Dámgazella (Nanger dama) vs. Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dámgazella (Nanger dama) és Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása

Dámgazella (Nanger dama)
Nanger dama
A dámgazella a Száhel-övezet egyik különleges, kritikusan veszélyeztetett antilopfaja. Növényekkel táplálkozik, jól alkalmazkodott a száraz élőhelyekhez, vadon élő állománya azonban mára töredékére zsugorodott.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása
Capra aegagrus hircus
A házi kecske évezredek óta az ember egyik fontos háziállata, amelyet tejéért, húsáért, szőréért és bőréért tartanak. Alkalmazkodó, társas és kíváncsi kérődző, amely a füvek mellett leveleket, hajtásokat és cserjéket is szívesen fogyaszt.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dámgazella (Nanger dama) | Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása |
|---|---|---|
| Tudományos név | Nanger dama | Capra aegagrus hircus |
| Testhossz | Kb. 140–165 cm testhossz | Testhossza többnyire 1–1,2 méter |
| Farok / egyéb méret | Kb. 25–35 cm | Rövid, felfelé álló farok |
| Testtömeg | – | Fajtától függően körülbelül 9–113 kg |
| Élettartam | Vadonszerte kb. 12 év; fogságban akár 19 év | Gyakran 10–15 év; egyes példányok tovább élnek |
| Elterjedés | Ma főként Nigerben és Csádban | Világszerte, emberi tartásban és elvadult állományokban |
| Élőhely | Száraz füves puszták, ritkás szavannák, félsivatagok | Legelők, bozótosok, hegyvidékek és gazdaságok |
| Táplálkozás | Fűfélék, levelek, hajtások, cserjék és gyümölcsök | Levelek, hajtások, cserjék, füvek és egyéb növényi részek |
| Aktív időszak | Nappali aktivitású | Többnyire nappali, reggel és este aktívabb |
| Társas élet | Kisebb, vegyes ivarú csoportokban él | Társas; nyájakban hierarchia alakul ki |
| Szaporodási idő | A szaporodás jellemzően augusztus–október között zajlik | A mérsékelt égövön főként ősszel és télen szaporodik |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 5,5–6 hónap | 145–155 nap, átlagosan körülbelül 150 nap |
| Utódok száma | Többnyire egy borjú | Többnyire 1–3 gida születik |
| Utódgondozás | A nőstény a borjút kezdetben elrejti | A gida gyorsan feláll; az anya nyalja, védi és szoptatja |
| Pihenőhely | Sűrűbb növényzet és elszigetelt, zavartalan területek | Száraz, szellős, huzattól védett pihenőhelyet igényel |
| Érzékelés | Jó látás, hallás és szaglás segíti a veszély felismerését | Széles látómező, jó egyensúlyérzék és fejlett szaglás |
| Hangadás | – | Mekegéssel, testtartással és szagjelekkel kommunikál |
| Mozgás | Gyors futásra és hosszabb vándorlásra képes | Ügyes mászó és ugró, sziklás terepen is mozgékony |
| Ökológiai szerep | Legeléssel hat a növényzetre, és zsákmányállat | Böngésző növényevő; legelésével a cserjés növényzetet is alakítja |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkerti előfordulása igazolt | Magyarországon széles körben tartott háziállat |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
