Ezüstkárász (Carassius gibelio) vs. Márna – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Ezüstkárász (Carassius gibelio) és Márna

Ezüstkárász (Carassius gibelio)
Carassius gibelio
Az ezüstkárász álló- és lassú folyású vizekhez alkalmazkodó, mindenevő pontyféle. Szaporodási rendszere különleges: egyes nőstényállományai más pontyfélék spermájával indítják el a peték fejlődését, miközben az utódok genetikai anyaga az anyától származik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Márna
Barbus barbus
A márna közepes és nagyobb európai folyók erősebben áramló, kavicsos medrű szakaszain élő pontyféle hal. A folyók márnazónájának névadó faja, amely a mederfenéken keres táplálékot, és bajuszszálai mellett testének más részein is találhatók ízlelő idegvégződések.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Ezüstkárász (Carassius gibelio) | Márna |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius gibelio | Barbus barbus |
| Testhossz | Gyakran 20 cm körüli, legfeljebb kb. 35–47 cm | Jellemzően 40–50 cm; 70 cm fölé is nőhet |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható külön adatként | – |
| Testtömeg | Legnagyobb közölt tömeg: 4,8 kg | Akár 8 kg |
| Élettartam | Akár körülbelül 10 év | – |
| Elterjedés | Európa és Ázsia mérsékelt övi édesvizei; eredete vitatott | Európa atlanti, északi, balti és fekete-tengeri vízgyűjtői |
| Élőhely | Tavak, holtágak, mocsarak és lassú folyású vizek | Áramló, mélyebb folyóvizek kavicsos-köves medre |
| Táplálkozás | Plankton, fenéklakó gerinctelenek, növényi anyag és törmelék | Férgek, rovarlárvák, csigák, növényi anyagok és törmelék |
| Aktív időszak | Főként táplálkozással tölti a napot; aktivitása élőhelyfüggő | A meder közelében táplálkozik |
| Társas élet | Íváskor csoportosan, máskor többnyire nem szorosan társas | – |
| Szaporodási idő | Ívás többnyire májustól júliusig | Ívása május–júniusban zajlik |
| Utódfejlődés ideje | a peték fejlődése néhány nap | ikrával szaporodik |
| Utódok száma | Rendszerint több részletben ívik; a termékenység változó | Egy nőstény 3000–15 000 ikrát rakhat |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Szülői gondozás nincs |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet, nádasok és iszapos mederrészek | Mederfenéki mélyedések és kövek közötti üregek |
| Érzékelés | Oldalvonalával a víz rezgéseit is érzékeli | Bajuszszálain és testén is fejlett ízlelő receptorok vannak |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Úszással közlekedik; íváskor sekély parti zónákba húzódik | Folyóvízi, részlegesen vándorló faj |
| Ökológiai szerep | Tűri az oxigénhiányt és a gyengébb vízminőséget; versenghet őshonos fajokkal | A márnazóna jellegzetes és névadó hala |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben előforduló faj | Őshonos, folyóvizeinkben rendszeresen előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
