Aranyhal (Carassius auratus) vs. Márna – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Aranyhal (Carassius auratus) és Márna

Aranyhal (Carassius auratus)
Carassius auratus
Az aranyhal kelet-ázsiai eredetű édesvízi halfaj, amelynek számos szín- és testformáját évszázadok óta tenyésztik. Mindenevő, alkalmazkodóképes állat, de szabadon engedve idegenhonos állományokat és ökológiai problémákat hozhat létre.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Márna
Barbus barbus
A márna közepes és nagyobb európai folyók erősebben áramló, kavicsos medrű szakaszain élő pontyféle hal. A folyók márnazónájának névadó faja, amely a mederfenéken keres táplálékot, és bajuszszálai mellett testének más részein is találhatók ízlelő idegvégződések.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Aranyhal (Carassius auratus) | Márna |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius auratus | Barbus barbus |
| Testhossz | Gyakran 20–33 cm; kivételesen nagyobb | Jellemzően 40–50 cm; 70 cm fölé is nőhet |
| Farok / egyéb méret | Változatos alakú és hosszúságú | – |
| Testtömeg | – | Akár 8 kg |
| Élettartam | Gyakran 10–15 év; egyesek 20 évnél tovább | – |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia; máshol sokfelé betelepített | Európa atlanti, északi, balti és fekete-tengeri vízgyűjtői |
| Élőhely | Lassú folyók, tavak, csatornák és növényes állóvizek | Áramló, mélyebb folyóvizek kavicsos-köves medre |
| Táplálkozás | Mindenevő: algák, növények, gerinctelenek és törmelék | Férgek, rovarlárvák, csigák, növényi anyagok és törmelék |
| Aktív időszak | Többnyire nappal és szürkületkor aktív | A meder közelében táplálkozik |
| Társas élet | Gyakran csoportosan él, társas halfaj | – |
| Szaporodási idő | Szaporodási időszaka főként tavasszal kezdődik | Ívása május–júniusban zajlik |
| Utódfejlődés ideje | ikrás halfaj | ikrával szaporodik |
| Utódok száma | Ragadós ikrák; a kelés hőmérsékletfüggő | Egy nőstény 3000–15 000 ikrát rakhat |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Szülői gondozás nincs |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet és sekély parti zónák | Mederfenéki mélyedések és kövek közötti üregek |
| Érzékelés | Jól fejlett szaglás, látás és oldalvonal | Bajuszszálain és testén is fejlett ízlelő receptorok vannak |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Úszással közlekedik; rövid ideig zavaros vizet is tűr | Folyóvízi, részlegesen vándorló faj |
| Ökológiai szerep | Túrásával felkavarhatja az üledéket és terjeszthet parazitákat | A márnazóna jellegzetes és névadó hala |
| Magyarországi jelenlét | Díszhalként tartott és helyenként betelepített faj | Őshonos, folyóvizeinkben rendszeresen előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
