Ázsiai oroszlán (Panthera leo) jellemzői, életmódja és védelme vs. Bengáli tigris – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Ázsiai oroszlán (Panthera leo) jellemzői, életmódja és védelme és Bengáli tigris

Ázsiai oroszlán (Panthera leo) jellemzői, életmódja és védelme
Panthera leo
Az ázsiai oroszlán a Panthera leo faj indiai állománya, amely ma vadon csak India nyugati részén él. A korábban külön alfajként gyakran Panthera leo persica néven említett állomány a Gir térségében, száraz lombhullató erdőkben és bozótosokban maradt fenn.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Bengáli tigris
Panthera tigris tigris
A bengáli tigris az indiai szubkontinens nagytestű, magányosan élő csúcsragadozója. Erdőkben, füves élőhelyeken és mangrovemocsarakban is megél, fennmaradását azonban az élőhelyvesztés és a zsákmányállatok fogyása veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Ázsiai oroszlán (Panthera leo) jellemzői, életmódja és védelme | Bengáli tigris |
|---|---|---|
| Tudományos név | Panthera leo | Panthera tigris tigris |
| Testhossz | Hím: legfeljebb kb. 2,5 m fej-törzs hossz | Hím: 270–310 cm; nőstény: 240–270 cm, farok nélkül |
| Farok / egyéb méret | Körülbelül 60–100 cm | Körülbelül 85–110 cm |
| Testtömeg | Hímek rendszerint nehezebbek a nőstényeknél | Hím: többnyire 180–260 kg; nőstény: 100–160 kg |
| Élettartam | – | Vadon többnyire 10–15 év; fogságban akár 20 év |
| Elterjedés | Vad állománya India nyugati részére, Gujarat térségére korlátozódik | India, Banglades, Bhután, Nepál és Mianmar egyes részei |
| Élőhely | Száraz lombhullató erdő, bozótos, füves tisztás | Erdők, füves területek, folyómenti élőhelyek és mangrovék |
| Táplálkozás | Főként chital, nilgai, szambár és más emlősök | Szarvasfélék, vaddisznók, gaur és kisebb gerincesek |
| Aktív időszak | Leginkább alkonyatkor, éjjel és hűvösebb órákban aktív | Főként szürkületkor és éjszaka aktív |
| Társas élet | Kisebb, rugalmas összetételű csoportokban él | Többnyire magányos; anya és kölykei együtt élnek |
| Szaporodási idő | Szaporodása egész évben lehetséges | A párzás egész évben lehetséges, gyakrabban hűvösebb hónapokban |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 110 nap | Körülbelül 96–111 nap |
| Utódok száma | Többnyire 2–4 kölyök | Általában 2–4 kölyök |
| Utódgondozás | A kölyköket főként az anya gondozza | A nőstény egyedül neveli a kölyköket 18–24 hónapig |
| Pihenőhely | Sűrű növényzet, bozótos vagy védett üreges terület | Sűrű növényzet, nádasok, barlangok és rejtett fekvőhelyek |
| Érzékelés | Fejlett látás, hallás és szaglás | Jó hallás, szaglás és gyenge fényben is hatékony látás |
| Hangadás | Bőgés, morgás, fújás és rövid kontaktushangok | Üvöltés, morgás, sziszegés és halk, barátságos fújás |
| Mozgás | Lopakodva közelít, rövid távon gyorsan rohan | Halkan jár, jól úszik, rövid távon gyorsan sprintel |
| Ökológiai szerep | Csúcsragadozó, zsákmányállatokat szabályozó szereppel | A nagy növényevők állományát szabályozó csúcsragadozó |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon vadon nem honos | Magyarországon vadon nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
