Dámgazella (Nanger dama) vs. Havasi kecske – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dámgazella (Nanger dama) és Havasi kecske
Dámgazella (Nanger dama)
Nanger dama
A dámgazella a Száhel-övezet egyik különleges, kritikusan veszélyeztetett antilopfaja. Növényekkel táplálkozik, jól alkalmazkodott a száraz élőhelyekhez, vadon élő állománya azonban mára töredékére zsugorodott.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Havasi kecske
Oreamnos americanus
A havasi kecske Észak-Amerika sziklás magashegységeinek zömök, fehér szőrű patása. Mindkét ivar fekete szarvat visel, és különleges, tapadós talpú patája segíti a meredek sziklafalakon.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dámgazella (Nanger dama) | Havasi kecske |
|---|---|---|
| Tudományos név | Nanger dama | Oreamnos americanus |
| Testhossz | Kb. 140–165 cm testhossz | Jellemzően 124-179 cm |
| Farok / egyéb méret | Kb. 25–35 cm | 10-20 cm |
| Testtömeg | – | Hímek: 61-82 kg; nőstények: 57-71 kg |
| Élettartam | Vadonszerte kb. 12 év; fogságban akár 19 év | Vadaskörülmények között jellemzően 12-15 év; fogságban 16-20 év |
| Elterjedés | Ma főként Nigerben és Csádban | Alaszka, Kanada nyugati része és az Egyesült Államok északnyugati hegyvidékei |
| Élőhely | Száraz füves puszták, ritkás szavannák, félsivatagok | Sziklás alpesi és szubalpin hegyvidékek, sziklapárkányok és hegyi rétek |
| Táplálkozás | Fűfélék, levelek, hajtások, cserjék és gyümölcsök | Füvek, lágyszárúak, cserjék, tűlevelek, mohák és zuzmók |
| Aktív időszak | Nappali aktivitású | Nappali állat, főleg hajnalban és késő délután aktív |
| Társas élet | Kisebb, vegyes ivarú csoportokban él | A nőstények gidákkal csoportosulnak; a bakok gyakran magányosak |
| Szaporodási idő | A szaporodás jellemzően augusztus–október között zajlik | A párzás késő ősszel, az ellés májusban és júniusban jellemző |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 5,5–6 hónap | 147-186 nap |
| Utódok száma | Többnyire egy borjú | Többnyire egy gida, ritkábban kettő vagy három |
| Utódgondozás | A nőstény a borjút kezdetben elrejti | A gida 2-3 nap után követi az anyját; 3-4 hónaposan választódik el |
| Pihenőhely | Sűrűbb növényzet és elszigetelt, zavartalan területek | Sziklapárkányokon, sziklák közelében és télen erdős részeken pihen |
| Érzékelés | Jó látás, hallás és szaglás segíti a veszély felismerését | Jó látása és biztos egyensúlyérzéke segíti a sziklafalakon |
| Hangadás | – | A párzási időszakban hangjelzésekkel is kommunikál |
| Mozgás | Gyors futásra és hosszabb vándorlásra képes | Évszakosan változtatja a magasságot, és sónyalókhoz is felkeresi a hegyoldalakat |
| Ökológiai szerep | Legeléssel hat a növényzetre, és zsákmányállat | Legfontosabb természetes ragadozója a puma; gidákat farkasok és sasok is zsákmányolhatnak |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkerti előfordulása igazolt | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkertekben és vadasparkokban fordulhat elő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.