Grönlandi bálna (Balaena mysticetus) vs. Narvál jellemzői, táplálkozása és szaporodása – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Grönlandi bálna (Balaena mysticetus) és Narvál jellemzői, táplálkozása és szaporodása

Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
Balaena mysticetus
A grönlandi bálna az északi-sarkvidéki tengerek nagy termetű sziláscete, amely vastag zsírrétegével és erős koponyájával alkalmazkodott a jéggel borított vizekhez. Főként planktonikus rákokkal táplálkozik, és a bálnák között különösen hosszú életű lehet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Narvál jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Monodon monoceros
A narvál az Északi-sarkvidék hideg tengereiben élő fogascet, amelynek legismertebb bélyege a hímek hosszú, spirálisan csavarodó agyara. Mélyre merülő, társas állat, életét szorosan a tengeri jég és az arktiszi táplálékforrások változása alakítja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Grönlandi bálna (Balaena mysticetus) | Narvál jellemzői, táplálkozása és szaporodása |
|---|---|---|
| Tudományos név | Balaena mysticetus | Monodon monoceros |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 19 méter | 4–5,5 m; a hímek legfeljebb kb. 4,8 m-esek |
| Farok / egyéb méret | Széles farokúszó; pontos méretadat nem egységes | Farokúszója van; hátúszója nincs |
| Testtömeg | Legfeljebb körülbelül 90 tonna | 900–1600 kg; a nagy hímek 1600 kg fölé is nőhetnek |
| Élettartam | Valószínűleg több mint 200 év | Akár 50 év |
| Elterjedés | Északi-sarkvidéki és szubarktikus tengerek | Az Északi-sarkvidék tengerei, főként az Atlanti-szektor |
| Élőhely | Jéggel borított parti és nyílt tengeri vizek | Part menti vizek, fjordok, mély tengeri medencék és jégperemek |
| Táplálkozás | Evezőlábú rákok, krill, más plankton és kisebb zsákmány | Halak, tintahalak, garnélák és más tengeri gerinctelenek |
| Aktív időszak | Egész évben aktív; táplálkozása szezonálisan változik | Nappal és éjjel is aktív; táplálkozáskor mélyre merül |
| Társas élet | Többnyire magányos vagy kis csoportokban él | Többnyire kis csapatokban; vonuláskor nagy tömegekben |
| Szaporodási idő | Tavasszal északra, ősszel-télen délebbre húzódik | Évente vonul a nyári és téli élőhelyek között |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 13–14 hónap | Körülbelül 13–16 hónap |
| Utódok száma | Általában egy borjú | Többnyire egy borjú születik |
| Utódgondozás | Az anya hónapokig szoptatja és kíséri a borjút | A nőstény legalább egy évig szoptatja a borjút |
| Pihenőhely | Jégtáblák széle és parti, sekély tengeri területek | A tengeri jég alatti légzőnyílások és jégmentes vízfolyosók |
| Érzékelés | Kiemelkedő hallás és víz alatti hangérzékelés | Fejlett echolokáció; az agyar érzékelésben is szerepet kaphat |
| Hangadás | Sokféle, főként alacsony frekvenciájú hang és ének | Kattogó, fütyülő és más echolokációs hangok |
| Mozgás | Lassú úszó; rendszeresen merül és vándorol | Erős farokcsapásokkal úszik; akár 1800 m-nél mélyebbre merülhet |
| Ökológiai szerep | Planktonszűrőként fontos sarkvidéki tengeri fogyasztó | A sarkvidéki táplálékhálózat mélyvízi ragadozója |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon vadon nem fordul elő | Nincs igazolt rendszeres természetes előfordulása Magyarországon |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
