Európai bölény (Bison bonasus) vs. Havasi kecske – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Európai bölény (Bison bonasus) és Havasi kecske
Európai bölény (Bison bonasus)
Bison bonasus
Az európai bölény Európa legnagyobb szárazföldi emlőse, amely a 20. század elején eltűnt a vadonból, majd tenyésztési és visszatelepítési programok segítségével újra megjelent természetes élőhelyein. Növényevő kérődzőként erdők, erdei tisztások, rétek és nyíltabb tájak mozaikjában él.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Havasi kecske
Oreamnos americanus
A havasi kecske Észak-Amerika sziklás magashegységeinek zömök, fehér szőrű patása. Mindkét ivar fekete szarvat visel, és különleges, tapadós talpú patája segíti a meredek sziklafalakon.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Európai bölény (Bison bonasus) | Havasi kecske |
|---|---|---|
| Tudományos név | Bison bonasus | Oreamnos americanus |
| Testhossz | 2,1–3,5 m testhossz | Jellemzően 124-179 cm |
| Farok / egyéb méret | 50–80 cm | 10-20 cm |
| Testtömeg | Hím 530–840 kg; nőstény 320–640 kg | Hímek: 61-82 kg; nőstények: 57-71 kg |
| Élettartam | Vadban körülbelül 15 év; fogságban akár 25 év | Vadaskörülmények között jellemzően 12-15 év; fogságban 16-20 év |
| Elterjedés | Kelet- és Közép-Európa visszatelepített állományai | Alaszka, Kanada nyugati része és az Egyesült Államok északnyugati hegyvidékei |
| Élőhely | Lombos és vegyes erdők, tisztások, rétek | Sziklás alpesi és szubalpin hegyvidékek, sziklapárkányok és hegyi rétek |
| Táplálkozás | Füvek, sások, lágyszárúak, levelek, hajtások, kéreg | Füvek, lágyszárúak, cserjék, tűlevelek, mohák és zuzmók |
| Aktív időszak | Napközben és alkonyatkor is aktív; gyakran kérődzik | Nappali állat, főleg hajnalban és késő délután aktív |
| Társas élet | Nőstényekből és borjakból álló csoportok; a bikák gyakran külön | A nőstények gidákkal csoportosulnak; a bakok gyakran magányosak |
| Szaporodási idő | Télen a fás szárú táplálék jelentősége nő | A párzás késő ősszel, az ellés májusban és júniusban jellemző |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 9 hónap | 147-186 nap |
| Utódok száma | Általában egy borjú | Többnyire egy gida, ritkábban kettő vagy három |
| Utódgondozás | A borjút főként az anya gondozza és szoptatja | A gida 2-3 nap után követi az anyját; 3-4 hónaposan választódik el |
| Pihenőhely | Sűrű erdőfoltok, bozótosok és védett pihenőhelyek | Sziklapárkányokon, sziklák közelében és télen erdős részeken pihen |
| Érzékelés | Fejlett szaglás és hallás; jó látás | Jó látása és biztos egyensúlyérzéke segíti a sziklafalakon |
| Hangadás | Bőgő, röfögő és fújtató hangok | A párzási időszakban hangjelzésekkel is kommunikál |
| Mozgás | Járás, ügetés és rövid távú vágtázás | Évszakosan változtatja a magasságot, és sónyalókhoz is felkeresi a hegyoldalakat |
| Ökológiai szerep | Legelésével és taposásával alakítja a növényzet szerkezetét | Legfontosabb természetes ragadozója a puma; gidákat farkasok és sasok is zsákmányolhatnak |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon főként tartott és visszatelepítési programokban fordul elő; vad, stabil állománya nem igazolt | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkertekben és vadasparkokban fordulhat elő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.