Kis hattyú vs. Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kis hattyú és Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása

Kis hattyú
Cygnus columbianus
A kis hattyú sarkvidéki tundrán költő, vonuló vízimadár. Magyarországon ritka téli vendégként jelenik meg, főként nagyobb vizek és nedves rétek közelében.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Anas acuta
A nyílfarkú réce északi féltekei vonuló vízimadár, amely Eurázsia és Észak-Amerika északi térségeiben költ, telelőterülete pedig délebbre húzódik. Magyarországon főként átvonuló és telelő faj, de kisebb számban költőként is előfordul.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kis hattyú | Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása |
|---|---|---|
| Tudományos név | Cygnus columbianus | Anas acuta |
| Testhossz | 115-127 cm | 51–66 cm |
| Farok / egyéb méret | A farok mérete nem szerepel egységes, fajszintű forrásadatként. | A hím középső faroktollai hegyesek és megnyúltak |
| Testtömeg | Hímek: 4,9-7,8 kg; nőstények: 3,4-7,2 kg. | Hím: 700–1100 g; tojó: 500–900 g |
| Élettartam | A vadonban legalább 23 év 7 hónapig élhet. | – |
| Elterjedés | Az északi sarkvidéken költ; Észak-Amerikában és Eurázsiában telel. | Eurázsia és Észak-Amerika északi részei; délen telel |
| Élőhely | Tundrai tavak, mocsarak, folyótorkolatok, tengeröblök és mezőgazdasági területek. | Sekély tavak, mocsarak, lagúnák, folyóárterek és elöntött földek |
| Táplálkozás | Főként vízinövények, gyökerek, gumók; kisebb részben kagylók és ízeltlábúak. | Magvak, vízinövények, gabona és vízi gerinctelenek |
| Aktív időszak | Nappal aktív, vízen és szárazföldön is táplálkozik. | Nappal aktív |
| Társas élet | A költési időn kívül nagy csapatokban él. | Vonuláskor gyakran csapatokban |
| Szaporodási idő | Vonuló faj, a sarkvidéki költőhelyek és a déli telelőterületek között mozog. | Tavasszal és ősszel vonul; részben telelő faj |
| Utódfejlődés ideje | A tojások kotlása körülbelül 31-32 nap | kotlás 22–24 nap |
| Utódok száma | Általában 3-5 tojást rak. | Általában 6–12 tojás |
| Utódgondozás | A fiókák hamar követik szüleiket; a család együtt vonulhat. | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat |
| Pihenőhely | Fészkét víz közelében, növényzettel borított tundrai magaslaton építi. | Fűvel bélelt, talajon kialakított rejtett fészek |
| Érzékelés | Jó látású, táplálékát látással és tapintással keresi. | Jó látás és fejlett térbeli tájékozódás |
| Hangadás | A szárnyak repülés közben fütyülő hangot adhatnak. | A hím sípoló hangja, a tojó rekedtes hápogása |
| Mozgás | Erős repülő, hosszú távú vonuló. | Erős repülő; úszik és szárazföldön is ügyesen mozog |
| Ökológiai szerep | A tundrai vizes élőhelyek növényeit fogyasztja, telelőhelyein szántóföldeken is legel. | Sekély vizek növényevő és gerinctelen-fogyasztó récéje |
| Magyarországi jelenlét | Ritka téli vendég és ritka átvonuló Magyarországon. | Rendszeres átvonuló és telelő, kisebb számban költő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
