Kék marlin vs. Tüskés pikó – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kék marlin és Tüskés pikó
Kék marlin
Makaira nigricans
A kék marlin a trópusi és mérsékelt övi óceánok egyik legnagyobb ragadozó hala. Gyors, vándorló faj, amelynek állományait főként a halászat veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Tüskés pikó
Gasterosteus aculeatus
A tüskés pikó apró termetű, édes-, brakk- és tengervízben is előforduló halfaj. A hím a szaporodási időszakban növényi anyagokból fészket épít, majd ő gondozza az ikrákat és a frissen kikelt utódokat.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kék marlin | Tüskés pikó |
|---|---|---|
| Tudományos név | Makaira nigricans | Gasterosteus aculeatus |
| Testhossz | Jellemzően kb. 290 cm, legfeljebb 500 cm | Legfeljebb körülbelül 10–11 cm |
| Farok / egyéb méret | Erősen villás farokúszó, pontos méretadat nélkül | Rövid, keskeny faroknyél; külön adat nincs |
| Testtömeg | Jellemzően 126 - 181 kg; dokumentált maximum 636 kg | – |
| Élettartam | Legfeljebb kb. 20 év; nőstényeknél legalább 27 évet is becsültek | Általában legfeljebb 3–5 év |
| Elterjedés | Trópusi és mérsékelt övi óceánok világszerte | Az északi félteke mérsékelt és boreális vizei |
| Élőhely | Nyílt tengeri, pelágikus vizek, 0 - 1000 m mélységben | Part menti tengerek, brakkvizek, folyók, tavak és mocsarak |
| Táplálkozás | Halak, főként tonhalfélék és makrélák; tintahalak és más puhatestűek | Vízi gerinctelenek, ikrák és apró halivadék |
| Aktív időszak | Nappal aktív, a felszín közelében és mélyebb vízrétegekben vadászik | Főként nappal aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos | Rajokban is mozog, íváskor territoriális |
| Szaporodási idő | A szaporodási idő földrajzi térségenként változik | Ívás főként tavasszal és nyáron |
| Utódfejlődés ideje | Ívás után az ikrák körülbelül egy hét alatt kelnek ki | ikrás hal |
| Utódok száma | Egy nőstény több millió ikrát bocsáthat ki | Körülbelül 50–400 ikra fészkenként |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | A hím szellőzteti és őrzi az ikrákat, majd az ivadékot |
| Pihenőhely | A nyílt vízben él, nem használ állandó búvóhelyet | A hím növényi anyagokból ragadós fészket épít |
| Érzékelés | Látása és oldalvonala segíti a zsákmány követését | Jól fejlett látás és oldalvonalrendszer |
| Hangadás | Fajspecifikus hangadásáról nincs közérthető, igazolt adat | – |
| Mozgás | Erőteljes úszó, hosszú távú óceáni vándorlásokkal | Gyors, rövid irányváltásokkal úszik |
| Ökológiai szerep | Csúcsragadozó, amely a nyílt tengeri táplálékhálózat fontos tagja | Fontos zsákmányállat és kutatási modellfaj |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes előfordulása nincs, tengeri faj | Idegenhonos; a Duna vízrendszerében rendszeresen előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.