A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Sziklák madara
A Kék Kövirigó leginkább meredek sziklafalakon, szurdokokban és kopár hegyoldalakon érzi jól magát. Tengerpartokon, folyóvölgyekben, felhagyott kőbányákban és régi épületeken is megtelepedhet.
Gyakran egy kiálló sziklán ül, ahonnan lecsap a talajon mozgó rovarokra, vagy rövid repüléssel kapja el a levegőben felröppenő zsákmányt.
Különböző színű ivarok
A kifejlett hím palakék teste élesen elüt a fekete szárnytól és faroktól. A tojó kevésbé feltűnő, barna, alsó oldalán világosabb sávozással.
A fiatalok a tojóhoz hasonló tollazatúak, és a hímek kék színe csak későbbi vedlések után válik teljessé. Ezért a fiatal madarakat könnyű más barnás rigófélékkel összetéveszteni.
Magyarországi ritkaság
A faj mediterrán jellegű elterjedésű, Magyarország pedig a rendszeres költőterületének északi peremén kívül esik. Az MME adatbázisa szerint hazánkban eddig egy bizonyított előfordulása ismert.
A nagyharsányi Szársomlyón megfigyelt hím hetekig a területen maradt. A déli fekvésű, sziklás élőhely és a mediterrán hatású helyi éghajlat magyarázhatja a felbukkanását.
Állandó és vonuló állományok
A déli európai állományok sok helyen egész évben a költőterületen maradnak. Az északabbra vagy magasabb térszíneken élő, illetve Ázsiában költő madarak közül több dél felé vonul telelni.
A vonulás útvonala és távolsága a földrajzi helyzettől függ. A telelő madarak ilyenkor nyíltabb, alacsonyabban fekvő sziklás területeken és emberi települések közelében is megjelenhetnek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél-Európa, Észak-Afrika és Ázsia sziklás vidékei
A kék kövirigó Dél-Európában, Észak-Afrikában és Ázsia nagy részén költ vagy állandóan él, egyes állományai pedig délre vonulnak telelni. A felsorolás az IUCN által igazolt természetes előfordulási országokat és területeket tartalmazza; az alkalmi kóborlásokat nem vettem rendszeres előfordulásnak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, gyakran kiemelkedő sziklán ülve lesi és üldözi zsákmányát.
Hogyan él?
A költési időn kívül is többnyire magányosan vagy párban figyelhető meg.
Hogyan mozog?
Főként állandó madár, de egyes ázsiai és északi állományai vonulnak.
Mivel táplálkozik?
Rovarokat és más gerincteleneket, kisebb gyíkokat, bogyókat és magvakat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A fiókákat mindkét szülő eteti; a fiatalok a kirepülés után is gondozásra szorulnak.
Ember közelében
Sziklafalakon, kőbányákban és épületeken is megtelepedhet, de a zavarásra érzékeny.
Mi veszélyezteti?
A sziklafalak beépítése, a kőbányászat és a költőhelyek erős zavarása csökkentheti a lehetőségeit. A turistaforgalom és a sziklamászás a fészkelőhelyeken különösen kedvezőtlen lehet.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Kék Kövirigó hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt januári előfordulási minta; sziklás élőhelyeken csak kivételes kóborlóként kerülhet elő.
Február · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt februári előfordulási minta; a déli fekvésű sziklafalakat érdemes figyelni, de a faj rendkívül ritka.
Március · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt márciusi előfordulási minta; egyetlen hazai adata alapján nem állapítható meg rendszeres tavaszi vonulás.
Április · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt áprilisi előfordulási minta; kőbányákban, szurdokokban és déli sziklafalakon csak ritka kóborlóként bukkanhat fel.
Május · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt májusi előfordulási minta; a faj hazánkban nem ismert rendszeres költőfajként.
Június · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt júniusi előfordulási minta; a mediterrán költőhelyeken ilyenkor már a fiókákat nevelheti, de ez a hazai adatra nem terjeszthető ki.
