Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kék Kövirigó

Monticola solitarius

A Kék Kövirigó sziklás hegyoldalak, folyóvölgyek és tengerparti sziklafalak jellegzetes madara. A hím sötét palakék, a tojó barnás, és Magyarországon csak rendkívül ritka kóborlóként ismerjük.

Kék Kövirigó (Monticola solitarius)
Kék Kövirigó · Monticola solitarius

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMonticola solitarius
TesthosszJellemzően 20 cm
Farok / egyéb méretHosszú farok; külön méretadat nem igazolt
TesttömegHímek: 57-64 g; tojók: 57-64 g
Élettartam–
ElterjedésDél-Európa, Észak-Afrika és Ázsia sziklás vidékei
ÉlőhelySziklafalak, szurdokok, tengerpartok, kőbányák és romok
TáplálkozásRovarok, más gerinctelenek, kisebb gyíkok, bogyók és magvak
Aktív időszakNappali
Társas életTöbbnyire magányos vagy párban él
Szaporodási időÁllandó és részben vonuló állományok
Költési / kelési időKotlás: körülbelül 12-13 nap
Utódok számaFészekaljanként általában 4-5 tojás
UtódgondozásMindkét szülő eteti a fiókákat
PihenőhelySziklahasadék, üreg, ritkábban épület
ÉrzékelésJó látású, kiemelkedő leshelyről vadászik
HangadásFütyülő, rövid strófákból álló ének; éles hívóhangok
MozgásRövid kirohanásokkal és repülő rovarok üldözésével vadászik
Ökológiai szerepSziklás élőhelyek rovar- és bogyófogyasztó madara
Magyarországi jelenlétRendkívül ritka kóborló; egy bizonyított hazai előfordulása ismert

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Sziklák madara

A Kék Kövirigó leginkább meredek sziklafalakon, szurdokokban és kopár hegyoldalakon érzi jól magát. Tengerpartokon, folyóvölgyekben, felhagyott kőbányákban és régi épületeken is megtelepedhet.

Gyakran egy kiálló sziklán ül, ahonnan lecsap a talajon mozgó rovarokra, vagy rövid repüléssel kapja el a levegőben felröppenő zsákmányt.

Különböző színű ivarok

A kifejlett hím palakék teste élesen elüt a fekete szárnytól és faroktól. A tojó kevésbé feltűnő, barna, alsó oldalán világosabb sávozással.

A fiatalok a tojóhoz hasonló tollazatúak, és a hímek kék színe csak későbbi vedlések után válik teljessé. Ezért a fiatal madarakat könnyű más barnás rigófélékkel összetéveszteni.

Magyarországi ritkaság

A faj mediterrán jellegű elterjedésű, Magyarország pedig a rendszeres költőterületének északi peremén kívül esik. Az MME adatbázisa szerint hazánkban eddig egy bizonyított előfordulása ismert.

A nagyharsányi Szársomlyón megfigyelt hím hetekig a területen maradt. A déli fekvésű, sziklás élőhely és a mediterrán hatású helyi éghajlat magyarázhatja a felbukkanását.

Állandó és vonuló állományok

A déli európai állományok sok helyen egész évben a költőterületen maradnak. Az északabbra vagy magasabb térszíneken élő, illetve Ázsiában költő madarak közül több dél felé vonul telelni.

A vonulás útvonala és távolsága a földrajzi helyzettől függ. A telelő madarak ilyenkor nyíltabb, alacsonyabban fekvő sziklás területeken és emberi települések közelében is megjelenhetnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Dél-Európa, Észak-Afrika és Ázsia sziklás vidékei

A kék kövirigó Dél-Európában, Észak-Afrikában és Ázsia nagy részén költ vagy állandóan él, egyes állományai pedig délre vonulnak telelni. A felsorolás az IUCN által igazolt természetes előfordulási országokat és területeket tartalmazza; az alkalmi kóborlásokat nem vettem rendszeres előfordulásnak.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, gyakran kiemelkedő sziklán ülve lesi és üldözi zsákmányát.

