A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A faodvasító lóhangya dolgozóinak teste több méretosztályból áll, ezért ugyanabban a kolóniában feltűnően különböző nagyságú egyedeket láthatsz. A dolgozók jellemzően 6–14 milliméteresek, a királynő 16–18 milliméteres is lehet.
A tor vöröses vagy vörösbarna, a fej és a potroh sötétebb. A nagy fej és az erős rágók a védekezésben, a táplálék feldarabolásában és a fészekanyag megmunkálásában segítenek.
Élőhelye és fészke
A faj leggyakrabban erdők naposabb szegélyein, köves lejtőkön és szárazabb mikroélőhelyeken fordul elő. Fészkét kövek alatt, gyökerek között, tuskókban vagy korhadó faanyagban alakíthatja ki.
A neve ellenére nem a faanyagot fogyasztja. A járatok kialakításához rágja a fát, táplálékát pedig főként más rovarok, elhullott állatok, nektár és mézharmat adja.
Kolóniája
A faodvasító lóhangya társas rovar: királynő, hímek és különböző méretű dolgozók alkotják a kolóniát. A dolgozók gondozzák a petéket, lárvákat és bábokat, takarítják a fészket, táplálékot gyűjtenek és védik a járatokat.A kolónia növekedése lassú lehet, különösen az alapítás első szakaszában. A nagyobb dolgozók a védekezésben és a nehezebb munkákban, a kisebbek inkább a fészek belsejében…
Táplálkozása és aktivitása
A dolgozók édes, szénhidrátban gazdag táplálékot és fehérjeforrást is gyűjtenek. A mézharmat fontos energiaforrás lehet, míg a rovarzsákmány és más állati eredetű táplálék elsősorban a fejlődő fiasítás ellátását segíti.
A faj a napos, melegebb időszakokban aktívabb. Télen a kolónia védettebb helyre húzódik, és aktivitása jelentősen lecsökken.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Törökország és Nyugat-Oroszország
A faodvasító lóhangya Európa nagy részén őshonos, elterjedése az Ibériai-félszigettől és Olaszországtól Skandinávián át Nyugat-Oroszországig húzódik. Rendszeres előfordulását Törökországból is közlik; a térképes országlista a szakirodalomban felsorolt országokra korlátozódik, ezért nem minden helyi lelőhelyet tükröz.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként meleg, napos időben aktív
Hogyan él?
Euszociális, kasztokra tagolt kolóniákban él
Hogyan mozog?
Jár, mászik; ivaros egyedei nászrepülnek
Mivel táplálkozik?
Mézharmat, nektár és állati eredetű táplálék
Szaporodás és utódgondozás
A királynő alapít, a dolgozók gondozzák a fiasítást
Miért ilyen különböző méretűek a dolgozók?
A kolónián belüli méretkülönbség nem véletlen: ezt polimorfizmusnak nevezzük. A kisebb dolgozók hatékonyan mozognak a szűk belső járatokban, a nagyobbak pedig erősebb rágóikkal védhetik a fészket vagy nagyobb táplálékdarabokat dolgozhatnak fel.
Ez a munkamegosztás nem merev szabályok szerint működik. A hangyák életkoruk, testméretük és a kolónia pillanatnyi szükségletei alapján változó feladatokat végezhetnek, így a boly rugalmasan reagál a környezet változásaira.
A királynő önállóan kezdi a kolóniát
A megtermékenyített nőstény a nászrepülés után ledobja szárnyait, majd védett helyet keres az alapításhoz. Az első dolgozók felneveléséig a királynő a saját tartalékaiból gazdálkodik, ezért ebben az időszakban különösen fontos számára a nyugalom és a megfelelő páratartalmú rejtekhely.
Amikor az első dolgozók kifejlődnek, átveszik a táplálékgyűjtést és a fiasítás gondozását. Ettől kezdve a királynő fő feladata a petézés, miközben a kolónia fokozatosan bővíti a fészket.
Közeli rokonával is összetéveszthető
A faodvasító lóhangya külsőre hasonlíthat a szintén európai Camponotus herculeanusra. Az elkülönítéshez több bélyeget kell együtt vizsgálni, például a tor és a potroh színezetét, a szőrözöttséget, a test fényét és az élőhelyet.
A két faj közötti határok kutatása azért is érdekes, mert szakirodalmi adatok szerint hibrid dolgozókat is leírtak. Ez arra figyelmeztet, hogy egyetlen fénykép vagy a testméret önmagában nem mindig elegendő a biztos határozáshoz.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Megeszi a faodvasító lóhangya a fát?
Nem. A faanyagot fészekjáratok kialakítására rágja, táplálékát más forrásokból szerzi.
Mekkora a faodvasító lóhangya?
A dolgozók általában 6–14, a királynő 16–18 milliméteres.
Hol fészkel?
Kövek alatt, gyökerek között, tuskókban, korhadó fában és ezek környezetében.
Magyarországon is él?
Igen, Magyarországon rendszeresen előforduló faj.
Mit eszik?
Mézharmatot, nektárt, rovarokat és más állati eredetű táplálékot fogyaszt.
Csíp vagy veszélyes az emberre?
Nem tekinthető veszélyesnek, de erős rágóival védekezhet, ha megfogják.
Miért vannak különböző méretű dolgozói?
A kolónián belüli munkamegosztást segíti a kisebb és nagyobb dolgozók eltérő testmérete.
Mikor aktív?
Leginkább meleg, napos időben; télen aktivitása jelentősen csökken.
Hogyan szaporodik?
A szárnyas hímek és nőstények nászrepülésén, majd a megtermékenyített nőstény kolóniaalapításán keresztül.
Honnan kapta a faodvasító nevet?
Onnan, hogy fészekjáratokat és üregeket alakíthat ki korhadó faanyagban.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?