Július · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt júliusi előfordulási minta; sziklás területeken csak alkalmi kóborló megjelenésére lehet számítani.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt augusztusi előfordulási minta; a faj hazai jelenléte nem rendszeres.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt szeptemberi előfordulási minta; a részben vonuló állományok mozgása alapján elvileg előfordulhat kóborló, de ez nem bizonyított hazai időszak.
Október · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt októberi előfordulási minta; sziklás, déli fekvésű helyeken érdemes figyelni, de a faj rendkívül ritka.
November · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt novemberi előfordulási minta; egyetlen ismert hazai előfordulásból nem vezethető le rendszeres őszi jelenlét.
December · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs igazolt decemberi előfordulási minta; téli megjelenése csak kivételes kóborlóként képzelhető el.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kék Kövirigó
A kifejlett hím feje és háta kékesszürke, alsóteste rozsdavörös, farka rozsdaszínű. A tojó és a fiatal madár barnás, pikkelyezett mintázatú, a kék kövirigónál általában kevésbé egyszínű.
Kövirigó
Monticola saxatilis
A kék kövirigó kifejlett hímje többnyire egységes palakék vagy kékesszürke, rozsdavörös alsótest nélkül; a tojó és a fiatal madár is barnásan pikkelyezett, de a faj zömökebb benyomású és hosszabb csőrű.
Kék Kövirigó
A kifejlett hím kék kövirigó nagyobb termetű, teste sötét palakék, csőre hosszú és erős. A tojó és a fiatal madár barnás, pikkelyezett, de a faj sziklákon kiülve vadászik, és farka nem olyan feltűnően rozsdavörös.
Házi rozsdafarkú
Phoenicurus ochruros
A házi rozsdafarkú kisebb és karcsúbb. A hím feketésszürke, a tojó és a fiatal madár szürkésbarna, mindegyik korosztálynál feltűnően rozsdavörös a farok; gyakran rázza vagy billegeti is.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek rendszerint sziklahasadékban, üregben vagy épületen készül, és általában 4-5 tojásból áll. A tojásokon főként a tojó kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák a fészekben fejlődnek, a szülők rovarokkal és más apró állati táplálékkal etetik őket. A fészekben töltött idő a különböző állományokban változhat.
Fészekelhagyás
A fiatalok ekkor hagyják el a fészket, de a fészekelhagyás nem jelenti azt, hogy már teljesen önállóak vagy jól repülnek.
Repülés és önállósodás
A szülők a kirepült fiatalokat tovább etetik és vezetik a költőhely környékén. A repülés és az önálló táplálkozás fokozatosan alakul ki.
Miért ül mindig magas pontra?
A Kék Kövirigó vadászata leshelyre épül. Egy kiálló szikla vagy falpárkány jó kilátást ad a talajra, miközben a madárnak kevés energiába kerül mozdulatlanul várakoznia.
Amikor megpillant egy rovart, rövid, gyors repüléssel vagy néhány szökkenéssel közelíti meg. Ez a viselkedés emlékeztet a légykapók vadászatára, bár a faj a talajon is aktívan keresgél.
A kék szín lassan alakul ki
A fiatal Kék Kövirigók nem születnek kék tollazattal. A fészekből kirepülő madarak barnásak és pettyezettek, így jobban beleolvadnak a sziklák és a száraz növényzet környezetébe.
A hímek a későbbi vedlések során fokozatosan válnak kékessé. Egyes madarak csak a második vagy harmadik évben hasonlítanak teljesen a feltűnő, sötét palakék öreg hímekre.
Sziklahasadékból városi falak közé
A faj eredetileg természetes sziklafalakhoz kötődik, de nem mindenhol kerüli az emberi környezetet. Régi várfalakon, templomokon, tetőszerkezeteken és elhagyott épületeken is találhat megfelelő fészkelőüreget.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden beépítés kedvező számára. A sima, zárt falak nem pótolják a repedéseket és párkányokat, a felújítások pedig könnyen megszüntethetik a használható üregeket.
Kérdések és válaszok
Hol él a Kék Kövirigó?