Hogyan él?

A költési időn kívül is többnyire magányosan vagy párban figyelhető meg.

Hogyan mozog?

Főként állandó madár, de egyes ázsiai és északi állományai vonulnak.

Mivel táplálkozik?

Rovarokat és más gerincteleneket, kisebb gyíkokat, bogyókat és magvakat fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A fiókákat mindkét szülő eteti; a fiatalok a kirepülés után is gondozásra szorulnak.

Ember közelében

Sziklafalakon, kőbányákban és épületeken is megtelepedhet, de a zavarásra érzékeny.

Mi veszélyezteti?

A sziklafalak beépítése, a kőbányászat és a költőhelyek erős zavarása csökkentheti a lehetőségeit. A turistaforgalom és a sziklamászás a fészkelőhelyeken különösen kedvezőtlen lehet.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 20 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

Hallgasd meg!

Kék Kövirigó hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Kék Kövirigó Monticola solitarius

Hang: Tanguy Loïs · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC913473

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Nincs pontos havi adat

Magyarországon nincs igazolt novemberi előfordulási minta; egyetlen ismert hazai előfordulásból nem vezethető le rendszeres őszi jelenlét.

Hol keresd? Sziklafalak, szurdokok, tengerpartok, kőbányák és romok
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Kék Kövirigó

A kifejlett hím feje és háta kékesszürke, alsóteste rozsdavörös, farka rozsdaszínű. A tojó és a fiatal madár barnás, pikkelyezett mintázatú, a kék kövirigónál általában kevésbé egyszínű.

Kövirigó

Monticola saxatilis

A kék kövirigó kifejlett hímje többnyire egységes palakék vagy kékesszürke, rozsdavörös alsótest nélkül; a tojó és a fiatal madár is barnásan pikkelyezett, de a faj zömökebb benyomású és hosszabb csőrű.

Ha a hím alsóteste feltűnően rozsdavörös, inkább kövirigóra gondolj; az egyszínű kékes hím kék kövirigó.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A teljes fészekalj lerakása után körülbelül 12-13 nap

Tojás és kotlás

A fészek rendszerint sziklahasadékban, üregben vagy épületen készül, és általában 4-5 tojásból áll. A tojásokon főként a tojó kotlik.

01 Egy érdekes részlet

Miért ül mindig magas pontra?

A Kék Kövirigó vadászata leshelyre épül. Egy kiálló szikla vagy falpárkány jó kilátást ad a talajra, miközben a madárnak kevés energiába kerül mozdulatlanul várakoznia.

Amikor megpillant egy rovart, rövid, gyors repüléssel vagy néhány szökkenéssel közelíti meg. Ez a viselkedés emlékeztet a légykapók vadászatára, bár a faj a talajon is aktívan keresgél.

02 Egy érdekes részlet

A kék szín lassan alakul ki

A fiatal Kék Kövirigók nem születnek kék tollazattal. A fészekből kirepülő madarak barnásak és pettyezettek, így jobban beleolvadnak a sziklák és a száraz növényzet környezetébe.

A hímek a későbbi vedlések során fokozatosan válnak kékessé. Egyes madarak csak a második vagy harmadik évben hasonlítanak teljesen a feltűnő, sötét palakék öreg hímekre.

03 Egy érdekes részlet

Sziklahasadékból városi falak közé

A faj eredetileg természetes sziklafalakhoz kötődik, de nem mindenhol kerüli az emberi környezetet. Régi várfalakon, templomokon, tetőszerkezeteken és elhagyott épületeken is találhat megfelelő fészkelőüreget.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden beépítés kedvező számára. A sima, zárt falak nem pótolják a repedéseket és párkányokat, a felújítások pedig könnyen megszüntethetik a használható üregeket.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a Kék Kövirigó?

