Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása vs. Házi vízibivaly (Bubalus bubalis) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása és Házi vízibivaly (Bubalus bubalis)

Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása
Capra aegagrus hircus
A házi kecske évezredek óta az ember egyik fontos háziállata, amelyet tejéért, húsáért, szőréért és bőréért tartanak. Alkalmazkodó, társas és kíváncsi kérődző, amely a füvek mellett leveleket, hajtásokat és cserjéket is szívesen fogyaszt.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Házi vízibivaly (Bubalus bubalis)
Bubalus bubalis
A házi vízibivaly Ázsia egyik fontos háziállata, amelyet tejéért, húsáért, igavonó erejéért és természetvédelmi legeltetésre is tartanak. A vízhez erősen kötődik, Magyarországon pedig főként nedves gyepeken és vizes élőhelyeken segíti a táj kezelését.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása | Házi vízibivaly (Bubalus bubalis) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Capra aegagrus hircus | Bubalus bubalis |
| Testhossz | Testhossza többnyire 1–1,2 méter | Testhossza általában 240–300 cm |
| Farok / egyéb méret | Rövid, felfelé álló farok | Farka bojtos végű, pontos hossza változó |
| Testtömeg | Fajtától függően körülbelül 9–113 kg | Nagyjából 350–1000 kg |
| Élettartam | Gyakran 10–15 év; egyes példányok tovább élnek | Fogságban akár 29 év |
| Elterjedés | Világszerte, emberi tartásban és elvadult állományokban | Háziállatként világszerte elterjedt |
| Élőhely | Legelők, bozótosok, hegyvidékek és gazdaságok | Nedves gyepek, mocsarak, folyó- és tópartok |
| Táplálkozás | Levelek, hajtások, cserjék, füvek és egyéb növényi részek | Fűfélék, sás, nád és más rostos növények |
| Aktív időszak | Többnyire nappali, reggel és este aktívabb | Melegben gyakran hajnalban és alkonyatkor aktív |
| Társas élet | Társas; nyájakban hierarchia alakul ki | Többnyire csordákban él, összetett rangsorral |
| Szaporodási idő | A mérsékelt égövön főként ősszel és télen szaporodik | A szaporodás állományonként eltérő szezonalitást mutat |
| Utódfejlődés ideje | 145–155 nap, átlagosan körülbelül 150 nap | Körülbelül 310–330 nap |
| Utódok száma | Többnyire 1–3 gida születik | Többnyire egy borjú születik |
| Utódgondozás | A gida gyorsan feláll; az anya nyalja, védi és szoptatja | Az anya tisztogatja és hosszabb ideig szoptatja borját |
| Pihenőhely | Száraz, szellős, huzattól védett pihenőhelyet igényel | Árnyék, istálló és dagonyázó- vagy fürdőhely szükséges |
| Érzékelés | Széles látómező, jó egyensúlyérzék és fejlett szaglás | Jó hallás és szaglás, széles látómező |
| Hangadás | Mekegéssel, testtartással és szagjelekkel kommunikál | Morgással, bőgéssel, horkantással kommunikál |
| Mozgás | Ügyes mászó és ugró, sziklás terepen is mozgékony | Erős úszó és nehéz, mocsaras talajon is járható |
| Ökológiai szerep | Böngésző növényevő; legelésével a cserjés növényzetet is alakítja | Legelésével nyílt vízfelületeket és mozaikos gyepeket tarthat fenn |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben tartott háziállat | Nemzeti parkokban és gazdaságokban is tartják |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
