Amur (Ctenopharyngodon idella) vs. Márna – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Amur (Ctenopharyngodon idella) és Márna

Amur (Ctenopharyngodon idella)
Ctenopharyngodon idella
Az amur nagy termetű, növényevő édesvízi hal, amely Kelet-Ázsiából származik, és világszerte számos helyre betelepítették. Magyarországon idegenhonos fajként, főként halastavakban, csatornákban és nagyobb folyókban fordul elő.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Márna
Barbus barbus
A márna közepes és nagyobb európai folyók erősebben áramló, kavicsos medrű szakaszain élő pontyféle hal. A folyók márnazónájának névadó faja, amely a mederfenéken keres táplálékot, és bajuszszálai mellett testének más részein is találhatók ízlelő idegvégződések.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Amur (Ctenopharyngodon idella) | Márna |
|---|---|---|
| Tudományos név | Ctenopharyngodon idella | Barbus barbus |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 150 cm | Jellemzően 40–50 cm; 70 cm fölé is nőhet |
| Farok / egyéb méret | Nem értelmezhető külön adatként | – |
| Testtömeg | Legfeljebb körülbelül 45 kg | Akár 8 kg |
| Élettartam | Legfeljebb körülbelül 21 év | – |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia; betelepítve több kontinensen | Európa atlanti, északi, balti és fekete-tengeri vízgyűjtői |
| Élőhely | Folyók, tavak, holtágak, csatornák és tározók | Áramló, mélyebb folyóvizek kavicsos-köves medre |
| Táplálkozás | Főként vízinövények; fiatalon zooplankton is | Férgek, rovarlárvák, csigák, növényi anyagok és törmelék |
| Aktív időszak | Többnyire nappal is táplálkozik; vízhőmérsékletfüggő | A meder közelében táplálkozik |
| Társas élet | Nem alkot szoros, állandó társas csoportokat | – |
| Szaporodási idő | Ívás főként tavasszal és nyáron | Ívása május–júniusban zajlik |
| Utódfejlődés ideje | ikrákkal szaporodik | ikrával szaporodik |
| Utódok száma | Ivadékszám változó; a nőstény százezres nagyságrendben ikrázhat | Egy nőstény 3000–15 000 ikrát rakhat |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Szülői gondozás nincs |
| Pihenőhely | Sűrű növényzet, holtágak és lassú folyású partszakaszok | Mederfenéki mélyedések és kövek közötti üregek |
| Érzékelés | Jól fejlett oldalvonal és szaglás | Bajuszszálain és testén is fejlett ízlelő receptorok vannak |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Íváskor folyással szemben vándorolhat | Folyóvízi, részlegesen vándorló faj |
| Ökológiai szerep | A vízinövényzet erős fogyasztója; betelepítve ökológiai hatású | A márnazóna jellegzetes és névadó hala |
| Magyarországi jelenlét | Betelepített, rendszeresen előforduló halfaj | Őshonos, folyóvizeinkben rendszeresen előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
