Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása vs. Nagy kudu – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása és Nagy kudu
Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása
Capra aegagrus hircus
A házi kecske évezredek óta az ember egyik fontos háziállata, amelyet tejéért, húsáért, szőréért és bőréért tartanak. Alkalmazkodó, társas és kíváncsi kérődző, amely a füvek mellett leveleket, hajtásokat és cserjéket is szívesen fogyaszt.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy kudu
Tragelaphus strepsiceros
A nagy kudu Afrika keleti és déli részének erdős szavannáin élő, feltűnő csavarodó szarvú antilop. A bikák jóval nagyobbak a teheneknél, a nőstények pedig borjaikkal kisebb csapatokban mozognak.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása | Nagy kudu |
|---|---|---|
| Tudományos név | Capra aegagrus hircus | Tragelaphus strepsiceros |
| Testhossz | Testhossza többnyire 1–1,2 méter | Kb. 200-250 cm |
| Farok / egyéb méret | Rövid, felfelé álló farok | Kb. 30-56 cm |
| Testtömeg | Fajtától függően körülbelül 9–113 kg | Hímek: 190-305 kg; nőstények: 120-210 kg |
| Élettartam | Gyakran 10–15 év; egyes példányok tovább élnek | Vad: kb. 7-15 év; fogságban akár 23,5 év |
| Elterjedés | Világszerte, emberi tartásban és elvadult állományokban | Kelet- és Dél-Afrika erdős szavannái |
| Élőhely | Legelők, bozótosok, hegyvidékek és gazdaságok | Bozótos erdők, szavannák, sziklás lejtők és folyóvölgyek |
| Táplálkozás | Levelek, hajtások, cserjék, füvek és egyéb növényi részek | Levelek, hajtások, virágok, hüvelyek és alkalmi fűfélék |
| Aktív időszak | Többnyire nappali, reggel és este aktívabb | Nappal és éjjel is aktív lehet |
| Társas élet | Társas; nyájakban hierarchia alakul ki | Nősténycsapatok, borjak és külön hímcsapatok |
| Szaporodási idő | A mérsékelt égövön főként ősszel és télen szaporodik | A szaporodás térségenként, gyakran az esős évszakhoz kötődik |
| Utódfejlődés ideje | 145–155 nap, átlagosan körülbelül 150 nap | Kb. 210-228 nap |
| Utódok száma | Többnyire 1–3 gida születik | Általában egy borjú |
| Utódgondozás | A gida gyorsan feláll; az anya nyalja, védi és szoptatja | A borjú kezdetben rejtőzködik, majd követi az anyját |
| Pihenőhely | Száraz, szellős, huzattól védett pihenőhelyet igényel | Sűrű bozótosokban és erdős szavannán pihen |
| Érzékelés | Széles látómező, jó egyensúlyérzék és fejlett szaglás | Nagy füle és jó látása segíti a veszély észlelését |
| Hangadás | Mekegéssel, testtartással és szagjelekkel kommunikál | Riasztáskor ugatáshoz hasonló hangot adhat |
| Mozgás | Ügyes mászó és ugró, sziklás terepen is mozgékony | Hosszú lábain gyorsan mozog bozótos terepen |
| Ökológiai szerep | Böngésző növényevő; legelésével a cserjés növényzetet is alakítja | Böngésző növényevő, amely magokat is terjeszthet |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben tartott háziállat | Magyarországon természetes állománya nincs; állatkertekben látható |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.