Ezüstkárász (Carassius gibelio) vs. Zebradánió (Danio rerio) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Ezüstkárász (Carassius gibelio) és Zebradánió (Danio rerio)

Ezüstkárász (Carassius gibelio)
Carassius gibelio
Az ezüstkárász álló- és lassú folyású vizekhez alkalmazkodó, mindenevő pontyféle. Szaporodási rendszere különleges: egyes nőstényállományai más pontyfélék spermájával indítják el a peték fejlődését, miközben az utódok genetikai anyaga az anyától származik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Zebradánió (Danio rerio)
Danio rerio
A zebradánió kistermetű, rajokban élő édesvízi hal Dél-Ázsia folyómedencéiből és időszakos vizeiből. Akváriumi fajként és kutatási modellállatként is jelentős, mert gyorsan fejlődik, ikrái átlátszóak, és könnyen megfigyelhető a fejlődése.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Ezüstkárász (Carassius gibelio) | Zebradánió (Danio rerio) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carassius gibelio | Danio rerio |
| Testhossz | Gyakran 20 cm körüli, legfeljebb kb. 35–47 cm | Legfeljebb kb. 4,5 cm teljes hossz |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható külön adatként | Nem alkalmazható külön adatként |
| Testtömeg | Legnagyobb közölt tömeg: 4,8 kg | – |
| Élettartam | Akár körülbelül 10 év | – |
| Elterjedés | Európa és Ázsia mérsékelt övi édesvizei; eredete vitatott | Dél-Ázsia: India, Banglades, Nepál, Bhután, Pakisztán, Mianmar |
| Élőhely | Tavak, holtágak, mocsarak és lassú folyású vizek | Sekély édesvizek, árterek, rizsföldek és lassú patakok |
| Táplálkozás | Plankton, fenéklakó gerinctelenek, növényi anyag és törmelék | Apró gerinctelenek, zooplankton, rovarlárvák és növényi részek |
| Aktív időszak | Főként táplálkozással tölti a napot; aktivitása élőhelyfüggő | Főként nappal aktív |
| Társas élet | Íváskor csoportosan, máskor többnyire nem szorosan társas | Rajokban élő, társas halfaj |
| Szaporodási idő | Ívás többnyire májustól júliusig | Szaporodása a vízjáráshoz és évszakhoz is igazodhat |
| Utódfejlődés ideje | a peték fejlődése néhány nap | ikrarakó faj |
| Utódok száma | Rendszerint több részletben ívik; a termékenység változó | Egy íváskor több tucat–több száz ikra is lehet |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Nincs szülői gondozás; az ikrákat elfogyaszthatják |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet, nádasok és iszapos mederrészek | Növényzet, gyökerek és sekély parti zónák |
| Érzékelés | Oldalvonalával a víz rezgéseit is érzékeli | Látás, oldalvonal és hallás |
| Hangadás | – | Jellegzetes hangadásáról nincs megbízható adat |
| Mozgás | Úszással közlekedik; íváskor sekély parti zónákba húzódik | Gyors, rajszerű úszás a nyílt vízben |
| Ökológiai szerep | Tűri az oxigénhiányt és a gyengébb vízminőséget; versenghet őshonos fajokkal | Mindenevő kis hal és fontos kutatási modellállat |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben előforduló faj | Rendszeres természetes előfordulása Magyarországon nem igazolt |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