A Kék Kövirigó főként meleg, sziklás vidékeken él. Megtalálható tengerparti sziklafalakon, mediterrán hegyoldalakon, folyóvölgyek meredek falain, szurdokokban, kőbányákban és romos épületeken is. Elterjedése Dél-Európától Észak-Afrikán át Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia megfelelő élőhelyeiig húzódik. Egyes állományai egész évben helyben maradnak, mások vonulnak.

Milyen a Kék Kövirigó hímje?

A kifejlett hím teste sötét palakék, miközben szárnya és farka fekete. Ez a kontraszt különösen erős költési időben és jó fényviszonyok között. A hím gyakran jól látható sziklapárkányon ül, ezért jellegzetes sziluettje messziről is feltűnhet. A tollazat a vedlés és a kopás miatt évszakonként kissé tompábbnak látszhat, de a kékes test és a sötét szárny együtt jól felismerhető.

Miben különbözik a tojó a hímtől?

A tojó jóval kevésbé feltűnő, barnás színű. Háta sötétbarna vagy barnásszürke, alsóteste világosabb, és többnyire sávozott vagy pikkelyezett mintázatú. A fiatal madarak hasonlíthatnak rá, ezért a nem és az életkor terepi megállapítása nem mindig könnyű. A Kék Kövirigó tojóját a kövirigó tojójától főként a sötétebb, kevésbé rozsdás farok és a sziklás élőhely segíthet elkülöníteni.

Mit eszik a Kék Kövirigó?

Táplálékának nagy részét rovarok és más gerinctelenek adják. A madár a sziklák között, a talajon vagy a növényzeten keresi zsákmányát, de repülő rovarokra is lecsaphat. Kisebb gyíkokat és más apró gerinceseket szintén elfogyaszt. Ősszel és télen a növényi táplálék szerepe nőhet: bogyókat, magvakat és egyéb terméseket is felvesz, különösen akkor, ha kevés az állati zsákmány.

Hol fészkel a Kék Kövirigó?

A fészkét többnyire sziklahasadékba, üregbe vagy párkány védett részébe építi. Megfelelő helyet régi falakon, romokon és ritkábban épületeken is elfoglalhat. A fészek száraz fűszálakból és más növényi anyagból készül, belseje rendezett, csészéhez hasonló. A költőhely kiválasztásában fontos a nehezen megközelíthető, zavartalan üreg és az olyan környezet, ahol a szülők közelben vadászhatnak.

Hány tojást rak a Kék Kövirigó?

A fészekalj általában 4-5 tojásból áll. A tojások világosak, gyakran finom barnás vagy vöröses pettyezéssel, de a mintázat változó lehet. A nőstény a tojások lerakása után körülbelül 12-13 napig kotlik, miközben a hím rendszerint a közelben marad. A kelés után mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében, amelyek nagyjából 18 nap múlva hagyják el a fészket.

Vonuló madár a Kék Kövirigó?

A faj viselkedése földrajzi területenként eltérő. A mediterrán térségben sok állomány állandó, vagyis egész évben a költőhely közelében marad. Az északabbra, magasabb hegyvidékeken és Ázsia egyes részein költő madarak közül több délre vagy délkeletre vonul. A vonulás nem minden egyedet érint, ezért ugyanazon fajon belül állandó, részben vonuló és telelő állományok is előfordulhatnak.

Előfordul Magyarországon a Kék Kövirigó?

Magyarországon a Kék Kövirigó nem rendszeres költő- vagy telelőmadár. Az MME adatbázisa szerint eddig egy bizonyított hazai előfordulása ismert: egy hím példány hetekig tartózkodott a nagyharsányi Szársomlyón. A déli fekvésű, sziklás terület és a mediterrán hatású helyi éghajlat kedvezhetett a megjelenésének. Egy újabb észlelésnél ezért különösen fontos a fénykép, a részletes leírás és a tapasztalt megfigyelő ellenőrzése.

Ez is érdekelhet

Fotó: jose maria carretero palacios from jerez de los caballeros, españa · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.