lapított. Alsó állású száját húsos ajkak övezik, felső állkapcsán pedig négy bajuszszál segíti a táplálék felkutatását.

Fenékjáró táplálkozó

A márna a meder alján keresgél férgek, rovarlárvák, csigák és más gerinctelenek után. Étrendjében növényi anyagok és szerves törmelék is jelentős arányban szerepelhet.

Szaporodása

Ívása rendszerint májusban és júniusban történik. A nőstény kavicsos-sóderes mederszakaszokon rakja le tapadó ikráit, ahol azok az aljzathoz rögzülnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa atlanti, északi, balti és fekete-tengeri vízgyűjtői

A márna természetes elterjedése Európa atlanti, északi, balti és fekete-tengeri vízgyűjtőire terjed ki, a Pireneusoktól és az Alpoktól kelet felé a Dnyeperig, illetve északon a balti vízgyűjtőkig. Egyes vízrendszerekben, köztük Olaszország és Nagy-Britannia bizonyos részein, betelepített állományai is ismertek; az országlista vízgyűjtőnként eltérő őshonos és betelepített státuszt takar.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

A meder közelében táplálkozik

Hogyan él?

–

Hogyan mozog?

Folyóvízi, részlegesen vándorló faj

Mivel táplálkozik?

Férgek, rovarlárvák, csigák, növényi anyagok és törmelék

Szaporodás és utódgondozás

Szülői gondozás nincs

01 Egy érdekes részlet

A márna nem csak a bajuszával ízlel

A márna négy bajuszszála a mederfenék vizsgálatában fontos szerepet kap, különösen akkor, amikor a víz zavaros vagy gyenge a fény. Ezekkel a környezetében lévő tárgyakat és a táplálék lehetséges nyomait is érzékeli.

Az ízlelő idegvégződések azonban a test más részein is jelen vannak. Ez lehetővé teszi, hogy a hal a fenéken fekvő vagy az aljzatba rejtőző táplálékot közvetlen érintkezéskor gyorsan megvizsgálja.

02 Egy érdekes részlet

A márnazóna névadó hala

A folyókat az áramlás, a mederanyag és a vízmélység alapján jellegzetes szakaszokra lehet tagolni. A márnazóna többnyire a sebesebb folyású, kavicsos vagy köves medrű részekhez kapcsolódik, ahol a márna rendszeresen előfordul.

A márna jelenléte ezért nem csupán egyetlen halfaj előfordulását jelzi, hanem egy sajátos folyóvízi élőhelytípushoz is kötődik. A meder átalakítása, az üledék felhalmozódása és az áramlási viszonyok megváltozása ezt az élőhelyet is módosíthatja.

03 Egy érdekes részlet

Miért fontos a kavicsos meder az íváshoz?

Az íváskor lerakott márnaikrák a kavicsos-sóderes aljzathoz tapadnak. A hézagokban az ikrák részben védettebbek lehetnek, miközben a folyóvíz oxigént szállít a fejlődő embriókhoz.

Ha a kavicsos medret finom iszap vagy túlzott hordalék fedi be, az megváltoztathatja az ikrák körüli vízáramlást. Ezért a természetes mederszerkezet megőrzése a márna szaporodási lehetőségei szempontjából is lényeges.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet egy márna?

Jellemzően 40–50 centiméteres, de 70 centiméternél hosszabbra is megnőhet.

Hol él a márna?

Áramló, oxigéndús folyók mélyebb, kavicsos vagy köves mederszakaszain.

Mit eszik?

Férgeket, rovarlárvákat, csigákat és más gerincteleneket, valamint növényi anyagokat.

Mikor ívik?

Rendszerint májusban és júniusban.

Gondozza a márna az utódait?

Nem; az ikrák lerakása után nincs ismert szülői gondozás.

Honnan kapta a márnazóna a nevét?

Azért, mert ez a folyószakasz a márna jellegzetes élőhelye és gyakori hala.

Őshonos Magyarországon?

Igen, a márna Magyarország folyóvizeinek őshonos halfaja.

Hogyan különíthető el közeli rokonaitól?

Hátúszójának első csonttüskéje hátulsó oldalán fogazott; ez jellegzetes bélyege.

Ez is érdekelhet

Fotó: Neil Phillips from uk · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.