Európai homár vs. Folyami rák (Astacus astacus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Európai homár és Folyami rák (Astacus astacus)

Európai homár
Homarus gammarus
Az európai homár az Atlanti-óceán keleti részének, a Földközi-tengernek és a Fekete-tenger nyugati térségének nagy termetű tengeri rákja. Éjszaka aktív, sziklás aljzaton él, és egyik ollója roppantásra, a másik vágásra alakult.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Folyami rák (Astacus astacus)
Astacus astacus
A folyami rák Európa őshonos édesvízi tízlábú rákja, amely tiszta, oxigéndús folyókban, patakokban és tavakban él. Éjszakai mindenevő, nősténye pedig ősszel megtermékenyített petéket hord a potrohlábain a következő tavaszig.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Európai homár | Folyami rák (Astacus astacus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Homarus gammarus | Astacus astacus |
| Testhossz | Jellemzően 23-50 cm; gyakori teljes hossz kb. 40 cm. | Általában 10–15 cm, ritkán körülbelül 20 cm |
| Farok / egyéb méret | A potroh a széles faroklegyezőben végződik; külön méretadat nem közölt. | Faroklegyező a potroh végén; külön hosszadat nincs |
| Testtömeg | Jellemzően 1-2 kg; dokumentált maximum kb. 5-6 kg. | – |
| Élettartam | Hímek: átlagosan kb. 31 év; nőstények: kb. 54 év. | Általában 10–15 év, legfeljebb körülbelül 20 év |
| Elterjedés | Kelet-atlanti vizek, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger nyugati része. | Európa és Nyugat-Ázsia egyes térségei |
| Élőhely | Sziklás vagy kemény iszapos tengerfenék, 0-150 m mélységben. | Tiszta, oxigéndús folyók, patakok, tavak és csatornák |
| Táplálkozás | Kagylók, csigák, rákok, férgek, halak, dög és növényi anyag. | Mindenevő: növények, gerinctelenek, dög és szerves törmelék |
| Aktív időszak | Éjszakai, nappal többnyire rejtekhelyén marad. | Főként szürkületkor és éjszaka aktív |
| Társas élet | Területvédő és többnyire magányosan él. | Többnyire magányos, helyhű; táplálékért versenghet |
| Szaporodási idő | A nőstények petékkel szinte egész évben előfordulhatnak. | Párzás október–novemberben; peterakás ősszel |
| Utódfejlődés ideje | A peték hordozása általában 10-11 hónapig tart | Peték fejlődése körülbelül hat hónapig tart |
| Utódok száma | A nőstény akár több tízezer petét hordozhat; a lárvák planktonikusak. | Általában 70–200 pete, ritkán legfeljebb 400 |
| Utódgondozás | A nőstény a petéket a potrohlábain hordozza és védi a kelésig. | A nőstény hordozza, tisztítja és oxigénezi a petéket |
| Pihenőhely | Sziklahasadékokban, üregekben és kövek között húzódik meg. | Partfal üregei, kövek, gyökerek, növényzet és faanyag alatt |
| Érzékelés | Hosszú csápjai a tájékozódásban és a környezet érzékelésében segítik. | Összetett szemekkel és érzékeny csápokkal tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | A tengerfenéken jár, veszélyben gyors farokcsapással hátrafelé menekül. | A fenéken jár; veszélyben potrohlendítéssel hátrafelé úszik |
| Ökológiai szerep | Fenékhez kötött mindenevő és dögevő; zsákmányállatként is fontos. | Fogyasztó, detrituszfeldolgozó és fontos zsákmányállat |
| Magyarországi jelenlét | Magyarország tengertelensége miatt természetes állománya nincs. | Őshonos, védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 Ft |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
