Aranyos tűzlepke vs. Magyar boglárka – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Aranyos tűzlepke és Magyar boglárka

Aranyos tűzlepke
Lycaena virgaureae
Az aranyos tűzlepke hímje élénk aranyvörös, a nőstény sötétebb és erősebben pettyezett. Virágos erdőszegélyeken, tisztásokon és soványabb réteken él, hernyója főként sóskafajokon fejlődik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Magyar boglárka
Jolana iolas
A magyar boglárka a boglárkalepke-félék egyik legnagyobb termetű európai faja. Meleg, sziklás, cserjés élőhelyekhez kötődik, hernyója pedig a csüdfű hüvelyében fejlődik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Aranyos tűzlepke | Magyar boglárka |
|---|---|---|
| Tudományos név | Lycaena virgaureae | Jolana iolas |
| Testhossz | Szárnyfesztávolsága: 30-36 mm | Szárnyfesztávolság: 34 - 40 mm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Kifejlettként néhány hétig él; évente egy nemzedéke van. | – |
| Elterjedés | Európától Nyugat- és Közép-Ázsián át Mongóliáig. | Észak-Afrika, Dél-Európa, Törökország és Irán között. |
| Élőhely | Virágos erdőszegélyek, tisztások, sovány rétek, erdei utak. | Meleg, sziklás lejtők és ritkás cserjések. |
| Táplálkozás | Hernyója főként Rumex-fajokat fogyaszt; az imágó virágnektárt szív. | Hernyója csüdfűhüvelyben él; a lepke nektárt fogyaszt. |
| Aktív időszak | Nappal aktív, főként meleg, napos időben repül. | Nappal, napos és meleg időben aktív. |
| Társas élet | Többnyire magányos; a hímek járőrözve keresik a nőstényeket. | Magányos; a hímek a tápnövény körül járőröznek. |
| Szaporodási idő | Magyarországon főként júniustól augusztusig repül. | Többnyire április végétől júniusig repül. |
| Utódfejlődés ideje | A tojás áttelel, a hernyó tavasszal kel ki és fejlődik | A pete és a hernyó rövid fejlődésű; a báb telel |
| Utódok száma | A nőstény többnyire egyesével rakja petéit a sóska leveleire. | Rendszerint évente egy nemzedéke fejlődik. |
| Utódgondozás | Utódgondozás nincs. | A nőstény a csüdfű fiatal részeire petézik. |
| Pihenőhely | A hernyó a tápnövény közelében telel át tojásként. | A bábozódás többnyire a talaj közelében történik. |
| Érzékelés | A színes virágokat látás alapján keresi fel. | A nőstény a csüdfű virágzatát és hüvelyeit keresi. |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Alacsonyan, rövid szakaszokban repül a növényzet fölött. | Alacsonyan és rövid szakaszokon repül. |
| Ökológiai szerep | Tápnövényei a sóskafélék; a kifejlett lepke több virágos növényt látogat. | Életciklusa szorosan összefügg a csüdfű jelenlétével. |
| Magyarországi jelenlét | Domb- és hegyvidéken gyakoribb, síkvidéken szórványosabb. | Magyarországon fokozottan védett, ritka faj. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
