Apácalúd (Branta leucopsis) vs. Énekes hattyú – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Apácalúd (Branta leucopsis) és Énekes hattyú
Apácalúd (Branta leucopsis)
Branta leucopsis
Az apácalúd fekete-fehér tollazatú, arktikus költőterületekről Európába vonuló vadlúd. Három fő állománya Grönlandon, a Spitzbergákon és az orosz sarkvidéken költ, télen pedig főként Északnyugat-Európában gyülekezik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Énekes hattyú
Cygnus cygnus
Az énekes hattyú Eurázsia északi részén költő, nagy termetű vízimadár, amely állományának jelentős része télen délebbre húzódik. Magyarországon ritka átvonuló és telelő madár, 2005 óta ismét költőfajként is jelen van.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Apácalúd (Branta leucopsis) | Énekes hattyú |
|---|---|---|
| Tudományos név | Branta leucopsis | Cygnus cygnus |
| Testhossz | 58–70 cm | 145–160 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; madárfaj | Rövid, ék alakú farok |
| Testtömeg | Hím 1,5–2,2 kg; tojó 1,3–1,9 kg | 8,5–10 kg |
| Élettartam | Legfeljebb 24 év ismert | – |
| Elterjedés | Grönlandtól Oroszország sarkvidéki részeiig; télen Nyugat-Európában | Eurázsia északi része; télen délebbre vonul |
| Élőhely | Sziklás tundra, tengerparti mocsár, sós rét és mezőgazdasági terület | Tavak, mocsarak, lápok és sekély vizek |
| Táplálkozás | Füvek, lágyszárú növények, hajtások, hínárok és mezőgazdasági növények | Főleg vízinövények, gyökerek és szárazföldi növények |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív | Nappal és alkonyatkor aktív |
| Társas élet | Társas; vonuláskor és teleléskor nagy csapatokban él | Párokban és családi csapatokban él |
| Szaporodási idő | Késő májustól júniusig költ; ősszel és tavasszal vonul | Költés április végétől; vonulás ősszel és tavasszal |
| Utódfejlődés ideje | a tojások kotlása 24–26 nap | a tojások költése kb. 40 nap |
| Utódok száma | Általában 2–6 fióka kel ki | Általában 5–6 tojás |
| Utódgondozás | Mindkét szülő vezeti és védi a fiókákat | Mindkét szülő vezeti és védi a fiókákat |
| Pihenőhely | Sziklapárkányon, sziklás lejtőn vagy szigeten kialakított fészek | Növényzettel szegélyezett vízparti fészek |
| Érzékelés | Jó látás és hallás segíti a csapaton belüli tájékozódást | Jó látás és fejlett hallás |
| Hangadás | Éles, ugató vagy csattogó kiáltások | Messzire hallatszó, trombitáló hang |
| Mozgás | Erős repülő; hosszú távú vonuló | Erős repülő; úszik és gyalogol |
| Ökológiai szerep | Legelésével hat a tundra- és parti növényzetre; fontos zsákmányfaj | Vízparti növényevő, magvakat is terjeszthet |
| Magyarországi jelenlét | Ritka, kis számban átvonuló és telelő faj; főként október–március között | Ritka átvonuló és telelő; 2005 óta költőként is ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.