Mezei cickány (Crocidura leucodon) vs. Nyugati sün (Erinaceus europaeus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Mezei cickány (Crocidura leucodon) és Nyugati sün (Erinaceus europaeus)

Mezei cickány (Crocidura leucodon)
Crocidura leucodon
A mezei cickány Európa és Nyugat-Ázsia számos részén élő, apró rovarevő emlős. Nyílt, füves és bokros élőhelyeken keresi főként gerinctelen zsákmányát, szaporodási időszaka pedig többnyire márciustól szeptemberig tart.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nyugati sün (Erinaceus europaeus)
Erinaceus europaeus
A nyugati sün Európa nagy részén honos, éjszaka aktív, magányos emlős, amely főként gerinctelenekkel táplálkozik. Tüskés hátpáncélja, téli hibernációja és különleges önkenő viselkedése a faj legismertebb alkalmazkodásai közé tartozik. ([mammaldiversity.org](https://www.mammaldiversity.org/taxon/1003810/?utm_source=openai))
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Mezei cickány (Crocidura leucodon) | Nyugati sün (Erinaceus europaeus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Crocidura leucodon | Erinaceus europaeus |
| Testhossz | Fej-törzs: 68–87 mm; teljes hossz: 97–133 mm | 15–30 cm |
| Farok / egyéb méret | 29–46 mm | 17–35 mm |
| Testtömeg | 6–13 g | Általában 600–1500 g |
| Élettartam | Vadban legfeljebb körülbelül 3 év | Vadban többnyire 2–3 év |
| Elterjedés | Közép-Európától a Kaukázusig, Kis-Ázsiáig és a Közel-Keletig | Európa nyugati és középső része, Skandinávia déli része |
| Élőhely | Száraz gyepek, erdőszélek, bokrosok, kertek és mezőgazdasági területek | Erdőszélek, sövények, gyepek, kertek és külvárosi zöldterületek |
| Táplálkozás | Főként rovarok és más gerinctelenek | Főként földigiliszták, bogarak, csigák és más gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként szürkületben és éjjel aktív, de nappal is mozoghat | Éjszakai és szürkületi |
| Társas élet | Többnyire magányos; ősszel társasabbá válhat | Többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Szaporodási időszak: többnyire márciustól szeptemberig | Ősszel hibernálni kezd, tavasszal ébred |
| Utódfejlődés ideje | 28–31 nap | Körülbelül 35 nap |
| Utódok száma | Almonként általában 3–10 kölyök | Általában 2–7 kölyök |
| Utódgondozás | A kölykök 18–22 naposan választhatók el; karavánviselkedés | A nőstény neveli az utódokat |
| Pihenőhely | Avar, sűrű növényzet, kövek és farakások alatti rejtekhelyek | Levél- és fészekanyagból készült rejtett fészek |
| Érzékelés | Fejlett szaglás és tapintás; a látása kevésbé jelentős | Kiemelkedő szaglás és jó hallás |
| Hangadás | Zavaráskor éles, fémes hangú cincogást adhat | Szuszogás, fújás, prüszkölés és visítás |
| Mozgás | Gyorsan mozog a talajon, avarban és alacsony növényzet között | Poroszkál; éjszakánként akár kilométereket is bejár |
| Ökológiai szerep | Gerincteleneket fogyaszt, és maga is több ragadozó zsákmánya | Gerinctelenek és alkalmanként kis gerincesek ragadozója |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon rendszeresen előforduló őshonos faj | A különálló rendszeres előfordulás nem igazolt az IUCN országlistáján |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