A Kék Kövirigó főként meleg, sziklás vidékeken él. Megtalálható tengerparti sziklafalakon, mediterrán hegyoldalakon, folyóvölgyek meredek falain, szurdokokban, kőbányákban és romos épületeken is. Elterjedése Dél-Európától Észak-Afrikán át Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia megfelelő élőhelyeiig húzódik. Egyes állományai egész évben helyben maradnak, mások vonulnak.
Milyen a Kék Kövirigó hímje?
A kifejlett hím teste sötét palakék, miközben szárnya és farka fekete. Ez a kontraszt különösen erős költési időben és jó fényviszonyok között. A hím gyakran jól látható sziklapárkányon ül, ezért jellegzetes sziluettje messziről is feltűnhet. A tollazat a vedlés és a kopás miatt évszakonként kissé tompábbnak látszhat, de a kékes test és a sötét szárny együtt jól felismerhető.
Miben különbözik a tojó a hímtől?
A tojó jóval kevésbé feltűnő, barnás színű. Háta sötétbarna vagy barnásszürke, alsóteste világosabb, és többnyire sávozott vagy pikkelyezett mintázatú. A fiatal madarak hasonlíthatnak rá, ezért a nem és az életkor terepi megállapítása nem mindig könnyű. A Kék Kövirigó tojóját a kövirigó tojójától főként a sötétebb, kevésbé rozsdás farok és a sziklás élőhely segíthet elkülöníteni.
Mit eszik a Kék Kövirigó?
Táplálékának nagy részét rovarok és más gerinctelenek adják. A madár a sziklák között, a talajon vagy a növényzeten keresi zsákmányát, de repülő rovarokra is lecsaphat. Kisebb gyíkokat és más apró gerinceseket szintén elfogyaszt. Ősszel és télen a növényi táplálék szerepe nőhet: bogyókat, magvakat és egyéb terméseket is felvesz, különösen akkor, ha kevés az állati zsákmány.
Hol fészkel a Kék Kövirigó?
A fészkét többnyire sziklahasadékba, üregbe vagy párkány védett részébe építi. Megfelelő helyet régi falakon, romokon és ritkábban épületeken is elfoglalhat. A fészek száraz fűszálakból és más növényi anyagból készül, belseje rendezett, csészéhez hasonló. A költőhely kiválasztásában fontos a nehezen megközelíthető, zavartalan üreg és az olyan környezet, ahol a szülők közelben vadászhatnak.
Hány tojást rak a Kék Kövirigó?
A fészekalj általában 4-5 tojásból áll. A tojások világosak, gyakran finom barnás vagy vöröses pettyezéssel, de a mintázat változó lehet. A nőstény a tojások lerakása után körülbelül 12-13 napig kotlik, miközben a hím rendszerint a közelben marad. A kelés után mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében, amelyek nagyjából 18 nap múlva hagyják el a fészket.
Vonuló madár a Kék Kövirigó?
A faj viselkedése földrajzi területenként eltérő. A mediterrán térségben sok állomány állandó, vagyis egész évben a költőhely közelében marad. Az északabbra, magasabb hegyvidékeken és Ázsia egyes részein költő madarak közül több délre vagy délkeletre vonul. A vonulás nem minden egyedet érint, ezért ugyanazon fajon belül állandó, részben vonuló és telelő állományok is előfordulhatnak.
Előfordul Magyarországon a Kék Kövirigó?
Magyarországon a Kék Kövirigó nem rendszeres költő- vagy telelőmadár. Az MME adatbázisa szerint eddig egy bizonyított hazai előfordulása ismert: egy hím példány hetekig tartózkodott a nagyharsányi Szársomlyón. A déli fekvésű, sziklás terület és a mediterrán hatású helyi éghajlat kedvezhetett a megjelenésének. Egy újabb észlelésnél ezért különösen fontos a fénykép, a részletes leírás és a tapasztalt megfigyelő ellenőrzése.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: jose maria carretero palacios from jerez de los caballeros, españa · Wikimedia Commons · CC BY 2.0






