Európai homár vs. Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Európai homár és Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)

Európai homár
Homarus gammarus
Az európai homár az Atlanti-óceán keleti részének, a Földközi-tengernek és a Fekete-tenger nyugati térségének nagy termetű tengeri rákja. Éjszaka aktív, sziklás aljzaton él, és egyik ollója roppantásra, a másik vágásra alakult.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Cancer pagurus
A nagy tarisznyarák az Atlanti-óceán északkeleti részének egyik jellegzetes, nagy termetű tengeri rákja. Széles, recézett szélű páncéljáról és fekete ollóvégeiről könnyen felismerhető.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Európai homár | Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Homarus gammarus | Cancer pagurus |
| Testhossz | Jellemzően 23-50 cm; gyakori teljes hossz kb. 40 cm. | Páncélszélessége többnyire 15 cm, legfeljebb kb. 25–30 cm |
| Farok / egyéb méret | A potroh a széles faroklegyezőben végződik; külön méretadat nem közölt. | Nem alkalmazható; a potroh a páncél alatt rejtőzik |
| Testtömeg | Jellemzően 1-2 kg; dokumentált maximum kb. 5-6 kg. | – |
| Élettartam | Hímek: átlagosan kb. 31 év; nőstények: kb. 54 év. | Legalább 20 év; a becslések jelentősen eltérnek |
| Elterjedés | Kelet-atlanti vizek, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger nyugati része. | Norvégiától Portugáliáig, főként az Atlanti-óceán északi részén |
| Élőhely | Sziklás vagy kemény iszapos tengerfenék, 0-150 m mélységben. | Sziklás, kavicsos és homokos tengerfenék, az árapályzónától kb. 100 m-ig |
| Táplálkozás | Kagylók, csigák, rákok, férgek, halak, dög és növényi anyag. | Kagylók, csigák, rákok, döghús és más tengerfenéki állatok |
| Aktív időszak | Éjszakai, nappal többnyire rejtekhelyén marad. | Tengerfenéken keresgél; a zsákmányt főként alkonyatkor és éjjel fogyasztja |
| Társas élet | Területvédő és többnyire magányosan él. | Többnyire magányos; párzáskor és táplálkozóhelyeken találkozik fajtársaival |
| Szaporodási idő | A nőstények petékkel szinte egész évben előfordulhatnak. | Párzás tavasszal és nyáron; lárvakibocsátás késő tavasszal és nyáron |
| Utódfejlődés ideje | A peték hordozása általában 10-11 hónapig tart | A peték hordozása általában 6–9 hónap |
| Utódok száma | A nőstény akár több tízezer petét hordozhat; a lárvák planktonikusak. | Nőstényenként körülbelül 250 000–3 000 000 pete |
| Utódgondozás | A nőstény a petéket a potrohlábain hordozza és védi a kelésig. | A nőstény a petéket a potroh alatt hordozza és szellőzteti |
| Pihenőhely | Sziklahasadékokban, üregekben és kövek között húzódik meg. | Sziklák alatt, repedésekben vagy puha üledékbe ásva rejtőzik |
| Érzékelés | Hosszú csápjai a tájékozódásban és a környezet érzékelésében segítik. | Összetett szemekkel és kémiai érzékeléssel tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | A tengerfenéken jár, veszélyben gyors farokcsapással hátrafelé menekül. | Járólábain mászik a tengerfenéken |
| Ökológiai szerep | Fenékhez kötött mindenevő és dögevő; zsákmányállatként is fontos. | Zsákmányoló és dögevő; a kagylók és más fenéklakók állományaira is hat |
| Magyarországi jelenlét | Magyarország tengertelensége miatt természetes állománya nincs. | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
